A tervek szerint 2025 nyarára befejeződik a középkori palotakápolna restaurálása: alsó szintje rendszeresen látogatható lesz, de ünnepélyes alkalmakon az újjászülető felső kápolnát is megcsodálhatják a veszprémiek és a városba érkezők. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk, Szent István király hitvesének ereklyéje is a kápolnába kerül majd át – megvalósítva ezzel a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, a Gizella-kultusz erősödéséhez hozzájáruló Koller Ignácnak a tervét.

Gótikus falfestések kerültek elő a 13. századi kápolnában

A különleges, 13. századi épület püspöki vagy királyi, királynéi magánkápolna lehetett. Kalandos évszázadok állnak mögötte: a Gizella Kápolna a török időket átvészelte, a 18. században pedig különösen értékes falfestései mentették meg a bontástól.

Az emeleti rész egykori pompás kifestésének apró nyomait az elmúlt időszakban, a veszprémi várnegyed megújításának munkálatai során tárták fel a szakemberek. Az egykor gazdagon díszített felső kápolnának csupán egy fala maradt meg, amelynek faragványai, festett részei hosszú időn át az időjárás viszontagságainak kitéve pusztultak. Vastag, szürke vakolatréteg került rájuk, így a restaurátorok óvatosan, finom módszerekkel tárták fel az alsó rétegeket.

Különleges technológiával vizsgálják a kápolnát

Az alsó kápolna északi falán még régebbi alkotások láthatók: az apostolokat ábrázoló, bizánci hatást mutató falfestések egykorúak az épülettel, vagyis több mint 800 évesek. 

Más csúcstechnológiás módszereket is használnak a szakemberek a Gizella Kápolnában és a megújuló veszprémi várnegyed további épületeiben. „A hagyományos geodéziai eszközök mellett különböző távérzékelési módszereket is alkalmazunk, a nehezen hozzáférhető helyszíneken sokszor azonnal ki kellett zárni a hagyományosnak tekinthető eszközöket. A hónapokig tartó felmérés során nagy számú 3D-s modell és úgynevezett ortofotó készült a régészeti feltárások helyszínén”

– magyarázta Hegyi Dóra ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ munkatársa.

Tavaly novemberben elindult a Veszprémi Főegyházmegye múzeumának digitalizációs programja is, amelynek keretében a veszprémi várnegyedben lévő középkori épületek faragott köveit szkennelik be. A világ több múzeumában, többek között a Louvre-ban is alkalmazott módszer célja elsősorban az archiválás, de abban is segít, hogy digitálisan modellezni tudják a középkori épületek egykori tereit.