Aludnia minden embernek kell. Az alvás nélkülözhetetlen a szervezet regenerációjához, valamennyi szervünk egészséges és az immunrendszerünk működéséhez, sejtjeink megújulásához. De legalább ilyen fontos az alvás a léleknek, szükséges a velünk történt események, a minket ért információk feldolgozásához is. Élethelyzettől, kortól és egyéntől függ, hogy mennyi alvásra van szükségünk, de egy felnőttnek általánosságban napi 7-8 órát szoktak javasolni. Az emlősök közül egyébként a koalák alszanak a legtöbbet, naponta átlagosan 22 órát.

Az alvás négy szakasza

Amikor alszunk, négy különböző fázison megyünk keresztül. Ezen alvási szakaszok mindegyike fontos, csak akkor beszélhetünk igazán pihentető alvásról, ha mind a négy szakaszon átmegyünk, és nem ébredünk fel valami miatt néhány óra után, hogy aztán elölről kezdjünk az egész alvási folyamatot.

Az első szakasz az átmenet az ébrenlétből az alvásba, ilyenkor az izmok elernyednek, a szemmozgás és a légzés lelassul. A második szakasz a felületes alvásé, ilyenkor az izmaink tónusa tovább csökken, a szemmozgások lassan megszűnnek. Ez a felületes alvás teszi ki a teljes alvásidőnk nagyjából felét.

A következő két fázis a középmély és a mélyalvás. Ezek a legfontosabb szakaszok, ezekben zajlik az álmokkal teli REM-fázis is. Az úgynevezett REM (rapid eye movement, vagyis gyors szemmozgás) szakaszban a szemek gyors mozgást végeznek mindenféle irányban, a végtagok izmai viszont átmenetileg képtelenek a mozgásra. Az agynak azon területei válnak aktívvá, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok átlátásában vesznek részt. Az agyunk ilyenkor rendezgeti, rendszerezi az emlékeinket.

Egy rendes, legalább 7-8 órán át tartó alvás során több REM-fázis is van, ezek váltakoznak a mélyalvási szakaszokkal, amikor az agyhullámok lelassulnak, és az emlékek mélyebben elraktározódnak. A testünk ebben a szakaszban emellett még építi az izmainkat és erősíti az immunrendszerünket is. A szakaszok váltakozásához azonban idő kell, ha keveset alszunk, vagy többször megébredünk, a folyamat nem tud szabályosan végbe menni.

Az alvás és a teljesítőképesség összefüggései

A fentiekből következik, hogy az alvás elengedhetetlen a hatékony tanuláshoz, hiszen alvás közben vésődnek be az emlékek, ilyenkor rögzülnek az aznap tanultak is. A nappal megszerzett információk a középmély és a mélyalvási szakaszban „találják meg a helyüket” az agyunkban, ekkor kerülnek megőrzésre úgy, hogy később is megbízhatóan előhívhatóak legyenek. Ezért fontos, hogy akármilyen feszített élethelyzetben vagyunk, például vizsgaidőszakban vagy nyomás alatt munkahelyünkön, akkor is aludjunk eleget. Ha sokáig fennmaradunk, hiába tudunk több tananyagot elolvasni, a tartós rögzítésre csökken az esélyünk.

Az alváshiány következményei

Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül tehát fizikai és szellemi teljesítményünk csökken. Gondok támadnak a memóriánkkal, a tanulási és döntési képességeinkkel. A kialvatlan emberek nehezebben kontrollálják az érzelmeiket, könnyebben dühbe gurulnak, megsértődnek. Ha nem alszunk eleget, pesszimistábbak, motiválatlanabbak leszünk.

A kialvatlanság hosszabb távon egy sor mentális és testi betegség forrása lehet. Mivel az immunrendszerünk legyengül, könnyebben megbetegszünk. De nemcsak a fertőző betegségekre leszünk érzékenyebbek, hanem akár a rákos megbetegedésekre is, mivel a sejtosztódásban is hiba keletkezik. Hiszen az is az immunrendszer feladata, hogy „levadássza” a hibás sejteket, melyek folyamatosan keletkeznek a testünkben. A tartós alváshiány hatásai közé tartozik a szívbetegségek kialakulásának megnövekedett kockázata is.

Kutatások szerint a tartós alváshiánnyal küzdők jelentős részénél megfigyelhető bizonyos súlyfelesleg kialakulása is, amiért egyrészt az éberségért is felelős kortizol hormon többlete, másrészt a teltségérzetért felelős leptin csökkent termelődése is okolható. A tartós kialvatlansággal küzdő szervezet kalóriadús ételek után sóvárog, ezért a hízás.

A cikk a Budai Egészségközpont szomnológusainak közreműködésével készült.