Fenntarthatósági szempontból jobb a hibrid munkavégzés

A HRFeed korábbi írásából kiderült, hogy a munkavállalók számára egyre fontosabb, hogy olyan munkahelyet találjanak, ahol a vállalati kultúra része a fenntarthatóságért való törekvés, a környezetvédelem. Akkor a cégek által nyújtott termék, szolgáltatás, valamint a vállalati stratégia kapcsán beszélgettünk erről szakértőinkkel, most azonban a szervezet működésének központi helye, az iroda fenntarthatósága kerül előtérbe – az átalakuló munkavégzési igények és a zöldebb iroda kapcsán Tomaj Zsófia, fenntartható fejlődési szakértő nyújtott segítséget a HRFeed-en.

Az elmúlt 1,5 év tripla K-ja (koronavírus, karantén, kijárási korlátozás) után sem áll(t) vissza a korábban megszokott irodai munka. Az Office@home és a Kinnarps közös magyarországi kutatásából – melyben 300 vezetőt kérdeztek – kiderült, hogy a válaszadók mindössze 4%-a nem fogja biztosítani a későbbiekben az otthoni munkavégzés lehetőségét – ez korábban 28% volt. Ezzel kimondható, hogy a korábbi, kizárólag irodai munkának lassan befellegzett. Munkavállalói oldalról két jelentős meglátás is érkezett a Microsoft globális kutatása alapján: 73 százalékuk szeretne a járványhelyzet után is rugalmas feltételekkel, főleg otthonról dolgozni, azonban a megkérdezettek 67%-a hiányolja jelenleg a megszokott kontaktusokat.

A teljes otthoni munkavégzés sem fenntartható hosszú távon, mert igényeljük a társas kapcsolatokat. A fenntarthatóság hármas aspektusa kapcsán [szerk.: környezeti, gazdasági, társadalmi pillér] itt nagyon felértékelődik a társadalmi vonal, azon belül is a munkavállalók jólléte, beleértve a mentális jólétet. Jelenleg úgy tűnik, hogy a hibrid megoldás lesz hosszú távon fenntartható, de minden iroda egyéni sajátosságai fogják meghatározni, hogy milyen szabályok mentén alakítják ki a munkafolyamatokat.

Tomaj Zsófi szerint a hibrid megoldásnak a társadalmi mellett természetesen nem elhanyagolható környezeti és gazdasági előnye is van. Egy átlagos irodai dolgozó naponta akár 1-2 kg szemetet is termelhet. Mivel korábban időnk egy nagyobb részét a munkahelyünkön, irodában töltöttük, így arányosan a keletkező szemét is ott került kidobásra. Ha belegondolunk, elég gyorsan összejöhet ez a mennyiség: a munkába menet megvett kávé pohara, az ebédre rendelt étel tartódoboza, maga az ételmaradvány, a munka közben elhasznált jegyzettömbök, cetlik mind ebbe a kategóriába tartoznak. „Nem szabad elfelejteni azt a sok szemetet sem, amit maga a szervezet termel: az amortizálódott irodai bútorok, elektronikai hulladék, patronok közel sem fenntartható módon kerülnek megsemmisítésre.” – tette hozzá Zsófi.

Azonban a kevesebb utazás nem csak kisebb kibocsátással jár, de időt és pénzt is spórol meg a munkatársaknak. Az IEA elemzése azt mutatja, hogy ha mindenki világszerte csak egy napot otthonról dolgozna, akkor a közúti személyszállítás globális olajfogyasztásának körülbelül 1%-át takarítanánk meg évente. Figyelembe véve azt a növekedést, amely a háztartások energiafelhasználását eredményezné, a globális CO2-kibocsátásra gyakorolt általános hatás éves szinten 24 millió tonna (Mt) csökkenést jelentene - ami megegyezik Nagy-London éves CO2-kibocsátásának többségével.

„Hozzá vagyunk szokva ahhoz a gondolathoz, hogy ha van egy cégünk, kell, hogy legyen irodánk is. A kérdés viszont az, hogy tényleg fent kell-e tartani egy ritkán látogatott irodát. Arra kell csak az iroda, hogy az aktáknak legyen helye vagy hogy hetente helyet adjon pár közös meetingnek? Pár ember jár csak be, de a többiek otthonról dolgoznak? Milyen funkciókra szolgál a mostani közös tér? Ma már nem kell saját iroda, sok más lehetőség van. A közösségi irodák, illetve az alkalmakra bérelhető tárgyalók számos opciót kínálnak. Kevésbé formális helyek is megfelelhetnek meetingeknek, mint egy olyan kávézó, ahol van egy nagyobb kommunális asztal vagy egy külön terem.” – mondta a szakértő.

Véleménye szerint legelőször meg kell vizsgálni, milyen negatív környezeti hatásai vannak a cégnek, és ott érdemes kezdeni az átalakítást (ha még nem volt korábban erre irányuló törekvés). Ez lehet nyersanyagokhoz, szén-dioxid kibocsátáshoz, vízhasználathoz vagy nem utolsó sorban energiafelhasználáshoz kapcsolódó. De kisebb és könnyebben bevezethető megoldások is vannak: például, ahol sok hulladék keletkezik, érdemes a fenntarthatóbb hulladékkezelésre koncentrálni, legyen ez akár az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a folyamatok digitalizációja a papír használat csökkentéséért, és persze a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése.

Sokan csak a kézzel fogható, szemmel látható eredményekre törekednek, azonban a fenntarthatóság harmadik, társadalmi pillére kifejezetten fontos a munkahelyi környezetben: az egyenlő bánásmód, a bérek közötti különbségek kiegyenlítése, de a diverzitás, elfogadás és integrálás is legalább ilyen fontos. A kollégák mentális egészségének támogatása (úgy, ahogyan a fizikálisé is) szintén elengedhetetlen. „Egy olyan iroda, ahol a fenntarthatóság központi helyen van, növeli a munkával való elégedettséget és javíthatja a termelékenységet. Csökkenti az egy alkalmazottra eső átlagos betegnapok számát. A tehetségmegtartást és a tehetségszerzést is támogatja. Várhatóan a kollégák is szívesen mennek vissza dolgozni otthonról egy olyan térbe, ahol a fenntartható szemlélet magas szinten érvényesül.” – zárta a gondolatot Tomaj Zsófi.

Azért, hogy a vállalati kultúra részévé váljon mindez, már rengeteg, könnyen használható eszköz áll rendelkezésre. Nem csak a vezetés, hanem a HR egyik fontos feladata is az, hogy a cég által képviselt értékeket mindenkivel megismertessék, így akár csapatépítők alatt, akár online felületen keresztül is erősíthető ez a szemlélet, de a közösen gondozott iroda, a közös felelősségvállalás szintén erősítheti a kollégák közti kapcsot. Ahogyan a cikk elején említett korábbi anyagunkban beszámoltunk, a munkavállalók részéről már globálisan is érkezett visszajelzés a fenntartható irodák, munkahelyek preferálására. Ezt párosítva a fenntartható fejlődési szakértő gondolataival, miszerint a mindennapos munkavégzésben, hatékonyságban is kifejezetten támogató közeget jelenthet a környezetbarát iroda, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogyan tehetjük mi is zöldebbé az említett szempontok alapján közösségi tereket.

Forrás: HRPWR


Javult a természetes fürdővizeink minősége

Javult a természetes fürdővizeink minősége 

A 2024-ben 288 természetes fürdővizet tartottak nyilván Magyarországon. Ezek közül 193 kiváló, 58 jó és 4 tűrhető minősítést kapott.
Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.
 Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját

Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját 

Negyven nap, majdnem 30.000 kilométer, 3274 gyalogló.
Kulturális randevú Göcsejben

Kulturális randevú Göcsejben 

Az eseménysorozat a göcseji dombok között idén 22 településen több mint 60 programot és közel 100 élményt kínál a „fenntartható lassúság” jegyében.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.