Az elmúlt 1,5 év tripla K-ja (koronavírus, karantén, kijárási korlátozás) után sem áll(t) vissza a korábban megszokott irodai munka. Az Office@home és a Kinnarps közös magyarországi kutatásából – melyben 300 vezetőt kérdeztek – kiderült, hogy a válaszadók mindössze 4%-a nem fogja biztosítani a későbbiekben az otthoni munkavégzés lehetőségét – ez korábban 28% volt. Ezzel kimondható, hogy a korábbi, kizárólag irodai munkának lassan befellegzett. Munkavállalói oldalról két jelentős meglátás is érkezett a Microsoft globális kutatása alapján: 73 százalékuk szeretne a járványhelyzet után is rugalmas feltételekkel, főleg otthonról dolgozni, azonban a megkérdezettek 67%-a hiányolja jelenleg a megszokott kontaktusokat.

A teljes otthoni munkavégzés sem fenntartható hosszú távon, mert igényeljük a társas kapcsolatokat. A fenntarthatóság hármas aspektusa kapcsán [szerk.: környezeti, gazdasági, társadalmi pillér] itt nagyon felértékelődik a társadalmi vonal, azon belül is a munkavállalók jólléte, beleértve a mentális jólétet. Jelenleg úgy tűnik, hogy a hibrid megoldás lesz hosszú távon fenntartható, de minden iroda egyéni sajátosságai fogják meghatározni, hogy milyen szabályok mentén alakítják ki a munkafolyamatokat.

Tomaj Zsófi szerint a hibrid megoldásnak a társadalmi mellett természetesen nem elhanyagolható környezeti és gazdasági előnye is van. Egy átlagos irodai dolgozó naponta akár 1-2 kg szemetet is termelhet. Mivel korábban időnk egy nagyobb részét a munkahelyünkön, irodában töltöttük, így arányosan a keletkező szemét is ott került kidobásra. Ha belegondolunk, elég gyorsan összejöhet ez a mennyiség: a munkába menet megvett kávé pohara, az ebédre rendelt étel tartódoboza, maga az ételmaradvány, a munka közben elhasznált jegyzettömbök, cetlik mind ebbe a kategóriába tartoznak. „Nem szabad elfelejteni azt a sok szemetet sem, amit maga a szervezet termel: az amortizálódott irodai bútorok, elektronikai hulladék, patronok közel sem fenntartható módon kerülnek megsemmisítésre.” – tette hozzá Zsófi.

Azonban a kevesebb utazás nem csak kisebb kibocsátással jár, de időt és pénzt is spórol meg a munkatársaknak. Az IEA elemzése azt mutatja, hogy ha mindenki világszerte csak egy napot otthonról dolgozna, akkor a közúti személyszállítás globális olajfogyasztásának körülbelül 1%-át takarítanánk meg évente. Figyelembe véve azt a növekedést, amely a háztartások energiafelhasználását eredményezné, a globális CO₂-kibocsátásra gyakorolt általános hatás éves szinten 24 millió tonna (Mt) csökkenést jelentene - ami megegyezik Nagy-London éves CO₂-kibocsátásának többségével.

„Hozzá vagyunk szokva ahhoz a gondolathoz, hogy ha van egy cégünk, kell, hogy legyen irodánk is. A kérdés viszont az, hogy tényleg fent kell-e tartani egy ritkán látogatott irodát. Arra kell csak az iroda, hogy az aktáknak legyen helye vagy hogy hetente helyet adjon pár közös meetingnek? Pár ember jár csak be, de a többiek otthonról dolgoznak? Milyen funkciókra szolgál a mostani közös tér? Ma már nem kell saját iroda, sok más lehetőség van. A közösségi irodák, illetve az alkalmakra bérelhető tárgyalók számos opciót kínálnak. Kevésbé formális helyek is megfelelhetnek meetingeknek, mint egy olyan kávézó, ahol van egy nagyobb kommunális asztal vagy egy külön terem.” – mondta a szakértő.

Véleménye szerint legelőször meg kell vizsgálni, milyen negatív környezeti hatásai vannak a cégnek, és ott érdemes kezdeni az átalakítást (ha még nem volt korábban erre irányuló törekvés). Ez lehet nyersanyagokhoz, szén-dioxid kibocsátáshoz, vízhasználathoz vagy nem utolsó sorban energiafelhasználáshoz kapcsolódó. De kisebb és könnyebben bevezethető megoldások is vannak: például, ahol sok hulladék keletkezik, érdemes a fenntarthatóbb hulladékkezelésre koncentrálni, legyen ez akár az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a folyamatok digitalizációja a papír használat csökkentéséért, és persze a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése.

Sokan csak a kézzel fogható, szemmel látható eredményekre törekednek, azonban a fenntarthatóság harmadik, társadalmi pillére kifejezetten fontos a munkahelyi környezetben: az egyenlő bánásmód, a bérek közötti különbségek kiegyenlítése, de a diverzitás, elfogadás és integrálás is legalább ilyen fontos. A kollégák mentális egészségének támogatása (úgy, ahogyan a fizikálisé is) szintén elengedhetetlen. „Egy olyan iroda, ahol a fenntarthatóság központi helyen van, növeli a munkával való elégedettséget és javíthatja a termelékenységet. Csökkenti az egy alkalmazottra eső átlagos betegnapok számát. A tehetségmegtartást és a tehetségszerzést is támogatja. Várhatóan a kollégák is szívesen mennek vissza dolgozni otthonról egy olyan térbe, ahol a fenntartható szemlélet magas szinten érvényesül.” – zárta a gondolatot Tomaj Zsófi.

Azért, hogy a vállalati kultúra részévé váljon mindez, már rengeteg, könnyen használható eszköz áll rendelkezésre. Nem csak a vezetés, hanem a HR egyik fontos feladata is az, hogy a cég által képviselt értékeket mindenkivel megismertessék, így akár csapatépítők alatt, akár online felületen keresztül is erősíthető ez a szemlélet, de a közösen gondozott iroda, a közös felelősségvállalás szintén erősítheti a kollégák közti kapcsot. Ahogyan a cikk elején említett korábbi anyagunkban beszámoltunk, a munkavállalók részéről már globálisan is érkezett visszajelzés a fenntartható irodák, munkahelyek preferálására. Ezt párosítva a fenntartható fejlődési szakértő gondolataival, miszerint a mindennapos munkavégzésben, hatékonyságban is kifejezetten támogató közeget jelenthet a környezetbarát iroda, érdemes lehet elgondolkodni azon, hogyan tehetjük mi is zöldebbé az említett szempontok alapján közösségi tereket.