A Tisza-program 400 ezer inaktív magyar munkavállaló bevonását ígéri a távozó vendégmunkások helyett. Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója szerint a becslés önmagában nem irreális, ugyanakkor az inaktív réteg jelentős része csak hosszabb távon és komoly állami ráfordítások mellett integrálható a munkaerőpiacra, idézik a kutatásról készült tájékoztatóban a G7 frissen megjelent cikkét.

Mint olvasható, a statisztikai inaktivitás mögött több, egymástól eltérő csoport húzódik meg. Ide tartoznak azok, akik nem keresnek bejelentett munkát, ezért kiszorultak a hagyományos munkaerőpiacról, az inaktív nappali tagozatos diákok, háztartásbeliek és gyermeket nevelők, nyugdíj előtti inaktívak vagy az elmaradt régiókban élők. Ezen csoportok munkaerőpiaci mobilizálása hagyományos foglalkoztatási formákkal eddig nem tudott megvalósulni, azonban rugalmas műszak alapú munkarenddel lebontható több akadály.

A jelenleg is aktív munkavállalók jelentős része nyitott a mostani munkavégzésén felüli pénzkereseti lehetőségekre, azonban ehhez az értékes munkaerőpiaci kapacitáshoz kizárólag rugalmas feltételek mellett lehet hozzáférni.

A hagyományos toborzási csatornák számára ezek a csoportok tehát nehezen mozgósíthatóak, miközben a gig economy platformok képesek gyorsabban becsatornázni őket a munkaerőpiacra.

„A magyar munkaképes lakosság legalább 20 százaléka szeretne rugalmas, műszakalapú munkavégzést. Ez több mint egymillió embert jelent, akik nem munkanélküliek, hanem a saját feltételeik szerint akarnak dolgozni. Mi ezt a rejtett likviditást tesszük láthatóvá és elérhetővé a gazdaság számára”

- hangsúlyozta Sebestyén Ádám, a Giggle társalapítója.

A bizonytalanság ára: miért váltanak a cégek rugalmas foglalkoztatásra

A gazdasági és politikai átmenet óvatosságra inti a cégeket. A gig economy modellje ezt nem csak operatív rugalmassággal támogatja, hanem közben profitot is növel: az igény szerinti atipikus foglalkoztatás egyenlő nettó bérek mellett önmagában akár 22 százalék költségelőnyt jelenthet az állandó állományhoz képest, amely költségtétel a vállalatok számára csak tényleges munkaerő igény esetén jelentkezik. Továbbá a foglalkoztatás teljes HR szervezési, adminisztratív és járulékos költségei is alacsonyabbak.,

Munka közben tanulnak, nem tanfolyamon

Miközben a munkaerőpiaci kihívások kezelésére gyakran felülről szervezett képzési programok adnak választ, a platform felhasználói „alulról” építkeznek. A belépési küszöb alacsony, a motiváció viszont magas:

a munkavállalók 92,6 százaléka nyitott új készségek elsajátítására.

A platformon ráadásul előre láthatók az egyes munkákhoz tartozó bérek és feltételek, ami erősíti a bértranszparenciát és kézzelfoghatóvá teszi az előrelépési lehetőségeket. A modell nemcsak gyorsabb és költséghatékonyabb, hanem gazdaságilag is hatékonyabb: a munkavállalók nem esnek ki hónapokra a piacról egy képzés miatt, hanem munka közben fejlődnek és közben jövedelmet is termelnek.

Nem ígéretek, hanem adatok

A hagyományos referenciákkal vagy önéletrajzokkal szemben a gig economy platformok minden egyes elvégzett munkáról mérhető teljesítményadatot gyűjtenek. Míg egy CV vagy egy interjú sokszor csak részleges képet ad a valós munkavégzésről, a platformokon szerzett értékelések közvetlen visszajelzést adnak arról, hogyan dolgozik valaki a gyakorlatban.

A Giggle platformon leadott több mint 70.000 visszajelzés és a 4,7-es átlagértékelés azt mutatja, hogy a digitális, kétoldalú értékelési rendszerek egyre inkább átveszik a hagyományos referenciák szerepét.

A készségek és a megbízhatóság nem bemondás alapján jelennek meg: a platform pontos adatokat lát arról, ki dolgozik rendszeresen, pontosan és stabil minőségben, és ezek az információk a munkáltatók számára is közvetlenül elérhetők.

A bértranszparencia szintén egyre fontosabb eleme ennek a munkaerőpiaci környezetnek, és 2026 júniusától várható szabályozási környezetben ez az átláthatóság még hangsúlyosabb szerepet kaphat a munkaerőpiac működésében.

Magyarország felzárkózási potenciálja

Magyarország jelenleg az 5. legrosszabb helyen áll az EU-ban a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében (4,8 százalék), miközben az EU-átlag 18,6 százalék, Ausztriában pedig meghaladja a 30 százalékot. A kutatás szerint a jelenlegi munkaerőpiaci sokk (vendégmunkás-stop és kormányváltás) lehet az a katalizátor, amely végre elmozdítja a magyar piacot a modern, nyugat-európai rugalmasság irányába.