Bózvári József, a Palóc Út Egyesület elnöke elmondta: Nógrád, Pest, Heves és Borsod megyékben valamint Szlovákiában majdnem egymillióan élnek az egykori Palócföld területén. A szakember arra figyelmeztetett, hogy sokkal több energia és pénz visszahozni a már elveszett néprajzi tárgyi és szellemi örökséget, mint átmenteni a még néhány ember által őrzött hagyományokat. „Svédországban hatalmas összegeket mozgósítanak a már teljesen beolvadt népcsoportok tradícióinak feltámasztására. Mi még időben vagyunk ahhoz, hogy megmenekítsük a még élő hagyományt, például a híres recski kalodás hímzést, amelyre az idős asszonyok néhány érdeklődő iskolást és asszonyt még ma is oktatnak.”
A 2005-ben alakult Palóc Út Egyesület 100 tagot számlál hazánkban és Szlovákiában – 35 önkormányzatot és magánszemélyeket – akiknek az a célja, hogy megőrizzék a palóc hagyományokat és élményszerűen bemutassák azokat a látogatóknak, turistáknak, úgy, hogy ez a tevékenység megélhetést is nyújtson a számukra és mérsékelje a hazai vidékre jellemző elvándorlás mértékét. Az egyesület pályázati forrásokból igyekszik fejleszteni a turizmushoz szükséges infrastruktúrát, a legutóbbi határokon átnyúló Interreges pályázatban több település is forrásokhoz jutott egyenként 300-400 millió forintos nagyságrendben: a magyar oldalon Recsk, Mátraderecske és Vanyarc, Szlovákiában pedig Hrusov, Alsósztregova és Gyetva.
Bózvári kiemelte, hogy szerencsés lenne a sok elszigetelt palóc vonzerő mellett egy nagy központi élménycentrum megvalósítása. Az egyesület elnökének nagy álma, hogy milliárdos nagyságrendű beruházásként létrejöjjön egy Palóc Látogatóközpont, amely egy központi kiindulási pont lehet a Palóc Út helyszíneire. Elképzelése szerint a központ emblematikus látnivalója egy 30 méter magas népviseletet viselő babaszobor lehetne.
A Palóc Utat egyébként már egy mobiltelefonos applikáció segítségével is be tudjuk járni, amelyet a Sztaki munkatársai fejlesztettek ki. A guide@hand alkalmazáscsalád egyik tagja ingyen letölthető, offline is használható és a Palóc Út GPS-alapú vezetett túráit, látványosságok listáit, panorámás sétáit tartalmazza, pontról-pontra navigál, teljes audio támogatást nyújt és új funkcióként felkínálja a közeli szállás- és vendéglátóhelyeket is azok összes elérhető tartalmával. Legújabb eleme pedig egy QR kódos pontgyűjtő játék lesz a Palóc Út szerelmesei számára.
Recsken felkerestük az ország legrégebbi tájházát, a hozzá tartozó alkotóházat az Interreges pályázat kereti között korszerűsítették a közelmúltban és kialakítottak egy nyári foglalkoztatók számára alkalmas helyiséget is. Mátraderecskén is sikerrel pályáztak az Interreges projekt keretei között, ebből épült a tavaly augusztusban átadott Palóc pajta, amely a kézműves hagyományok átörökítésére és bemutatására kínál jó lehetőséget.
A mátraaljai kenderfeldolgozás helyszíneként Mátraderecske lett a helyi szőtteskultúra központja, 1951-ben termelőszövetkezet is alakult a szőttesek ipari jellegű előállítására. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkája azonban mára a csekély eladás mellett sokkal inkább a tudás átadására korlátozódik a fiatal generációk számára. Vendéglátóink helyi jellegzetességekkel: csodás palóclevessel és a reszelt krumpli és liszt keverékéből készült, olajban sült macokkal leptek meg bennünket.
A Balassagyarmattól észak-keletre, Szlovákiában fekvő Alsósztregova (Dolná Strehová) kastélyát nem más mint Madách Imre és családja lakta. A kastély a közelmúltban esett át nagyszabású felújításon, a falu ékköveként tartják számon, amelyben egyebek között az agilis és pimaszul fiatal polgármester, a helyi termálfürdő korábbi igazgatója vezette körbe csapatunkat. A kastélyt a felújítás óta évi 7-9000 ezren látogatják, 70 százalékban hazánkból. E falak között született és hunyt el a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alkotását, az Ember tragédiáját jegyző Madách Imre. A költő dolgozószobáját korabeli fotók alapján igyekeztek rekonstruálni, és az egyéb tereket is modern, izgalmas múzeumpedagógia eszközökkel és rendkívül esztétikusan alakították ki. Az Ember tragédiájának méltó és rendkívül hatásos módon állít emléket az a progresszív látványvilágú, multimédiás eszközöket felvonultató kiállítás, amelyet Koczka István látványtervező alakított ki, aki a füredi Jókai villát is jegyzi és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is letette már a kézjegyét. A park rehabilitációja: rózsalugas, utak és játszóterek, pódium, kiszolgáló ház kialakítása még hátravan, bár ott jártunkkor már nagy ütemben zajlottak a munkálatok.
A Balassagyarmattól 18 kilométerre fekvő szlovák falucskát, Hrusovot (Magasmajtényt) 2004-ben az Év falujává választották északi szomszédunknál. A falu polgármestere több mint 20 éve Pavel Bendík, aki hatalmas energiával és munkával kijelölte a falu fejlődési irányait, és a gazdálkodó életforma és a hagyományörző falusi turizmus mellett tette le a voksát. Utóbbi legfontosabb helyszíne a tájház, amelynek udvarán népviseletbe öltözött, tangóharmonikázó hrusovi gyerekek fogadtak bennünket, az idős asszonyok pedig a kemencéből ki-be kapkodták a mennyei édes és sós kenyérlángost. Ez a program egyébként csoportok számára is elérhető. Hrusov legnagyobb büszkesége a környékbeli körte és a körtepálinka mellett a szintén a polgármester által megálmodott úgynevezett Honti parádé, amely az egykori Hont vármegye területeiről gyűjti össze az összesen 1200 fellépőt felvonultató folklór produkciókat, ízelítőt ad a hagyományos helyi gasztronómiából, megidézi, hogyan végezték dédszüleink a betakarítást, bemutatja a tanyasi gazdálkodást és beüzemeli a mezőgazdasági veterán gépek arzenálját, amely a falu egyik múzeumában foglal helyet és egyben Szlovákia legnagyobb mezőgazdasági gépgyűjteménye. A 15 ezer látogatót vonzó kétnapos hagyományőrző fesztivált augusztus utolsó előtti hétvégéjén tartják. A tájház, a kovácsműhely és a szeszfőzde mellett hamarosan méhészeti múzeum is nyílik a faluban. Eddig 10 turisztikai kiadvány született a hagyományos helyi kultúráról, decemberre egy könyv is megjelenik a témában.
A polgármester piaci alapon is részese a turizmusnak, ízlésesen kialakított, pazar vendéglátást kínáló vendégházat üzemeltet a falu határában, amely a környékbeli gazdáknak is kínál lehetőséget. Gyönyörű kilátást biztosító melegvizes dézsájuk, elektromos kerékpárjaik, gyógynövényszárító kunyhójuk mellett hamarosan új szolgáltatás kerül a palettára egy házikó, ahol a fényérzékeny vendégeket kezelik és a méhészeti termékek felhasználásával egyre népszerűbb apiterápiát is biztosítják.
Utunk utolsó állomása már Magyarország területén fekszik: a Nógrád megyei Vanyarc, amely Galgagutával és Bérrel közösen alkotja a magyarországi szlovák nemzetiségi evangélikus települések kis csoportját. Ők a mostani Interreges pályázatból egy modern és szép fedést építtettek szabadtéri színpadukra,néprajzi, helytörténeti és időszakos kiállítások számára felújítják a Dessewffy kastélyt és a 15 éves tájházuk mellett vásároltak egy parasztházat, amely kézműves tevékenységnek adhat majd otthont. Hodnik Boglárka, tojáspatkoló művész – aki a szüleitől tanulta a mesterséget – szívvel-lélekkel készíti lenyűgöző munkáit a faluban és miközben bemutatja ezt a rendkívüli türelmet és ügyességet igénylő tevékenységet, egyedi, holisztikus látásmódjába is betekintést kaphat a látogató.
A település másik vonzereje Budai László több száz darabos geológiai gyűjteménye, amelynek ékköve az 15-16 millió éves megkövesedett fatörzs, amelyre a méhész fiatalember 2012-ben bukkant a közeli erdőben. Vanyarc legfontosabb eseménye a Haluskafesztivál, amelyen a helyi hagyományos étel, a sztrapacska mutatja meg legkülönfélébb arcait: van juhtúrós, kolbászos-káposztás, szalonnás és mind csodálatosan finom! A rendezvény arca és fő attrakciója a felvágott nyelvű idős Nedeliczky Pálné, Mari néni, aki bemutatja, hogyan szaggatták régen a lopatkáról, azaz a vágódeszkáról kanállal a sztrapacskát a parasztemberek számára, akik reggelire egy egész vájlinggal ettek meg a haluskából.
