A kötet ötlete egy jelentős évfordulóhoz kötődik, mondta Molnos Péter:.

A gondolat akkor fogalmazódott meg bennem, amikor rádöbbentem, hogy húsz év telt el a Modern magyar festészet című összefoglaló könyv második kötetének megjelenése óta. A közelmúltban előkerült, jelentős festmények száma és minősége végleges lökést adott a munka megkezdéséhez

A rejtett kincsek története

A könyv és a kiállítás az elmúlt két évtizedben előkerült, magángyűjteményekben lappangó, hazai és külföldi műkereskedelemben felbukkant festmények bemutatására épül. Molnos Péter elképesztő mennyiségű, mintegy 60 ezer reprodukciót vizsgált át, hogy a legjobb, legérdekesebb alkotásokat kiválassza.  A kutatómunka során megkeresett gyűjtőket, galeristákat és egyszerű, az Ecseri piacon dolgozó kereskedőket is, hogy teljes áttekintést kapjon a közelmúltban előkerült művekről.

Találtunk festményt ágyneműtartóban, padláson, szekrény mögött, ágy alatt, ez a kincstalálás, felfedezés igazi gyermeki izgalom és öröm. Nem csak az anyagi érték fontos ilyenkor, hanem az, hogy a régmúltból érkezik üzenet, amit az ember elsőként kap meg.  Sok izgalmas történet volt, de talán azt a több tízmilliós Perlrott Csaba Vilmos képet emelném ki, amelyik hamis Rippl-Rónai József szignóval bukkant fel egy párizsi aukción. Én már akkor is Perlrott művének tartottam, de ez csak akkor bizonyosodott be, amikor a mű Magyarországra került, restaurátor lemosta a hamis szignót, és alatta előbukkant az eredeti, „Perlrott Vilmos” aláírás

– meséli a szerző.

Izgalmas történetek, meglepő felfedezések

A kötetben olyan történetek elevenednek meg, amelyek a laikus és a szakmai közönséget egyaránt lenyűgözhetik. Egyik legérdekesebb eset a Csontváry Teniszező társaság című festményéhez kapcsolódik. Egy idős, megromlott látású gyűjtőt akart átejteni két csaló műkereskedő.

Egy hamis Gulácsy szignóval ellátott festményt vittek neki és cserében elhoztak tőle egy jobbnak, értékesebbnek vélt festményt. A „hamis” Gulácsyról azonban évekkel később kiderült, hogy valójában egy eredeti, több száz millió forintot érő Csontváry alkotás, csak nem volt jelezve.

Erre írta rá anno a hamisító a Gulácsy szignót.

A magyar művészettörténet új fejezete

A Megtalált képek nem csupán a művészeti kánon gazdagításához járul hozzá, hanem segít felhívni a figyelmet a magyar festészet eddig alulértékelt korszakaira és mestereire.

A magyar festészet története tele van fehér foltokkal, mert a 20. századi történelem viharai miatt rendkívül sok műalkotás tűnt el, került külföldre, vagy pusztult el. Régi kiállítási katalógusokat összevetve a ma is meglévő műtárgyakkal, úgy tűnik, hogy az egykor megszületett alkotások legalább fele még nem került elő. A lappangó festmények felkutatása átalakíthatja az egész magyar festészet történetéről alkotott képünket

– fogalmazott a szakértő szerző.

A kiállítás és a könyv hatása

A tárlat és a könyv olyan festők és művek újrafelfedezését teszi lehetővé, akik eddig nem kapták meg a megérdemelt figyelmet. A kiállításon látható műalkotások válogatásának fő szempontja a minőség és az izgalmas történeti háttér volt:

Ebben a kötetben a legtöbb esetben a képek története, a máig ívelő sorsa is napvilágra kerül. Van olyan Aba-Novák Vilmos festmény, amelyet a művész 1929-ben Rómában készített el, majd összecsavarta a vásznat, Budapestre hozta és sosem állította ki. A második világháborút a festő villájának egy elfalazott üregében vészelte át, de mivel az épület bombatalálatot kapott, a kép is jelentősen szennyeződött. Egészen a 2010-es évek elejéig tekercsben maradt ez a kompozíció, csak utána került restaurátorhoz, hogy most eredeti pompájában láthassák a látogatók. 

– meséli a szerző, aki azt is elárulja, hogy mivel a terjedelmi korlátok rengeteg műtárgyat „kiszorítottak” a könyvből, szeretnének  ezért egy második kötetet is elkészíteni, hasonló tematikával, most már túllépve az 1945-ös éven is, a klasszikus kortársak irányába.

A Megtalált képek kiállítás a Kieselbach Galériában február 15-ig látogatható, a kötet pedig megvásárolható a helyszínen és könyvesboltokban.