Ebben a nemzetközi szervezet szakértője, Cyril Rebillard a turizmusra gyakorolt közvetlen hatások között azzal kalkulált, hogy szeptembertől fokozatosan egyre könnyebbé válnak az utazások világszerte, de éves átlagban még így is 70%-kal elmarad majd a turizmusból származó bevétele az egyes országoknak a tavalyi évhez képest. Magyar szempontból viszont nagyon úgy tűnik, hogy ezzel ellentétes lépés (szigorítás) várható szeptembertől a mai (augusztus 27.) kormányülés alapján, így a magyar szolgáltatásexport (a külföldiek itteni költéseit így számolják) még az alábbi ábrán jelzettnél akár nagyobb is lehet.

Az ábrán csak a közepes és nagyobb országokat tünteti fel a szerző és azt találta, hogy a saját GDP-je arányában Thaiföld szenvedi el a legnagyobb exportbevétel csökkenést (8%) a koronavírus-járvány miatt visszaeső külföldi látogatószám miatt. Aztán Portugália, Marokkó, Görögország és Costa Rica következik a GDP arányában 5-7% közötti export visszaeséssel, de a blog szerzője megjegyzi, hogy néhány, a külföldi turisták látogatásától még jobban függő kisebb ország és sziget exportja és így vele együtt az ország folyó fizetési mérleg egyenlege még nagyobbat is romolhat. Magyarországra 3,4%-os GDP-arányos szolgáltatásexport esést kalkulál a szerző a fenti feltételezésekkel, ami durván 1500 milliárd forintos bevételkiesést jelent.

Ezzel párhuzamosan az, hogy a magyarok kevesebbet mennek külföldre a járvány miatt, a GDP 1%-ával javítja a turisztikai importunkat és mindezek eredőjeként a magyar folyó fizetési mérleg egyenleg a GDP 2%-ával romlik az IMF szerzője szerint (ez a 11. legnagyobb romlás a vizsgált 52 ország között). Egész Európában egyik legmélyebb második negyedévi magyar recesszióban az lehetett az egyik fő ok, hogy a turizmusnak a régióban az egyik legmagasabb a közvetlen és közvetett súlya itthon a gazdaságban és ez a járvány berobbanásakor nemcsak a turisztikai ágazatot, hanem számos más kapcsolódó ágazatot is azonnal padlóra küldte.