A Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre – többek között ezt a két kertet is felfedezhetik a látogatók idén húsvéttól a veszprémi várnegyedben. A Nagyszeminárium kertjei, valamint a Biró-Giczey Ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét – amelyet csak különleges alkalmakon nyitnak meg – nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon csodálhatják meg az érdeklődők.

A várhegyen a Veszprémi Főegyházmegye beruházásnak részeként az épületek mellett közel 10 ezer négyzetméternyi zöldterület is megújul, így például a keleti várfal mentén található kertek, amelyek közül több eddig nem volt látogatható.

„A különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtettük meg észak-déli irányban. Ezen sétálva a látogatók a kertek mellett megcsodálhatják a panorámát és a várnegyed épületeit is” – mondja Massány Edina, a megbízott tájépítész iroda vezető tervezője.

A veszprémi vár egy sziklahátra épült, körben meredek sziklafalakkal, ennek ellenére meg tudtak telepedni a növények. Arról azonban kevés információval rendelkeztek a szakemberek, hogyan néztek ki a várnegyed kertjei a 18. vagy a 19. században – archív felvételek, ortofotók segítségével rajzolódott ki egy kép a múlt kertjeiről, amelyeknek az értékeit megőrizték és beépítették a tájépítészeti koncepcióba.

Különleges vörös tölgy a Szent György Kápolna előtt

A Szent György Kápolna előtt egy különleges vörös tölgy áll, amely az épülethez kötődő legendára is utal.

Szent István király fia, Szent Imre herceg a hagyomány szerint ebben a kápolnában tett szüzességi fogadalmat, a fa levelei pedig évről évre november elején, Szent Imre ünnepére válnak vörössé.

A főhomlokzat kialakításában így aztán Erdey Dezső Szent Imre-szobra mellett a vörös tölgy is fontos szerepet kapott – a portikusz, vagyis a fedett előcsarnok teteje éppen azért áttört, hogy teret adjon a fa lombjának további fejlődéséhez.

Bibliai növények is helyet kaptak a kertekben

Nem ez az egyetlen egyházi szimbólum, amely a növényválasztásban visszaköszön – a várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága, de az angyali üdvözlet miatt Gábriel arkangyalhoz is köthető, ahogy Szent Imre, Szent Anna és Árpád-házi Szent Margit ikonográfiájában is fontos motívum.

A lila virágú örökzöld, a kis meténg az örök élet szimbóluma, amely a Szent György-kultuszhoz és a gonosz távoltartásához kapcsolódik.

A főként a Nagypréposti Ház körül megjelenő, illatos bazsarózsa Szűz Mária szimbóluma, és tövistelen rózsafajtaként a bűntelenségre, az ártatlanságra is utal, míg a harangláb szintén Mária-jelkép, amely galambra emlékeztető virágaival a Szentlélek szimbóluma is.