A BEC típusú támadás során a csalók általában elektronikus levélváltást kezdeményeznek egy vállalati alkalmazottal, hogy elnyerjék bizalmát, és olyan cselekedetekre vegyék rá, amelyek ártalmasak a vállalatra vagy az ügyfeleire nézve. A csalók ehhez sokszor az alkalmazottak feltört e-mail fiókjait használják, vagy olyan e-mail címeket, amelyek kinézetre a hivatalos vállalati címekhez hasonlóak. Az is előfordul, hogy a kiberbűnözők ellopják egy alkalmazott hitelesítő adatait a magasabb rangú kollégák célba vételéhez. Bár az esetek legnagyobb részében a csalók pénzt kívánnak szerezni a vállalattól, olyanok is akadnak, akik bizalmas adatokra próbálnak szert tenni, például egy ügyfél adatbázisához vagy az üzletfejlesztési adatokhoz hozzáférve.

A Kaspersky szakemberei elmondták, hogy melyik az a három technika, amelyet a kiberbűnözők a leggyakrabban használnak egy BEC típusú támadásnál:

Megtévesztő levél a felső vezetőtől

Ebben az esetben az alkalmazott megtévesztő levelet kap egy magasabb beosztású kollégától. A támadók ezzel rávehetik az alkalmazottat, hogy osszon meg adatokat egy „jogásszal” vagy egy hasonló féllel, de hamis e-mail címet adnak meg, amelyet bizalmas vállalati adatok ellopására próbálnak használni.

Hamis bérelszámolási adatmódosítás

Ebben az esetben a számviteli osztály üzenetet kap egy (állítólagos) alkalmazottól, aki a bérfizetési hitelesítő adatainak módosítását kéri. Ha a számviteli munkatárs módosítja a kártya adatait a bérelszámolási rendszerben, akkor az alkalmazott fizetését a támadó kapja meg.

Hamis számla

Ez a levél megint csak a számviteli osztálynak megy, de ebben az esetben úgy néz ki, mintha azt egy szállító vagy egy harmadik fél küldte volna egy számlafizetési késedelem tárgyában. Ha a számviteli munkatárs bedől ennek a trükknek, akkor a pénz megint csak a kiberbűnözőkhöz kerül.  

„A BEC típusú támadások végrehajtásához a kiberbűnözők először mindig alapos adatgyűjtést végeznek a kiszemelt áldozatukkal kapcsolatban, majd az adatok segítségével elnyerik a bizalmát. Az ilyen támadások egy része azért valósulhat meg, mert a kiberbűnözők könnyen megtalálhatják az alkalmazottak nevét és beosztását, a munkahelyük pontos címét, a szabadságaik időpontját, a kontaktok listáját, stb. a nyilvános hozzáférésű rendszerekben. A csalók általában különféle pszichológiai manipulációs technikák és módszerek alkalmazásával nyerik el az áldozat bizalmát és hajtanak végre ártalmas műveleteket. Ezért arra biztatjuk a felhasználókat, hogy legyenek óvatosak a munkájuk során” – fejtette ki Tóth Árpád, a Kaspersky magyarországi igazgatója.

Így kerülhetjük el a támadásokat

A Kaspersky szakemberei szerint a vállalatok a következő intézkedésekkel kerülhetik el, hogy áldozatul essenek a BEC típusú támadásoknak: 

• Használjanak adathalászat és levélszemét ellen védelmet nyújtó fejlett technológiákkal ellátott, megbízható biztonsági megoldásokat. 
• Fejlesszék a munkatársak digitális jártasságát, tanítsák meg a dolgozókat a pszichológiai manipulációs  technikák felismerésére.
• Ösztökéljék arra a dolgozókat, hogy ne nyissák meg a gyanús üzeneteket, illetve ne válaszoljanak rájuk, és ne tegyenek közzé bizalmas vállalati adatokat nyilvános hozzáférésű rendszerekben, például felhőszolgáltatásokban. Figyelmeztessék őket arra is, hogy ne osszanak meg túlságosan sok részletet széles körben a munkájukról.