A válaszadók legnagyobb részének, 19 százalékának a szakképesítés a legmagasabb iskolai végzettsége, a felmérés résztvevőinek azonban csupán a 9 százaléka nyilatkozta azt, hogy jelenleg szakmunkásként dolgozik. A megkérdezettek 12 százalékának a legmagasabb iskolai végzettsége az adminisztrációval, illetve irodai munkával áll összefüggésben, míg ezen a területen a munkavállalóknak a 14 százaléka dolgozik a felmérés szerint.

A válaszadók 8 százaléka az értékesítés, kereskedelem témakörében szerezte meg legmagasabb iskolai végzettségét, miközben az ilyen típusú álláshelyeken csupán 4 százalékuk tevékenykedik.
A felmérésben résztvevők 11 százaléka fizikai, betanított, segédmunkásként dolgozik, miközben 5 százalékuk nyilatkozta azt, hogy a legmagasabb iskolai végzettségével ilyen típusú munkaköröket tölthet be.

A pályaváltás lehetséges okainál a válaszadók 34 százaléka az anyagai okokat, 15 százalékuk rugalmas időbeosztás iránti igényt, 14 százalékuk pedig az adott munkahely megszűnése miatti kényszert jelölte meg.

A közleményben Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője kifejtette: a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a magyar kultúrából. A fiataloknak nincs rálátása arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak. A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. A HR vezető úgy vélte, a felmérés eredményei azt mutatják, hogy hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra.