Jók a magyar vizek, de...

A természetes vízben sportolók könnyebben betegedhetnek meg az átlagos fürdőzőknél, noha a vízminőséget befolyásoló határértékek mindenkire egyformán vonatkoznak. A különbség a vízzel való hosszabb és intenzívebb érintkezés, mondják a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakemberei, akik szerint jó minőségűek legnagyobb hazai természetes vizeink, de a Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet. Sőt, bárhol máshol.

Egy hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és szinte a nyitóünnepség óta foglalkoztat mindenkit, vajon lehet-e majd úszni, versenyezni a Szajnában. Abban a folyóban, amelynek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne. Több halasztás után végül szerdán meg tudták tartani a triatlonversenyek úszószámát a Szajnában. 

Nem mai probléma 

A 20. század közepén kezdtek túlnépesedni az európai nagyvárosok, amelyek nem tudtak mit kezdeni nagy mennyiségű szennyvizükkel. Így azt vagy visszaengedték a városokat átszelő folyókba, vagy elvezették a vízterekbe. Párizsban szintén hasonló helyzet alakult ki, hiszen 1923 óta – néhány kivételtől eltekintve – tilos fürdeni a Szajnában a víz minősége miatt. „Ehhez jött hozzá korunk problémája, az éghajlatváltozás és az ezzel járó időjárásjelenségek, amelyekkel a múlt század közepén még nem számolhattak” – mondta Vasas Gábor, a BLKI megbízott igazgatója. A szakember szerint ezek nem Párizs egyedi problémái, mert egész Európát, sőt, az egész világot érintik.  

Az elmúlt években az átlaghőmérsékletek emelkedése a jellemző, és tendencia a nagyon kiugró csúcshőmérsékletek előfordulása.

De megváltoztak az esőzések jellemzői is, olykor sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik rövid időn belül, mint korábban, és ezek villámárvizeket (flash flood) okozhatnak. Ezek mértéke nagyon eltérő lehet és néhány esetben nem csupán a víz közvetlen pusztító erejével kell számolni. Akár kisebb villámárvizek is belemoshatják a folyókba (rosszabb esetben az ivóvízbe is) a nem kívánatos szerves anyagokat (pl. fekáliát) a szennyvizekből, a szennyvíztisztítókból, így járt az elmúlt napokban Párizs is. „Így szaporodhat el a vízben vagy kerülhet a vízbe az Escherichia coli nevű baktérium, vagy más pl. Enterococcus fajok, amelyek hányást, hasmenést okozhatnak” – tette hozzá Vasas Gábor.

A kutatóintézet vezetője szerint a nagyvárosoknak nem egyszerű beállítaniuk azt az elfogadható vízminőséget, amely a természetes vizeiken megrendezett versenyekhez szükséges. A hatóságok jóformán óránként vizsgálják, eléri-e a víz azt a minőségi szintet, hogy abba akár sportolókat engedjenek, ahogyan az Párizsban is történik. 

Nemcsak az olimpiai városok gondja 

Az elmúlt 10-20 évben egyre fokozódó civilizációs hatások, a szennyezettség, a globális éghajlatváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárási körülmények egyaránt okozhatnak villámárvíz-jelenséget. Így a következő olimpiák házigazdáinak a korábbiaknál felkészültebbnek kell lenniük, hiszen még komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük.

Vasas Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nemcsak a versenyhelyszínekre lesz érvényes, hanem a különböző rekreációs vízterekre is, amelyeket fürdésre, szórakozásra használunk. 

 Több halasztás után végül szerdán meg tudták tartani a triatlonversenyek úszószámát a Szajnában
Több halasztás után végül szerdán meg tudták tartani a triatlonversenyek úszószámát a Szajnában
Fotó: BLKI

A szakember hozzáfűzte, a vízminőséget befolyásoló határértékeket rendkívül szigorúan szabályozza a hatóság, és minden vízben tartózkodó emberre egyformán vonatkozik: akár az olimpiai aranyért úszik valaki, akár csak a 40 fok miatt vonul a tóba hűsölni. Ugyanakkor a szennyező anyagoknak sokkal kitettebbek a sportolók, mivel tovább tartózkodnak a vízben, és intenzívebb mozgást fejtenek ott ki, mint egy átlagos fürdőző, és a sűrűbb levegővétel közben több vízpára kerül a szervezetükbe.  

Jók a magyar vizek, de… 

A Szajna esete főleg a Párizshoz hasonló nagyvárosok régóta húzódó gondjára is rávilágít, miközben itthon némiképp kedvezőbb a helyzet. Pirger Zsolt, a BLKI tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évtizedekben erőteljes vízminőség-javulás következett be – főleg a Duna és a Balaton tekintetében –, ami egy rendkívül tudatos szakmai tevékenységnek köszönhető. Noha a több országon át folyó Dunánál „hozott” vízből „dolgozunk”, azaz egy árhullám esetén nem csak tőlünk függ, mi érkezik a vízben, addig a Balatonnál az elmúlt évtizedekben sikerült elérni, hogy a szennyvizek hatalmas része elkerülje legnagyobb tavunkat, azaz ideális esetben senki ne ömlesszen oda folyékony halmazállapotú hulladékot. 

Mindezek ellenére a szakértők megegyeztek abban, hogy a jó vízminőség ellenére sem szabad hátradőlnünk, mert a civilizációs események, az éghajlatváltozás miatti időjárási jelenségek bármikor eredményezhetnek villámárvizeket és előidézhetnek hasonló vízszennyezéses eseteket.

Ez pedig a következő időszak komoly kihívása lesz valamennyi természetes víz melletti településnek, amelyek reflektorfénybe kerülhetnek a nemzetközi rendezvények idején. 


Tűzhelyzet Európában, térségünk is érintett

Tűzhelyzet Európában, térségünk is érintett 

Akadémiai jelentés a kockázatokról.
Családi fesztivál Balatonfüreden

Családi fesztivál Balatonfüreden 

Alfáktól Omegáig – Családi fesztivál egészséges egyensúlyban a digitális világgal.
Feloldották az importtilalmat, zöld utat kapott a Gerecse-túra is

Feloldották az importtilalmat, zöld utat kapott a Gerecse-túra is 

Feloldották a száj- és körömfájás miatt elrendelt importtilalmat.
Planet Lens: természetfotósok, filmesek díjazása Veszprémben

Planet Lens: természetfotósok, filmesek díjazása Veszprémben 

A május 15-18. között zajló esemény idén Veszprémben, Európa 2023-as Kulturális Fővárosában jubilál.
Kipukkad a GDP-lufi, de a zöld növekedés is zsákutca

Kipukkad a GDP-lufi, de a zöld növekedés is zsákutca 

Fontos témákról, élénk érdeklődés mellett folyt május 13-án a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett kerekasztal-beszélgetés a MagNet Házban.
Közel kétezer futó a Kékestetőn

Közel kétezer futó a Kékestetőn 

Május 18-án huszonnyolcadik alkalommal rendezték meg a Renault E-Tech Kékes Csúcsfutást, Magyarország egyik legikonikusabb és legszebb kihívást jelentő futóversenyét.
Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció

Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció 

Három nap móka, kacagás, tanulás és felfedezés – ez vár minden családra a Hajógyári-szigeten.
Hol élt igazából társasági életet napi mozgás közben a Nemzet Színésze?

Hol élt igazából társasági életet napi mozgás közben a Nemzet Színésze? 

Egy ikonikus budai gyógyfürdőben.
Ismét látogathatók a Hortobágy turisztikai látványosságai

Ismét látogathatók a Hortobágy turisztikai látványosságai 

A ragadós száj-, és körömfájás járvány miatt korábban elrendelt korlátozásokat enyhítették.
Búcsú a napközis Erzsébet-táboroktól

Búcsú a napközis Erzsébet-táboroktól 

A döntés hátterében a kormányzati finanszírozás leállása állhat.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.