Kalandos úton kerültek elő a veszprémi várnegyed eredeti szobrai

Nem ez volt az egyetlen rejtély a barokk műemlék körül: a talapzat alatt a régészek rég elbontott kanonokházak falmaradványait találták meg, a szoborcsoport eredeti megjelenéséről pedig egy sümegi templom falfestménye tanúskodott.

Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, a kilencvenes évek elején műkő másolatokra cserélt részeire.

 

Amikor a restaurátorok elkezdték vizsgálni a Szentháromság-szobor anyagát, kiderült, hogy 1993-ban az összes figurát műkő másolatra cserélték. Az eredeti szobrok azonban eltűntek, így keresésbe kezdtünk. Vörös Tamásnak, a Veszprémi Érsekség főépítészének jutott eszébe, hogy a veszprémi Davidikum-kollégium kertjében, a kerítésnek támasztva látott néhány kőszobrot, amelyet már teljesen benőtt a borostyán. Bár nagyon rossz állapotban találtunk rájuk, kiderült, hogy ezek valóban a szoborcsoport eredeti figurái

– mondja Dr. Nagy Veronika művészettörténész, a Work In Progress kiállítássorozat kurátora arról, hogyan bukkantak rá a barokk Szentháromság-szobor eredeti alakjaira.

Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester alkotása 1750 óta áll a veszprémi vár főterén. Az ország több pontján – például a budai várban, Sopronban, Óbudán, Baján – találunk hasonló szoborcsoportokat, amelyeket pestisoszlopként is emlegetnek, a legtöbbet ugyanis a városokon végigsöprő járványok után emeltették. A veszprémi szoborcsoport azonban sokkal inkább a kereszténység diadalának, egy új korszak kezdetének az emléke: a veszprémi vár hosszú ideig török kézen volt, a magyarok csak komoly harcok árán tudták visszafoglalni.

Falmaradványokra bukkantak a szobor alatt

A Szentháromság-szobrot a várnegyed megújításának részeként restaurálják. A közterületen álló barokk alkotás Veszprém városának tulajdonában van, ám mivel Padányi Biró Márton püspök állíttatta, a Veszprémi Érsekség feladatának tekinti, hogy a várnegyed épületeivel együtt helyreállítsa a leromlott állapotú szoborcsoportot is. A puha, mállékony követ nemcsak az időjárás, a csapadék és a fagy, hanem a talajból felszivárgó nedvesség is károsította, ezért a szakemberek legfontosabb feladata az volt, hogy a vízelvezetést megoldják. Amíg a szobor szárad, addig is védőréteg került a felületére – az alkotás 2025-re nyeri el végső állapotát.

A mai Szentháromság tér helyén egykor apró házak, szűk sikátorok voltak, a Szentháromság-emléket az elbontott kanonokházak helyén állíttatta fel Padányi püspök. A régészeti vizsgálatokból kiderült, hogy ezeket az épületeket annak idején nem bontották el teljesen, körülbelül egyméteres magasságban meghagyták a falakat, majd a területet földdel töltötték fel. Ám ezek a falmaradványok nem engedik elfolyni az esővizet, hanem ciszternaként benntartják a nedvességet, amely jelentősen károsította a követ”

– magyarázza a művészettörténész.

A veszprémi Szentháromság-szobor eredeti részei
A veszprémi Szentháromság-szobor eredeti részei
Fotó: Nagy Lajos és Gaylhoffer-Kovács Gábor

Írásos emlékek vannak arról, hogy a szoborhoz már a 18. és a 19. században is hozzá kellett nyúlni, legutóbb pedig 1993-ban javították – ekkor cserélték le műkő másolatokra az eredeti szobrokat, amelyeket most megtaláltak, majd a restaurátorok megtisztítottak, megvizsgáltak, 2023-ban pedig a nagyközönségnek is bemutattak.  Tavaly a szobrokat a Szent István Templomban csodálhatták meg az érdeklődők, idén pedig a Biró-Giczey Házban nézhetik meg.

Sajnos nincs meg az összes eredeti szobor, többet még mindig keresünk, és ebben a lakosság segítségét is kérjük. Abban reménykedünk, hogy ezek a különleges alkotások még mindig itt vannak Veszprémben, talán egy pincében vagy kertben hevernek elfeledve. A Szentháromság-szoborról tartott korábbi túráinkon mindig felhívtuk erre a látogatók figyelmét, és ketten jelentkeztek is, így került vissza hozzánk egy puttó, illetve a Szűz Máriát ábrázoló szobor” – mondja Dr. Nagy Veronika, hozzátéve: az eredeti szobrok a későbbiekben múzeumban kapnak majd helyet, tanúskodva arról, hogyan nézett ki a 18. században a barokk szoborcsoport.

Egy sümegi festmény alapján derült fény a szobor titkára

Egy sümegi festmény alapján derült fény a szobor titkára
Egy sümegi festmény alapján derült fény a szobor titkára
Fotó: Nagy Lajos és Gaylhoffer-Kovács Gábor

A szoborral kapcsolatos másik kérdésre a sümegi plébániatemplomban találták meg a választ a szakemberek. Azt tudták, hogy az alkotás – amelyen a Szentháromság szimbóluma mellett Szűz Mária, Szent Márton, Bűnbánó Magdolna, Árpád-házi szentek, Szent Ágoston, Szent Flórián, Szent Rókus és Sárkányölő Szent György is látható – egykor részben festett volt, ám hogy pontosan milyen lehetett a 18. században, azt nem lehetett megállapítani.

 

Padányi Biró Márton püspöknek Sümegen volt a székhelye, ahol a püspöki palotát és a plébániatemplomot is ő építtette. Utóbbi karzatán található egy 18. század közepéről származó falfestmény, amelyen felfedezhető a veszprémi Szentháromság-szobor is. Ez az alkotás igazolja, hogy a szobor világos kőszínű, a domborművek, a puttók, a csúcsán a Szentháromság pedig aranyozott volt

– magyarázza Dr. Nagy Veronika, hozzátéve: a sümegi festménynek köszönhetően derült ki az is, hogy a talapzaton lévő puttók eredetileg apró lámpásokat tartottak a kezükben. „Ezzel világították meg a szoborcsoportot, amely páratlan látvány lehetett a Várhegy tetején a 18. században” – emeli ki a szakember.


Az utazási irodások már készülnek nagyszabású őszi rendezvényükre

Az utazási irodások már készülnek nagyszabású őszi rendezvényükre 

A MUISZ a következő időpontban nagyszabású programot szervez 50. születésnapja alkalmából.
Tengeri kaland Budapest legnagyobb homokozójában

Tengeri kaland Budapest legnagyobb homokozójában  

Gyereknapi programok a Városháza pop-up parkban!
Gördeszka-kiállítás Pécsett

Gördeszka-kiállítás Pécsett 

Dizájnolt deszkák, underground relikviák, magazinok és plakátok a ’60-es évekből – minden, ami a gördeszka-kultúrához tartozik.
Egy éves a Madame Tussauds Budapest

Egy éves a Madame Tussauds Budapest 

A meglepetések sora nem ér véget: a Madame Tussauds Budapest hamarosan újabb sztárok érkezését jelenti be, nemsokára két állandó figurával 54-re bővül a hírességek névsora.
Erste pénzügyi pontok mostantól hatvan Tescóban

Erste pénzügyi pontok mostantól hatvan Tescóban 

Együttműködési megállapodást kötött a Tesco és az Erste.
Itt a vidéki vállalkozások díjazottjainak névsora

Itt a vidéki vállalkozások díjazottjainak névsora 

Az est során 1.751.000 Ft gyűlt össze az alapítvány javára, mely során igazgyöngyös gyerekek által festett öt festmény is kalapács alá került.
Ilyen még nem volt: kultúrbuli a Millennium Házában

Ilyen még nem volt: kultúrbuli a Millennium Házában 

A fergeteges zene mellett lendületes, informatív és izgalmas tárlatvezetések is várnak ránk, hiszen ez az utolsó este, amikor ebben a formában.
Egyedülálló kortárs kiállítás Köveskálon

Egyedülálló kortárs kiállítás Köveskálon 

Kihirdették a 4. Káli Art-Park szobrászati pályázatának eredményét.
Fiatal kortárs művész festményei az Oktogonon

Fiatal kortárs művész festményei az Oktogonon 

„Éld át az ismeretlent” hirdetik a kiállítás plakátjai és molinói városszerte.
Új kiállítás Balatonfüreden

Új kiállítás Balatonfüreden 

A reformkorba repít vissza a balatonfüredi látógatóközpont.

Interjú

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”  

Interjú a Klasszis TopDesign 2023 verseny egyik díjazottjával.
Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.