A koronavírus okozta megbetegedés terjedése miatt a légiközlekedés jelentős zavarokat szenved, a hajóutakkal pedig az a probléma, hogy több száz ember több hétre összezsúfolódik, nem véletlen, hogy több óceánjárón is több megbetegedést regisztráltak, emiatt pedig kikötni sem engedték őket.

Dr. Printz Gyula infektológus a Medical Online megkeresésére azt mondta, az utasnak a kirándulás során az a legfontosabb, hogy a fertőzést kézmosással, a kéz fertőtlenítésével próbálja meg elkerülni, és távol kell tartania magát a légúti panaszokkal, hurutos köhögéssel küzdő emberektől.

Felhívta a figyelmet, hogy a sebészi maszki viselése nem véd kellőképpen, de mindenképpen viselni kell, ha az utas saját maga köhög, vagy tüsszög, esetleg koronavírussal fertőzött.

Abban pedig csak reménykednek a tudósok, hogy a melegebb idő beköszöntével csökken a fertőzés dinamikája, de a szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a vírus már eljutott a trópusi, melegebb országokba is, és Olaszország délebbi része sem igazán hűvös éghajlatú.

Az alkohol azért nem hatékony védekezőszer, mert a vírus az alsó légutakat támadja meg, oda pedig nem tudunk alkoholt bevinni. „Az alkoholos kézfertőtlenítés mellett a fokozott alkoholbevitel nem tűnik valódi megoldásnak” – hangsúlyozta dr. Printz Gyula.

Akinek külföldön szoros kontaktusai voltak, hazatérés után maradjon otthon. Ha a lappangási időn belül enyhe tünetei lennének, akkor telefonon értesítse háziorvosát, magas láz és légszomj esetén a háziorvoson keresztül kell speciális betegszállítót hívni. De amennyiben erős a COVID-19 fertőzés gyanúja, családtagjai védelme érdekében viseljen maszkot, és a háziorvoson keresztül értesítse a járványügyi hatóságot.

A kormány március 11-i döntése értelmében beutazási tilalmat rendeltek el az Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból érkező polgárok számára, az innen érkező magyar állampolgároknak pedig hatósági (otthoni) karantént rendelnek el, vagyis nem hagyhatják el lakóhelyüket.

Vis maior

Az utazások többségét nem is maga a koronavírus, hanem a légi járatok törlése teszi lehetetlenné. A kórokozó terjedése miatt a légitársaságok jelentős járatszámcsökkentést hajtottak végre nemcsak Európában, világszinten is.

A légi utasoknak azonban nem csupán járatuk törlése okozhat kellemetlenséget, hanem ennek járulékos veszteségei is. Schur Dániel, a légiutasok kártérítési ügyeivel foglalkozó Secretclaims stratégiai igazgatója lapunknak azt mondta, minden eset vis maiornak minősül, mivel a légitársaságok minden józan ésszel belátható intézkedés ellenére sem tudják a hatásokat elkerülni, ezért plusz kártérítés nem kérhető.

Ugyanez vonatkozik a menetrend szerinti és charter légitársaságokra is, vagyis, ha 14 napon belül törlik a járatokat, akkor a légitársaság ugyan visszaadja a jegy teljes árát, vagy ingyen átfoglal, de az unió 261-es irányelve szerint nem kötelezhető kártérítés fizetésére.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik hazájuktól távol, másik kontinensen ragadnak a korlátozások miatt, mivel – mint ahogy minden más érintettnek - nekik is saját maguknak kell valahogyan megszerveznie hazajutásukat, és a felmerülő költségeket később senkin nem követelhetik. A légitársaságtól pedig csak a fel nem használt jegy árát tudják visszakérni.

Az elmúlt hetekben az iroda tapasztalata szerint rendkívül megugrott a tanácsot kérő utasok száma, de kártérítési ügyből kevesebb lesz, mert tiszta a jogi helyzet: vis maior esemény van, amely nem kártérítés-köteles.

Figyeljük a kötbérsávot!

A Dive Hard Tours utazási iroda arra hívta fel utasai figyelmét, hogy a szervezett út lemondásakor a kötbérsávot kell figyelembe venni, és annak megfelelően kell dönteni arról, hogy megéri-e lemondani az utazást. Ha tehát valaki augusztusi útra fizetett be, és a szerződéskötés után, az indulás előtti 30 napig például 10 százalék a kötbér, még érdemes kivárni a fejleményeket, nem pedig most azonnal törölni az utat.

Ami lemondás esetén az utasbiztosításokat érinti: biztosítótól függően az egyszerű utasbiztosítás visszatéríthető, de a 20 százalék önrészes sztornóbiztosítás, vagy 0 százalékos sztornóbiztosítással kombinált utasbiztosítás nem visszatéríthető.

Az iroda kiemelte, hogy a sztornóbiztosítás a szerződésben meghatározott utazásképtelenségre térít, félelemre nem, így az nem terjed ki a koronavírustól való félelemre hivatkozott útlemondásokra.

Aki netán külföldön karanténba kerülne, akkor a későbbi hazautazás vagy bármiféle, ezzel összefüggő kártérítés költségét sem a szervező, sem a biztosító nem téríti meg. 

Ha a Külügyminisztérium I-es kategóriába sorolja az országot, ahova az utazást foglalták, akkor a szervezők leállítják a charter járatokat, és az utas minden befizetett pénzt visszakap.