Végh Andor kiemelte: Magyarországon mintegy 170 olyan település található, amely valamilyen egészségturisztikai adottsággal, gyógytényezővel vagy fürdőlétesítménnyel rendelkezik. A vidéki vendégforgalom közel 70 százaléka fürdővel rendelkező településeken realizálódik, a magyar fürdők nélkül elképzelhetetlen a magyar turizmus teljesítménye vagy a vidéki turizmus sikere – húzta alá.
A májusi tisztújító közgyűlésen megválasztott elnökség a hazai fürdőágazat előtt álló gazdasági, energetikai és turisztikai kihívások kezelését tekinti elsődleges feladatának – mondta, majd kitért arra, hogy
a fürdőknek még mindig nem sikerült a rekordnak tekintett 2019-es vendégszámot elérniük, átlagosan 20 százalékos az elmaradás.
A fürdők nettó árbevétele 2019 óta folyamatosan és erőteljesen nőtt, ugyanakkor a bér- és működési költségeik is jelentősen emelkedtek, különösen az energiaár-emelkedés jelentős. Kiemeltnek nevezte a gyógyászati finanszírozás kérdését, ami másfél évtizede változatlan.
Kifejtette, hogy Európa fürdőpiaca rendkívül gyorsan változik, a vendégek igényei egyre összetettebbek, élményeket, személyre szabott szolgáltatásokat keresnek. Ebben a digitalizációnak kulcsszerepe lesz szerinte.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A fenntarthatóságra is kiemelt figyelmet kell fordítani a következő években Végh Andor szerint, mert a termálvíz nem csupán gazdasági erőforrás, hanem nemzeti kincs. Az elnök a szakmai összefogás erősítését az új elnökség feladatának nevezte, elmondta, hogy a társszervezetekkel szorosabbra fűzik az együttműködést, erre példaként említette a szállodaszövetséget és a fürdővárosok szövetségét.
Elmondta, szeretnék elérni a fürdőüzemeltetésben meghatározó változásokat hozó, a természetes gyógytényezőkről, valamint a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 2023-as rendelet módosítását.
Szűts Ildikó, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, a BGYH Zrt. vezérigazgatója jelezte: e rendeletnek vannak olyan pontjai amelyek kritikusan érinthetik a fürdők működését, ezekről szeretnének egyeztetni az új kormányzat turizmusért felelős államtitkárával. Így például arról, hogy medencénként és fürdőnként eltérően lehessen egyedi vizsgálatokat végrehajtani, ami az unióban napi gyakorlat, valamint néhány határidőt is szeretnének módosíttatni.
Az egyidejű befogadóképességet újraszabályozta a rendelet, azonban kimaradtak belőle a szaunák, vagy a gőzfürdők pihenőterületei, és a jelenlegi szabályozás a szakmai szervezet szerint szigorúbb mint a Covid-járvány idején alkalmazott rendelet.
Végh Andor kérdésre közölte: jelenleg a zömmel önkormányzati tulajdonú fürdők nem fejleszthetnek uniós támogatásból, ezen változtatni kell, az energiahatékonysági fejlesztések miatt. Ebben is számítanak az új kormány segítségére, számos hosszú távú fenntarthatóságot biztosító tervük van a fiókban, amivel azonnal el tudnak indulni, ha lesz rá lehetőségük.Zámbori Péter, a felügyelőbizottság elnöke szerint jelenleg versenyhátrányban vannak a többi tagállamhoz képest, ahol uniós támogatással fejlesztik a fürdőket.
Zámbori Péter, a felügyelőbizottság elnöke szerint jelenleg versenyhátrányban vannak a többi tagállamhoz képest, ahol uniós támogatással fejlesztik a fürdőket.
Szűts Ildikó ismertette: másfél évtizede évi 4,5 milliárd forint a Neak-forrás a gyógyászati kezelésekre, a szervezet kezdeményezi az egészségbiztosítási támogatások újragondolását. Magyarország az 5. leggazdagabb termálvízkinccsel rendelkező ország a világon, újra kell gondolni a balneológia szerepét a magyar egészségügyben, ami gyógyítási és prevenciós szempontból veszi figyelembe a támogatási formákat – szögezte le.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Szabó Éva elnökségi tag fontos kérdésnek nevezte a fürdőszolgáltatás jelenleni 27 százalékos áfájának csökkentését, megjegyezve, hogy a szálláshelyszolgáltatásban és a vendéglátásban 5 százalékos az áfa-kulcs.
Balogh Zoltán az MTI érdeklődésére elmondta:
tavaly 14,2 millió vendég járt a magyarországi fürdőkben, ez még mindig elmaradt a 2019-estől, amikor 17,58 millióan vettek igénybe fürdőszolgáltatást.
A fürdőbelépők nettó átlagára 2193 forint volt 2019-ben, 2024-ben megközelítette a 4000 forintot, tavaly 4200 forint volt. A szövetség tagfürdőinek fürdőszolgáltatásból származó nettó árbevétele 38,5 milliárd forint volt 2019-ben, 2024-ben 59,17 milliárd forint, tavaly pedig 60,1 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Fürdőszövetségnek 115 fürdőüzemeltető tagja van, sok üzemeltető több létesítményt is működtet; a 220 magyarországi fürdő több mint fele a szövetség tagja.
