Köpöly, nadály, frászkarika – élő tájház Hajdúszoboszlón

Élő tájházként működteti a gyógyvizéről híres Hajdúszoboszlón a Gazdaházat Vaskó Istvánné Bori és családja. Az asszony kotlóst ültet, gyógynövényeket nevel, sző, száraztésztának való tésztát gyúr, kenyeret dagaszt, gyertyát márt, kukoricát morzsol, szappant főz… A több mint egy évszázaddal ezelőtti paraszti életet idéző munkákba bekapcsolódhatnak a helyi felnőttek, gyerekek, a hazai és külföldi fürdővendégek.

Az üstházban szürke víz rotyog, melyet a kútból húzott vízzel felönt a háziasszony. A lé a tegnapi szappanfőzésből maradt lúgos víz, kitűnő tisztítószer – avat be a munkájába Vaskóné. Ma használja fel a vizet, az új kiállítás zománcedényeit mossa le vele még egyszer. Már elkezdtek kipakolni a házból, a napokban kijavítják a falakat és meszelnek. Évente-kétévente kerítenek sort a festésre. Minden munkát akkor végez, amikor annak az ideje van, amikor gazdálkodó elődei is végezték a mindennapokban, igazodva az évszakok váltakozásához, az állatok, növények életciklusához. 1992-ben vették meg Vaskóék a 2000 négyzetméteres telket, rajta a helyi védettséget élvező parasztházzal. Az alföldi típusú népi klasszicista lakóházat Czeglédy-ház néven ismerték a szoboszlóiak, a népes Czeglédy família egyik házaként. A ház utolsó, Czeglédy nevet viselő tulajdonosa Czeglédy András volt, akinek lánya, Ida lakott benne férjhezmenetele után. Az 1860-as évek végén már állt ház a telken – erről tanúskodik a korabeli térkép. Az akkor élt emberek a település központjában laktak, a város környékén feküdtek a szérűs- és ólaskertek. Ahogy népesedett Szoboszló, úgy épültek a házak egyre kijjebb a településen, míg benépesítették az ólaskerteket is. A telken két ház is állt egymással szemben, köztük az udvaron csépelték a gabonát – tudtuk meg a Vaskó István által írt Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára sorozatnak a Gazdaházat bemutató példányából.



Tornác, pitvar, tisztaszoba, kamra

A jelenlegi épület 17 méter hosszú, boltívekkel díszített, nyeregtetővel fedett, végéből pince nyílik, előtte ásott kút áll. Tornácán belépve a pitvarba, majd onnan a konyhába jutunk, a pitvarból balra, az utca felé nyílik a tisztaszoba a búbos kemencével, jobbra szintén szoba, belőle nyílik a kamra, alatta a pincével. Az épületet 1990-ben helyezték helyi védelem alá, a műemléki védettséget 1993 óta élvezi. Műemléki lajstromszáma 10465. 1994-ben tájházként nyitották meg. De mivel kevés volt a látogató, ezért 2008-ban a ház újabb felújítását követően kiállítást rendeztek be Köpöly, nadály, frászkarika címmel a népi gyógyászatot reprezentálva vele. A kiállításnak címet adó köpöly harang alakú pohárka, mely a beteg testrészre helyezve vákuumot, és így vérbőséget idéz elő. A nadályt, más szóval piócát például fejfájás ellen használták úgy, hogy a vérszívót rátették a beteg testrészre, s mikor úgy gondolták, hogy elegendő vért szívott, sót szórtak rá és az levált a bőrről. A frászkarika kilenc házból kért kilencféle lisztből sütött, kört formázó fonott péksütemény, rákötött, sült kereszttel. Jelképes mágikus cselekedetként többek között a beteg kisgyermeket áthúzták rajta.

Kopasznyakú kendermagos kotlósok

Az 1800-as évek végének berendezését mutató épület tájház és a régi alföldi paraszt életet bemutató foglalkozásoknak helyet adó telek is egyben. 2008-ban a háziak gyógynövénykertet ültettek és elkezdték a dolgos paraszti mindennapokat bemutató foglalkozásokat. A múzeumi részben zománcedényeket ismertető kiállítás nyílik a Tájházak napján, április 25-én. Az edényeket Endrődi Sándor adományozta a Gazdaháznak, kiállításra. Ezek akkoriban tucat terméknek számítottak, de ma kuriózumok – mondta Vaskóné Bori. Azt is hozzátette, hogy kiállítási tárgyakra nem költenek, azokat kapják a környékbeliektől, innen-onnan. A gazdasszony kézműves vásárral is készül a Tájházak napjára, a ház köré szerveződött szoboszlói szövők, hímzők, nemezelők és más kézművesek is kínálják majd portékáikat Vaskóné gyógyteái, aszalt gyümölcsei mellett. Az odalátogató gyerekek valószínű, hogy a kiscsibéknek fognak örülni a legjobban, amelyek épp aznap kelnek ki a kopasznyakú kendermagos kotlósok alól. A kotlósok 21 napig ülnek a 120 tojáson, amíg kikeltetik csibéiket. A tyúkok nem mindennapi szárnyasok, őshonos baromfik, nemzeti kinccsé nyilvánítottak. Ennek ellenére nem díszbaromfinak vannak a Gazdaházban, hanem fazékba valónak, ezt eszik a háziak, ha tyúkhúsra van kedvük.

Tűzcsiholás, dagasztás, mángorlás

Évek óta a természetes életmódra tolódott a hangsúly, minden programot ennek jegyében rendez a gazdaasszony. Jómaga fitoterapeuta végzettségű, tudását gyógynövények nevelésében, és a velük való foglalatosságban kamatoztatja. Hatvankétféle gyógynövény nő a kertjében: lúdhúr, pitypang, csalán, kamilla, kisvirágú füzike, melyeket speciális, családi találmányú és gyártású sörkollektoros aszalóban (sörös dobozokból, üvegtáblából, farost lemezből összeállított aszalódobozban) szárítja és a bemutatókon teának forrázva kínálja. A bemutatókat gyermeknek és felnőtteknek szóló változatában rendezi és mindegyikbe bekapcsolódnak a résztvevők a szappanfőzésen kívül. Például megismerteti a szövést, ki is próbálhatják a látogatók, rongyszőnyegszövés, fonalbaba fonás formájában. Máskor tésztát gyúrnak száraztésztának, tarhonyát göndörítenek, csigát csinálnak, derelyét vágnak. A kenyérsütéshez három szakaszban készíti el a három kenyeret Bori. Az elsőt megsüti, a másodikat megkeleszti, a harmadiknak csak a kovászát készíti elő. A kenyér összeállítása, dagasztása a résztvevőkre vár, de a kenyeret nem sütik meg, hanem szétosztják, és mindenki hazaviheti kis tálkában és otthon megsütheti kedvcsinálónak. Legközelebb gyertyát mártanak, és egyúttal megismerkednek a világítás történetével. A tűzcsiholással kezdik a zsalugáterrel besötétített tisztaszobában, majd beszélgetéssel folytatják, Irinyi János találmányára, a gyufára is kitérve, s az elektromos eszközökön át a LED-lámpával fejezik be a rendhagyó fizikaórát. Kukoricát is morzsolnak kézi morzsolókkal és megdarálják a szemeket. Puliszkát főznek olyankor és meg is kóstolják édesen, sósan, ki hogy szereti. Kukoricacsutkából és csuhéból babát kötnek, kukoricaszárból játékokat formáznak. Végül szappant főz Vaskóné az üstben, de a forró, fortyogó vegyi anyagot csak messziről szabad nézni. A korábban főzött háziszappannal azonban ki lehet próbálni a mosást teknőben mángorlással együtt. Nyáron lehet még agyagból apró kemencét, paticsfalat csinálni, ősszel szilvát főzni üstben lekvárnak, káposztát savanyítani, télen kolbászt tölteni…

Egymástól tanulnak, mint a fonóban

A foglalkozásokon résztvevő felnőttek egymástól is tanulnak, mint egykor a fonóban. Amit megtanulnak elkészíteni és olyan jól sikerül, hogy eladható lesz, azt a strand melletti pavilonban értékesítik májustól szeptemberig. Így találnak gazdára a filcjátékok, az erdélyi patchworkök, szövött textilek... Egyetlen feltétel, hogy aki árusít, az a saját arcát adja a portékájához, tehát a helyszínen dolgozik, bemutatja, hogy készíti áruját. Például a rongyszőnyeget szívesen megveszik a vásárlók, de egy míves gyapjúszőnyeget már nem – vázolja a piaci helyzetet Vaskóné. De felderül az arca, amikor a gyerekekről beszél. Nagyon szívesen látják a portán őket, és a helyi iskolákba is elviszik programjaikat. A napokban 210 gyerekkel együtt csináltak csuhéból nyuszit a Gönczy Pál Sport és Kéttannyelvű Általános Iskola kreatív napján. Ha a Gazdaházban vannak, a japánakác árnyékában, az udvaron tartják a foglalkozásokat. Könnyebb lesz, és nem függ az időjárásról, ha készen lesz a lakóházban kialakított terem. Szinte egy kis iskola a tájház, a gyerekek szívesen járnak oda a természet rendjéhez igazodó gazdálkodó életet megismerni. A városi rendezvényeken is jelen van a tájház, például a múzeumok éjszakáján, s alkalmanként csatlakozik az olyan népművészeti egyesületekhez, mint a nyitott műhely programhoz. Vaskóné férje, Vaskó István is besegít a rendezvényekbe és műveli a kertet. A gyümölcsfákkal, bokrokkal, konyhakerti növényekkel beültetett kert feleslegét a helyi termelői piacon adják el. Vaskóné a szüleitől, nagyszüleitől gyermekkorában tanultakat viszi tovább és folyamatosan képzi magát. Akár szerzői jogról van szó, akár pályázatokról, akár néprajzról, az internetet böngészi és használja a tanultakat. Megőrzi, ami megőrzésre való a paraszti életmódból és tovább örökíti. Munkájával közelebb akarja vinni az emberekhez a természetes életmódot, példát adni az egészségesebb táplálkozáshoz, kedvet csinálni a szövéshez, fonáshoz, sütéshez, főzéshez... Segítői az önzetlen önkéntesek és bevonják a helyi Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola diákjait is a munkába. A közérdekű munkára már megvan a szerződés a gimnáziummal. Szeretnék, ha a diákok értéknek tartanák a népi hagyományokat. A házat a Szoboszlói Gazdaház Alapítvány működteti, a felújításhoz, programokhoz pályázatokon indulnak támogatásért.

A Gazdaház Hajdúszoboszlón található, a Vasvári Pál utca 40. szám alatt.

Bővebb információ: www.gazdahaz-hajduszoboszlo.hu


Közeleg a főszezon - milyen a jó vendégvárás a Balatonnál?

Közeleg a főszezon - milyen a jó vendégvárás a Balatonnál? 

Balatoni vendéglátás, vendégvárás témában Csapody Balázs, a Kistücsök étterem tulajdonosa, a Pannon Gasztronómia Akadémia (PGA) elnöke kérdezte a tó körül élő, szolgáltatási területen dolgozó szakértőket.
Elképzelhető, hogy végleg lezárják a Rám-szakadékot

Elképzelhető, hogy végleg lezárják a Rám-szakadékot 

A klímaváltozás a népszerű kirándulóhelyekre is hatással van.
Kiosztották a Hévíz Város Turizmusáért díjat

Kiosztották a Hévíz Város Turizmusáért díjat 

Molnár Ágnes a szálloda nyitása óta az Európafit oszlopos tagja.
Turizmusban a kulcs: az utazó fejével kell gondolkodni

Turizmusban a kulcs: az utazó fejével kell gondolkodni 

Egy friss kutatás eredményeiről számolt be Sulyok Judit, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének tudományos munkatársa a Veszprémben tartott Balaton Konferencián, május 2-án.
Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái

Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái 

Az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítást május 4-én nyitják meg Badacsonyörsön.
Siófokról indul a Tour de Hongrie legizgalmasabb befutó szakasza

Siófokról indul a Tour de Hongrie legizgalmasabb befutó szakasza 

Május 12-én igazi világsztárokkal is találkozhatunk!
Kedvezmények a főváros hivatalos applikációjának születésnapján

Kedvezmények a főváros hivatalos applikációjának születésnapján 

Május 1-jén ünnepelte az ÉnBudapestem applikációja az első születésnapját.
Szibériai tokhalak a Balatonban?

Szibériai tokhalak a Balatonban? 

A Balatonban megjelenő lénai tokok minden bizonnyal a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményekből szökhettek meg.
Nagy Márton Hévízen: a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő

Nagy Márton Hévízen: a gyógyturizmusé, az egészségturizmusé a jövő 

Nemzetgazdasági miniszter: a nyugati világ elöregszik, nő az idősek aránya, ebből adódóan sokkal nagyobb lesz a kereslet az egészségturizmusra.
Fővárosi fölény az idei Szakma Sztár Fesztiválon

Fővárosi fölény az idei Szakma Sztár Fesztiválon 

Harmincöt budapesti tanuló állhatott dobogóra a Szakma Sztár Fesztiválon.

Interjú

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.