A 21. század kihívásai a kézműiparban és a turizmusban címmel kezdődött kétnapos konferencián, A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében programsorozat keretében Parragh László megnyitójában elmondta, az ágazat a jövőben is támasza lehet a magyar társadalomfejlődésnek, de ehhez erősíteni kell a turizmust és a kézművességet is. Kifejtette: a most zajló kamarai választások eredményeként szeretné elérni, hogy a turizmusnak külön alelnöke legyen az országos elnökségben.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a városban nagy hagyománya és biztos jövője van a kézművességnek és a turizmusnak. A szűr, a guba, a cseréppipa, a pároskolbász mind Debrecen kézműves portékái - mondta, és meggyőződésének nevezte, hogy a jövőben is nagy keletje lesz a nem futószalagon gyártott, egyedi, egy adott tájegységre jellemző kézműves termékeknek.

A polgármester bejelentette: Debrecen főutcájára, amely az egykori vásárokat idézve viseli a Piac utca nevet, visszahozzák a régi nagyvásárok hangulatát, a jövőben ott rendezik meg a kézműipari termékek és régiségek vásárát.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke közölte: a megye rendelkezésére álló fejlesztési forrásokból 975 millió forintot különítettek el az egykori szürkemarha hajtóút - a Nyugat-Európában Oxenweg útként ismert, és ma is turisztikai célpontot jelentő hagyomány - felélesztésére, amelynek keretében hét hajdú-bihari település bekapcsolódásával alakítanak ki turisztika attrakciókat.

Elmondta azt is, hogy kilenc hajdú-bihari és öt érmelléki település összefogásával létrehozták a megyei vásárszövetséget, amely a térségi kézműves termékek piacra jutását segíti.

Katona Ilona, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) észak-alföldi regionális marketingigazgatója szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének növelése. Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy az idén eddig hatmillió vendég tizenötmillió vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ez ötszázalékos növekedés. Az MTÜ célja, hogy a mennyiségi helyett a minőségi turizmus kerüljön előtérbe, és két éven belül megduplázzák a külföldiek magyarországi költéseit - fűzte hozzá Katona Ilona.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora a konferencián kiemelte: egyetemük az egészségipar fejlesztését tűzte zászlajára, együttműködve a helyi önkormányzatokkal, a kamarával és az ágazat szereplőivel. Ebbe beletartozik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, a diagnosztikai eszközök fejlesztése, a gyógyszeripar és a különféle, köztük a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése, támogatása az egyetemi tudás felhasználásával - sorolta.

A rektor szólt arról, hogy az innovációs lánc nem egyforma az ágazatokban: az élelmiszeripari termékek és a termálszolgáltatások területén például 2-3 év a piacra jutási idő a kutatások elindításától, míg a gyógyszerfejlesztések esetében 15 év szükséges.

Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza tárvezetője arról számolt be, hogy tanulmányt készítenek arról, hogy milyen erőt tud képviselni a népi kézművesség a vidékfejlesztésben.

A helyi termék, a helyi érték gazdaságfejlesztő erő, megerősíti a helyi közösségeket, hozzájárul a falusi turizmus és vendéglátás fejlesztéséhez - emelte ki. Rámutatott, hogy jelenleg hiányzik a kézműves termékek értékesítési hálózata. Beszprémy Katalin ezért üdvözölte a hajdú-bihari vásárszövetség megalakítását.

A konferencia pénteken szekcióülésekkel folytatódik, eközben A kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében programsorozathoz kapcsolódóan a város főterén csütörtökön megkezdődött a négy napig tartó VI. Debreceni Népi Kézműves Fesztivál, a Kölcsey központban pedig átadták a magyar Kézműves Remek országos pályázat díjait.