A tárlat a szentendrei Régi Művésztelep megalakulásának idei, százéves jubileumához kapcsolódóan idézi meg a település modernizációját, kulturális és társadalmi fejlődésének tendenciáit, jórészt korabeli fotók által, olvasható a Ferenczy Múzeumi Centrum MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kiállítás várostörténeti-társadalomtörténeti utazásra invitálja a látogatókat.
A látogatók megtudhatják, hogyan változtatta meg a városi látképet az új városháza, miként bukkant elő egy különleges rózsafaj egy villaépítkezés során és ki volt Szentendre fotósa az 1920-as években.
Fotó: Pixabay
Mint írják, Szentendre a 20. század elején átmeneti korszakot élt meg. A századforduló óta egyre intenzívebbé váló magyarosodás alapvetően megváltoztatta a város társadalmi és kulturális szerkezetét, majd az I. világháború, a Tanácsköztársaság és a trianoni békeszerződés traumái gazdasági és politikai bizonytalanságot hoztak. A korábban soknemzetiségű, de főként szerb vezetésű település ebben az időszakban kereste fejlődési lehetőségeit. Szentendre ekkor falusias hangulatú, kereskedő és kézműves hagyományokra épülő kisváros volt, azonban az 1920-as években induló folyamatok másfajta jövőkép felé terelték.
Mint írják, a korszak meghatározó alakjaivá a városba kívülről érkező polgármesterek váltak. Elképzeléseik nem feltétlenül váltak elfogadottá, az időről időre megerősödő helyi lobbi a város nagyközséggé alakítását szorgalmazta. A város fejlődési lehetőségeit a helyi és országos vezetők vízióin túl földrajzi helyzete – a Duna, a Pilis és Budapest közelsége –, a folyamatos népesség- mozgás, valamint a mindenkori államhatalomhoz fűződő viszony is befolyásolta.
A tárlat, amelynek kurátora Szilágyi Zsófia Júlia, a befogadó város társadalmának néhány közismert és kevésbé ismert szereplőjét, a település fejlesztésének dilemmáit, átalakulásának tendenciáit idézi meg.
A kiállítás megnyitója április 25-én lesz, a tárlat április 26. és október 6. között, csütörtöktől vasárnapig látogatható a Fő téri Szentendrei Képtárban.
