A Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakulóünnepségén szerdán Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes rámutatott: Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig. Ezek a helyek - felekezeti hovatartozástól függetlenül - a magyar örökség meghatározó részei - fűzte hozzá. A most megalakuló tanács célja, hogy egyrészt a magyarországi, a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket "be tudjuk mutatni az egész világnak", másrészt ezeket a helyeket "kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára" az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel - mondta Semjén Zsolt.

Kitért arra is: a vallási turizmus fejlődése elsősorban a kegyhelyeket felkereső embereknek jó. Emellett azonban jó az egyházaknak, amelyek eddig nem tudták kiaknázni turisztikai lehetőségeiket, és ezentúl állami támogatást is kapnak majd a kegyhelyek működtetéséhez. Végső soron pedig a vallási turizmus fejlődése jó az egész országnak, hiszen nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy a turizmus vallási ágazata is professzionálissá váljon. Hozzátette: a 21. században a programturizmus egyre inkább komplett programok szervezésére törekszik, amely a szálláson és éttermeken túl színes programokat kínál a család vagy egy-egy zarándokcsoport valamennyi tagjának.

Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arról beszélt, hogy 2020-ban kialakították a Nemzeti vallásturizmus intézkedési tervet. A terv az ország területén található négyezer vallási értékkincset három kategóriába sorolja: a "zászlóshajóknak", mint például a Mátyás-templomnak, jelenleg is magas a látogatottsága. Mellettük vannak az úgynevezett "értékkincsbővítők", amelyek jól működnek ugyan, de azért érdemes rájuk irányítani az emberek figyelmét. A harmadik kategóriába pedig az "értékkincs-kiegészítők" tartoznak, azok a helyek, ahova "oda kell vezetni" az utazókat. Elmondta azt is, hogy jövő év elején megalakítják a vallásturisztikai fórumot, ahol a vallási turizmus egyházi és világi szereplői szélesebb körben találkozhatnak és egyeztethetnek egymással. A vallásturisztikai terv öt nagy stratégiai feladata a népszerűsítés bel- és külföldön, az alapfeltételek biztosítása, élmények szervezése, szervezeti feltételek biztosítása és a nemzetközi események kiaknázása - ismertette Szontágh Szabolcs.

Az alapítók által kiadott közleményből kiderül, hogy a Nemzeti Vallásturizmus Tanács feladata a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv megvalósításának támogatása, valamint a később létrejövő Nemzeti Vallásturizmus Fórum stratégiai irányítása. Az alapítók célja, hogy a magyarországi vallásturizmus 2030-ra a hazai turizmus kiemelten hangsúlyos elemévé váljon és Magyarország vallási értékeit az országon kívül is megismerjék.

Az alakuló ülésen részt vettek a magyar történelmi egyházak - a római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus és zsidó felekezetek - képviselői, akik bemutatták saját egyházuk jelentős értékkincseit is.