A villa Vámos Miklós író kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdonosi szerepvállalásával, a Market Építő Zrt. vezetésével 50 építőipari cég társadalmi felajánlásával született újjá, és a jövőben a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) Alapítvány kezelésében működik – írták a Market Építő Zrt. MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Hozzátették, hogy a villa a jövőben alkotóházként fogadja a műfordítókat és külföldi szerzőket, földszintje irodalmi esteknek és könyvbemutatóknak ad helyet, Esterházy Péter egykori dolgozószobája pedig a tervek szerint látogatható emlékhelyként funkcionál majd.
Fotó: Facebook/Villa Esterházy
Mint ismert,
Esterházy Péter, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja több mint negyven éven át élt és alkotott a budapesti Rómaifürdőn álló épületben.
Az ingatlan megmentését és közcélú hasznosítását Vámos Miklós, Dragomán György és Daniel Kehlmann írók kezdeményezték, majd Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat vásárolta meg az épületet, biztosítva ezzel, hogy az író egykori otthona ne vesszen el, hanem kulturális missziót tölthessen be.
A hat évig üresen álló, jelentősen leromlott műszaki állapotú épület felújítását a Market Építő Zrt. térítésmentesen vállalta. A terveket a Szabó Levente Ybl-díjas építész vezette Hetedik Műterem készítette ugyancsak pro bono, a BME Középülettervezési Tanszék féléves kurzusát követően.
A kivitelezés során a tetőt kicserélték, a homlokzatot kőporos vakolattal, festéssel és a lábazati kövek impregnálásával újították meg, a legtöbb szerkezetet, részletet (mint az épület többszöri átépítését hűen tükröző eredeti ablakokat vagy ajtókat) pedig felújították.
A kültéri teraszburkolatokat kicserélték, a teljes elektromos hálózat új vezetékezéssel és vezérléssel épült ki. Elvégezték a szükséges szigetelési munkákat, korszerűsítették a gépészetet, a fűtési rendszert, és teljes körű belső esztétikai helyreállítást végeztek, beleértve ebbe a kert rendezését is.
A közlemény szerint az elvégzett munkák eredményeként az ingatlan műszakilag korszerűbbé, energetikailag hatékonyabbá és esztétikailag egységesebbé vált, hosszú távon biztosítva a kényelmes és biztonságos használatot.
Szabó Levente építész kiemelte: számukra a legfőbb motiváció annak a felismerése volt, hogy az épület – noha nem műemlék, semmilyen védettséget nem élvez, mégis – egyike a kultúrtörténeti jelentőséggel bíró legfontosabb helyeknek a mai Magyarországon.
