A konferencia előadásai és kerekasztal-beszélgetései olyan témákkal foglalkoztak, amelyek a leginkább érdekesek lehetnek a rendezvényszervező-szakma számára. Ilyen a hazai iparág jövője, milyen változásokra számítanak a rendezvénypiacon, a fenntartható rendezvényszervezés és a külföldi jó gyakorlatok, a hazai és külföldi trendek, illetve a munkaerőpiaci kihívások és megoldások.

Először Ganczer Gábor elnöki köszöntőjében a MaReSz jövőbeli szerepéről és a szakma mindennapi kihívásairól beszélt.

Felidézte, hogy az ágazatnak az elmúlt másfél évtizedben számos nehézséggel kellett szembenéznie: torz piaci viszonyok, versenyhátrányok, alulárazás és egyéb anomáliák miatt.

Mint mondta, a szakma jelentős fejlődésen ment keresztül, nemcsak technológiai szempontból, hanem működésében és szemléletében is, most viszont új helyzet állt elő. Hangsúlyozta, hogy

nem egyszerű megújulást vagy új szlogent hirdetnek, hanem valódi, mérhető fordulatot szeretnének elérni.

Az új fejezet egyik legfontosabb kérdése: miként lehet kilábalni a jelenlegi helyzetből? Ganczer szerint ehhez rendezni kell a piaci viszonyokat és valódi versenyt kell teremteni. A szervezet feladata továbbra is az, hogy együttműködést alakítson ki az új kormányzati szereplőkkel, és megmutassa, hogyan lehet professzionális, piaci alapú működést kialakítani.

Merre tovább?

A panelbeszélgetés során Érczfalvi András a magyar rendezvényszakma jövőjét vitatta meg a résztvevőkkel. Ganczer Gábor (Hungexpo), Schrancz Andrea (HD Group), Semsei Rudolf (Budapest Party Service / VakVarjú Étterem), Radácsi Pál (Bo Agency), Fábián Attila (Smarteq AVS) abban egyetértettek, hogy mindenki jelentős változásokat vár.

Semsei Rudolf szerint a legizgalmasabb kérdés, hogy az üzleti életben miként térhet vissza a valódi verseny, ami új lendületet adhat a vállalkozásoknak és a megrendelői oldalnak egyaránt, mert ha erősödik a gazdaság, az a rendezvényszektor számára is komoly növekedési lehetőséget jelenthet. 

Schrancz Andrea kifejtette, hogy a piac jelenleg lelassult, ami különösen nehéz helyzetbe hozza az ügynökségeket, és az állami rendezvények piacán különösen nagy bizonytalanságot okozott az elmúlt időszak.

Mint rámutattak, egyelőre nem látszik pontosan, hol lesznek a döntéshozatali pontok, hogyan áll fel az új rendszer, és milyen szerepe lehet ebben a MaReSznek.

A szervezet korábban kidolgozott egy 12 pontos javaslatcsomagot arra vonatkozóan, hogyan lehetne pozitív változásokat elérni az új időszakban.

Az egyik legfontosabb feladat az lenne, hogy a piaci szereplők még többet beszéljenek egymással, és közösen alakítsanak ki egy olyan irányt, amely mindenki számára előnyös. A turizmus és a rendezvényszervezés a magyar gazdaság egyik legfontosabb teljesítményét adja, mondta Schrancz Andrea, ezért különösen fontos a szektor helyzetének rendezése.

A közbeszerzésekben sok esetben még mindig a legalacsonyabb ár dönt, illetve egyes helyszínek esetében a legmagasabb bérleti díj, ami nem feltétlenül szolgálja a minőségi működést, tette hozzá Semsei Rudolf, és megjegyezte:

míg az éttermek és cukrászdák bizonyos könnyítéseket kaptak, addig a rendezvényszervezés területén továbbra is 27 százalékos áfával kell biztosítani a vendéglátást a rendezvényeken.

Radácsi Pál szerint kulcskérdés, hogyan zajlanak majd az állami beszerzések. Fontosnak tartja, hogy a MaReSz részt vehessen a közbeszerzési folyamatok szakmai előkészítésében, és olyan javaslatokat tegyen, amelyek élhetőbbé és piacbarátabbá teszik a tendereket. Fábián Attila bízik abban, hogy a jövőben olyan szervezetek kerülnek döntési helyzetbe, amelyek nyitottak ezekre a szakmai szempontokra.

A magyar KKV-k helyzetének fontosságát hangsúlyozta Schrancz Andrea, aki nemzetközi tapasztalatai alapján úgy látja, hogy

Magyarországon kiváló szolgáltatók működnek, és a magyar rendezvényszervezés akár exportképes tudásként is megjelenhetne.

Véleméye szerint nagy szükség lenne arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kedvezőbb piaci pozícióba kerüljenek és megerősödhessenek. Ehhez professzionálisabb működésre és bizonyos védelmi mechanizmusokra van szükség.

Ganczer Gábor szerint a hozzáadott értéknek sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az értékelési rendszerekben, és nem az árnak kellene elsődlegesen dönteni.  A cateringágazat az elmúlt években sokat fejlődött, a külföldi szereplőktől is lehet tanulni, ugyanakkor fontos tisztában lenni a hazai szolgáltatók valós képességeivel és versenyelőnyeivel.

A beszélgetés végén szóba került az is, hol vannak a hibalehetőségek, amelyeket a jelenleg döntéshozóknak el kellene kerülni. Ezzel kapcsolatban a résztvevők elmondták,

a legnagyobb probléma az lenne, ha a döntések előtt nem kérdeznék meg a szakértőket és a szakmai szervezeteket.

Végszóként Ganczer Gábor hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a rendezvényszakmát továbbra is negatív előítéletek öveznék, mert, mint mondta: a cél az, hogy megmutassák, miként lehet a szakmát másképp, átláthatóbban és professzionálisabban működtetni.