Minden negyedik kitöltő (26%) belföldre tervez idén utazni, nagyjából másfélszer ennyien (38%) külföldre készülnek, minden ötödik kitöltő (22%) pedig egyaránt tervezget belföldi és külföldi nyaralásokat is az idei szezonban.  A válaszadók 14%-a azonban egyáltalán nem tervez 2024-ben nyaralni menni, derül ki a Cherrisk 1163 fő részvételével végzett online felméréséből. 

A felkészülés nagyobb boldogság, mint maga a nyaralás

A nyaralásra való készülés több boldogságot ad, mint maga a szabadságon töltött idő, ezt már több pszichológiai kutatás igazolta. Boldogságkutatók megállapították, hogy a várakozás alatti tervezés, készülődés segít elképzelni a pozitív élményeket oly módon, hogy a helyzet egyedisége mégis végig fenn tudja tartani elménk érdeklődését. Mráz Kata pszichológus szerint

“a tervezgetés során az elménk részben már átéli az eseményt, ami pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, emellett pedig fokozza az érdeklődést és az izgalmat. Így már a várakozás alatti tervezés és készülődés egyfajta boldogságforrássá válhat az életünkben, ami elősegíti a pozitív élmények teljesebb megélését és az lehet az érzésünk, mintha a nyaralás részben már el is kezdődött volna.”

 A biztosítási platform 1000 ügyfélválasz alapján összeállított kutatási eredményeiből kiderül, hogy a válaszadók 28%-a több mint 5 hónapon keresztül készül a várva-várt nyaralásra, a kitöltők több, mint fele pedig 2-5 hónappal az utazás kezdete előtt kezdi el tervezgetni a nyári szabadságát. Ez a stratégia segítheti a készülődés adta pozitív élmények minél komplexebb megélését.

Magabiztos magyar nyaralók

Az előkészületek sora azonban a jó élmények megtervezésével nem ér véget, hanem a lehetséges veszélyek felmérése is hozzá tartozik. A kutatás alapján a kitöltők nagy többsége, 86%-a felkészült utazónak tartja magát, és 83%-uk meg is tesz mindent, hogy ne történhessen velük baj a nyaralás alatt. A felmérésből az is kiderült, hogy amíg bizonyos negatív események (napégés, megbetegedés, járatkésés) bekövetkeztét gyakorinak tartjuk, az emberben van egy biztonságérzet, ami miatt azt gondolja, hogy balesetek csak másokkal történhetnek meg.

„Ennek oka többek között az is lehet, hogy az emberi elme hajlamos arra, hogy saját helyzetére vonatkozóan kedvezőbb jövőbeli kimenetelt jósoljon, mint másokéra. Ez még kedvezőtlen előjelek vagy az utazással kapcsolatos bizonytalanságok esetén is segít fenntartani a motivációt és a kitartást, valamint csökkentheti a stresszt és a szorongást a kockázatos helyzetekben. A személyes tapasztalatok és az előző utazások során szerzett pozitív élmények pedig tovább erősíthetik ezt a hozzáállást, hiszen az ember hajlamos a pozitív emlékekre összpontosítani és a negatívakat relativizálni, vagy elfelejteni.

– mondja Mráz Kata, majd hozzáteszi, hogy az igazságos világba vetett hit’ nevű kognitív torzítás miatt nehezebben tudjuk elhinni és elképzelni, hogy velünk is történhetnek rossz dolgok, hiszen mindent megtettünk, hogy elkerüljük azokat. Ilyenkor úgy gondolhatjuk, hogy ’velünk ez biztosan nem történik meg, mi majd jobban vigyázunk, vagy én biztosan nem indultam volna el akkor/úgy/anélkül/stb. 

Ezt támasztja alá, hogy a járatkésést gyakoribbnak találják (38%), mint amennyire tartanak tőle (31%), és ugyanez igaz a megbetegedésre (40% tartja gyakorinak, 31% tart tőle).

Elővigyázatosság és nagyobb nyugalom

Az elővigyázatosság fontos az előkészületek és a nyaralás ideje alatt is, hogy a jó élményeket ne árnyékolja be semmi. Váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, de a nyugodt pihenéshez szükséges a kontroll érzete is, ezért szeretünk élni olyan praktikákkal, amelyek hozzájárulnak a biztonságérzetünk növeléséhez. Klasszikus példája ennek a strandon alkalmazott ‘lopásgátló törölköző’ használata, amikor otthagyott dolgainkat letakarjuk. A megkérdezettek 64%-a beveti ezt az eszközt annak érdekében, hogy nyugodtabban élvezhesse a lubickolást. A nyaralás alatt bekövetkező betegségek ellen a válaszadók 78%-a otthonról viszi az ismert gyógyszereket. Repülős utazáskor a feladott poggyászt a kitöltők több, mint fele lakatolja le.

Ezek a praktikák mind olyan eszközök, amelyekkel jobban el tudjuk engedni magunkat a szabadságunk alatt, a CHERRISK ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a 100% nyugalom érzést utasbiztosítás és útlemondás biztosítás vásárlásával nagyobb eséllyel lehet elérni.

Fényvédelem nem csak a tengerparton

A kérdőív kitöltőinek nagy része (57%-a) a napégést tartotta legnagyobb valószínűséggel bekövetkező negatív eseménynek a nyaralás során, viszont nagymamáink által javasolt tejfölös kezelést már csak 8%-uk alkalmazna ilyen helyzetben. A napégés súlyos eseteit már orvosi kezeléssel érdemes kezelni, erre a káreseményre is kaphatunk térítést, ha van megfelelő utasbiztosításunk. A felmérés pozitív képet fest a magyarok fényvédő használati szokásaival kapcsolatban, hiszen a válaszadók 77%-a szerint naponta többször érdemes bekenni magunkat és csupán 17%-uk gondolja úgy, hogy elég ezt a tengerparton megtenni. A családos kitöltők még tudatosabb naptej-használók, 84%-uk különös figyelmet fordít a gyermekei számára megfelelő fényvédő beszerzésére már az utazás előtt.

„Különleges figyelmet igényel a gyermekek bőre, amely még éretlen az UV-sugarakkal szemben, így ajánlott számukra készült fényvédőkkel és megfelelő ruházattal óvni őket”

– mondta el Dr. Kádas Martina bőrgyógyász, a Bioderma kozmetikumok szakértője.

A kitöltők 58%-a bőrállapotának megfelelő fényvédő használatára is odafigyel és rendszeresen újrakeni azt.

A kutatás további eredményei és egyéb hasznos tippek a nyugodt nyaraláshoz ITT érhetőek el.