Múzeumot kapott az újjászületett csetneki csipke

Az 1921-ben született Medgyesiné Vághy Ida, a tavaly, 94 éves korában elhunyt szakoktató példája is igazolja, hogy soha nem késő új dologba kezdeni. A kitartó munka meghozza gyümölcsét.  A női szabó szakoktató 75 éves koránban talált rá a századfordulós csetneki csipkére, és felélesztette a több mint száz éves kézimunkát. Végakaratának megfelelően múzeumot rendezett be a csipkének és alkotója életművének a Debreceni Evangélikus Egyházközség megújított altemplomában. 

A 19-20. század fordulóján – mai szóhasználattal élve – munkahelyet teremtett két nővér a történeti Magyarország területén, a felvidéki Gömör megyei Csetneken. Szontágh Erzsébet és Szontágh Aranka, a bányavidék bányászatának lehanyatlása körüli időkben az ott élők megélhetési gondjait enyhítette a kézimunka bedolgozó háziipar megteremtésével. Akkoriban az úri kisasszonyok és asszonyok körében nagy divatnak örvendett a csipke, főként ruháikat díszítették vele. A két lánytestvér 1904-ben megtanulta az Európa-szerte divatos írországi csipke horgolását, és elhatározta, hogy újratervezve meghonosítja az országban.

A csipke virágkora

Magyaros mintakincset dolgoztak ki, és a következő évben tanfolyamot hirdettek Csetneken a horgolás technikájának, és a minták kialakításának megtanulására. Főként ruhadíszeket horgoltak, mint pl. gallért, ruhabetéteket. 1910-ben élte virágkorát a csipke, kiállításokra jártak, és oklevelekkel tértek haza. Híressé váltak itthon és külföldön, üzletük volt Budapesten. Kézimunka terveiket a csetneki lányok, asszonyok horgolták meg csipkének. 700 asszonynak adtak munkát, megrendelésre dolgoztak. Az I. világháború a vállalkozás kényszerszünetét jelentette. 1917-ben meghalt Erzsébet, de megígértette Arankával, hogy amint lehet, folytatja a munkát. 1921-ben lehetett újra kezdeni a vállalkozást, de az újfajta anyagú ruhákra nem illettek a csipkegallérok, ezért lakástextíliaként született újjá a csipke, például terítőket horgoltak az asszonyok. Aztán a II. világháború elfeledtette a csipkét. Erzsébet 1950-ben halt meg.

Kézimunka egy életen át

Medgyesiné Vághy Ida egész életét a kézművességnek szentelte. Mint annak idején minden iskolás lány, ő is megtanult kézimunkázni. A női szabó mesterséget választotta szakmájául, majd szakoktatói képesítést szerzett, és a debreceni Svetits katolikus gimnáziumban óraadó volt. Színházi varrónőként is dolgozott, a nehéz időkben, leleményesen, otthoni varrodájában varrta a jelmezeket. Később felnőtteket is oktatott kézimunkára, a Petőfi Könyvtár szakkörében. Makramézni (csomózásos technika), kötni, horgolni, hímezni tanította az asszonyokat. 1986-ban az Iparművészeti lektorátus zsűrizte munkái, a ruha kiegészítőket: gallérokat, blúzbetéteket. A budapesti Váci utcai népművészeti üzletben árusították kézimunkáit. A legjelentősebb rendezvény, amin megjelent munkáival, a Clara Szalon bemutatója volt a Hiltonban.

A foszlott csipke titka

A tanárnő 1996-ban, 75 éves korába határozta el, hogy régi-új kézimunkával készül a millenniumra. Egy századfordulós könyvben talált rá a csetneki csipkére. Múzeumokban, örökösöknél, budapesti gyűjtőknél lelt eredeti terítőkre, ruhadíszekre, a Szontágh családnál dokumentumokra. Egy foszlott csipkét tanulmányozva tanítványaival együtt megfejtette készítésének technikáját, és újra tervezték a motívumokat. Kiskunhalason mutatta be a régi-új csipkét. Ezzel felélesztette a századfordulón divatos kézimunkát. Az alkotó hívő ember volt, presbiter a Debreceni Evangélikus Egyházközségnél. Végakaratának megfelelően tovább gondozza a csetneki csipke örökségét az evangélikus egyház, múzeumot rendezett be Medgyesiné Vághy Ida kezei között megújult kézimunkának, és alkotója életművének Kézimunkák és a csetneki magyar csipke újjászületése címmel. A múzeum ingyenesen tekinthető meg.

Dohos pincéből múzeum

A Reformációi emlékutak-zarándokutak című turisztikai pályázaton nyert 50 millió forintot a Debreceni Evangélikus Egyházközség a Miklós úti templom és altemplom megújítására. Az altemplom eddig nem használták, dohos pince voltromos, penészes volt a folyosó, és a belőle nyíló helyiséget. A támogatásból kimélyítették az altemplomot, azaz földet hordtak ki belőle a nagyobb belmagasság érdekében. Kazánházat építettek, fűtést és világítás alakítottak ki. Rendbe hozták a négy helyiséget, két szobában a csipkemúzeum kapott helyet, a harmadikban a gyülekezet története című kiállítás, a negyedikben pedig ifjúsági szobát alakítottak ki. Illemhelyiségeket építettek ki, és a folyosó egyik részén teakonyhát. Modern nyílászárókat állítottak be, és számítógépes állomást internet hozzáféréssel a Reformációi zarándokút honlapjának elérésére. A munkához falat bontottak, és új falakat raktak.


Gyógyvizek birodalma – Hogyan újulhat meg a magyar termálturizmus?

Gyógyvizek birodalma – Hogyan újulhat meg a magyar termálturizmus? 

A gyógy- és termálturizmus egyre fontosabb szerepet tölt be, ugyanakkor számos kihívással is szembesül, mint a fenntarthatóság, a piaci elvárások, az orvosi validáció, a vendégigények és a nemzetközi versenyhelyzet.
Jön a VéNégy Fesztivál

Jön a VéNégy Fesztivál 

Július első napjaiban, Nagymarosnál.
Javult a természetes fürdővizeink minősége

Javult a természetes fürdővizeink minősége 

A 2024-ben 288 természetes fürdővizet tartottak nyilván Magyarországon. Ezek közül 193 kiváló, 58 jó és 4 tűrhető minősítést kapott.
Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.