Múzeumot kapott az újjászületett csetneki csipke

Az 1921-ben született Medgyesiné Vághy Ida, a tavaly, 94 éves korában elhunyt szakoktató példája is igazolja, hogy soha nem késő új dologba kezdeni. A kitartó munka meghozza gyümölcsét.  A női szabó szakoktató 75 éves koránban talált rá a századfordulós csetneki csipkére, és felélesztette a több mint száz éves kézimunkát. Végakaratának megfelelően múzeumot rendezett be a csipkének és alkotója életművének a Debreceni Evangélikus Egyházközség megújított altemplomában. 

A 19-20. század fordulóján – mai szóhasználattal élve – munkahelyet teremtett két nővér a történeti Magyarország területén, a felvidéki Gömör megyei Csetneken. Szontágh Erzsébet és Szontágh Aranka, a bányavidék bányászatának lehanyatlása körüli időkben az ott élők megélhetési gondjait enyhítette a kézimunka bedolgozó háziipar megteremtésével. Akkoriban az úri kisasszonyok és asszonyok körében nagy divatnak örvendett a csipke, főként ruháikat díszítették vele. A két lánytestvér 1904-ben megtanulta az Európa-szerte divatos írországi csipke horgolását, és elhatározta, hogy újratervezve meghonosítja az országban.

A csipke virágkora

Magyaros mintakincset dolgoztak ki, és a következő évben tanfolyamot hirdettek Csetneken a horgolás technikájának, és a minták kialakításának megtanulására. Főként ruhadíszeket horgoltak, mint pl. gallért, ruhabetéteket. 1910-ben élte virágkorát a csipke, kiállításokra jártak, és oklevelekkel tértek haza. Híressé váltak itthon és külföldön, üzletük volt Budapesten. Kézimunka terveiket a csetneki lányok, asszonyok horgolták meg csipkének. 700 asszonynak adtak munkát, megrendelésre dolgoztak. Az I. világháború a vállalkozás kényszerszünetét jelentette. 1917-ben meghalt Erzsébet, de megígértette Arankával, hogy amint lehet, folytatja a munkát. 1921-ben lehetett újra kezdeni a vállalkozást, de az újfajta anyagú ruhákra nem illettek a csipkegallérok, ezért lakástextíliaként született újjá a csipke, például terítőket horgoltak az asszonyok. Aztán a II. világháború elfeledtette a csipkét. Erzsébet 1950-ben halt meg.

Kézimunka egy életen át

Medgyesiné Vághy Ida egész életét a kézművességnek szentelte. Mint annak idején minden iskolás lány, ő is megtanult kézimunkázni. A női szabó mesterséget választotta szakmájául, majd szakoktatói képesítést szerzett, és a debreceni Svetits katolikus gimnáziumban óraadó volt. Színházi varrónőként is dolgozott, a nehéz időkben, leleményesen, otthoni varrodájában varrta a jelmezeket. Később felnőtteket is oktatott kézimunkára, a Petőfi Könyvtár szakkörében. Makramézni (csomózásos technika), kötni, horgolni, hímezni tanította az asszonyokat. 1986-ban az Iparművészeti lektorátus zsűrizte munkái, a ruha kiegészítőket: gallérokat, blúzbetéteket. A budapesti Váci utcai népművészeti üzletben árusították kézimunkáit. A legjelentősebb rendezvény, amin megjelent munkáival, a Clara Szalon bemutatója volt a Hiltonban.

A foszlott csipke titka

A tanárnő 1996-ban, 75 éves korába határozta el, hogy régi-új kézimunkával készül a millenniumra. Egy századfordulós könyvben talált rá a csetneki csipkére. Múzeumokban, örökösöknél, budapesti gyűjtőknél lelt eredeti terítőkre, ruhadíszekre, a Szontágh családnál dokumentumokra. Egy foszlott csipkét tanulmányozva tanítványaival együtt megfejtette készítésének technikáját, és újra tervezték a motívumokat. Kiskunhalason mutatta be a régi-új csipkét. Ezzel felélesztette a századfordulón divatos kézimunkát. Az alkotó hívő ember volt, presbiter a Debreceni Evangélikus Egyházközségnél. Végakaratának megfelelően tovább gondozza a csetneki csipke örökségét az evangélikus egyház, múzeumot rendezett be Medgyesiné Vághy Ida kezei között megújult kézimunkának, és alkotója életművének Kézimunkák és a csetneki magyar csipke újjászületése címmel. A múzeum ingyenesen tekinthető meg.

Dohos pincéből múzeum

A Reformációi emlékutak-zarándokutak című turisztikai pályázaton nyert 50 millió forintot a Debreceni Evangélikus Egyházközség a Miklós úti templom és altemplom megújítására. Az altemplom eddig nem használták, dohos pince voltromos, penészes volt a folyosó, és a belőle nyíló helyiséget. A támogatásból kimélyítették az altemplomot, azaz földet hordtak ki belőle a nagyobb belmagasság érdekében. Kazánházat építettek, fűtést és világítás alakítottak ki. Rendbe hozták a négy helyiséget, két szobában a csipkemúzeum kapott helyet, a harmadikban a gyülekezet története című kiállítás, a negyedikben pedig ifjúsági szobát alakítottak ki. Illemhelyiségeket építettek ki, és a folyosó egyik részén teakonyhát. Modern nyílászárókat állítottak be, és számítógépes állomást internet hozzáféréssel a Reformációi zarándokút honlapjának elérésére. A munkához falat bontottak, és új falakat raktak.


Életre kel Gustav Klimt arany világa

Életre kel Gustav Klimt arany világa 

A Gustav Klimt: The Immersive Experience című interaktív produkció a legmodernebb technika segítségével vezeti be a látogatókat Klimt csodálatos világába, amely több mint száz évvel a művész halála után is lenyűgözi a közönséget.
Továbbra is nyitva az ablak az ország környezetszépítő versenyén

Továbbra is nyitva az ablak az ország környezetszépítő versenyén 

A szervezők meghosszabbították a pályázati határidőt két héttel.
Európa Sportrégiója címre pályázik Veszprém és a Bakony-Balaton régió

Európa Sportrégiója címre pályázik Veszprém és a Bakony-Balaton régió 

A pályázat előkészítése befejeződött, célja, hogy a rendszeres mozgást minden korosztály számára a mindennapok részévé tegye.
Íme, a 2025. évi Flash Award díjazottjai

Íme, a 2025. évi Flash Award díjazottjai 

Inspiráló helyszínen különleges díjátadó gála zajlott május 13-án este.
Virágzó hagyomány Fehérvárcsurgón

Virágzó hagyomány Fehérvárcsurgón 

2025. május 30-án nyílik a 21. Európai Dísznövény és Kertművészeti Kiállítás és Vásár.
Tudomány, művészet és szenvedély az idei Műtárgyak Éjszakáján

Tudomány, művészet és szenvedély az idei Műtárgyak Éjszakáján 

Idén a tudomány és a művészet kapcsolata a rendezvény kiemelt témája.
Idén újra: Öböl-átúszás Tihany és Balatonfüred között

Idén újra: Öböl-átúszás Tihany és Balatonfüred között 

A rendezvény célja nem csupán a sport, hanem a természet, az élmény, a hagyomány és az értékek ünneplése.
Programkavalkád a Tokaj Fesztiválkatlanban

Programkavalkád a Tokaj Fesztiválkatlanban 

Huszonöt programmal várja nyáron látogatóit az ország egyik legnagyobb szabadtéri színháza, a Tokaj Fesztiválkatlan.
Jön: háború utáni és kortárs művek aukciója

Jön: háború utáni és kortárs művek aukciója 

Keserü Ilona drámai képe 40 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria árverésén.
 Közel kétezer résztvevő a Tisza-tó körüli kerékpárversenyen

Közel kétezer résztvevő a Tisza-tó körüli kerékpárversenyen 

Új távokkal és felejthetetlen hangulattal ünnepelte 18. születésnapját a BSI kerékpáros eseménye.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.