Múzeumot kapott az újjászületett csetneki csipke

Az 1921-ben született Medgyesiné Vághy Ida, a tavaly, 94 éves korában elhunyt szakoktató példája is igazolja, hogy soha nem késő új dologba kezdeni. A kitartó munka meghozza gyümölcsét.  A női szabó szakoktató 75 éves koránban talált rá a századfordulós csetneki csipkére, és felélesztette a több mint száz éves kézimunkát. Végakaratának megfelelően múzeumot rendezett be a csipkének és alkotója életművének a Debreceni Evangélikus Egyházközség megújított altemplomában. 

Munkahelyet váltana, vagy új kollégát keres?

Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.

Adja fel hirdetését!

A 19-20. század fordulóján – mai szóhasználattal élve – munkahelyet teremtett két nővér a történeti Magyarország területén, a felvidéki Gömör megyei Csetneken. Szontágh Erzsébet és Szontágh Aranka, a bányavidék bányászatának lehanyatlása körüli időkben az ott élők megélhetési gondjait enyhítette a kézimunka bedolgozó háziipar megteremtésével. Akkoriban az úri kisasszonyok és asszonyok körében nagy divatnak örvendett a csipke, főként ruháikat díszítették vele. A két lánytestvér 1904-ben megtanulta az Európa-szerte divatos írországi csipke horgolását, és elhatározta, hogy újratervezve meghonosítja az országban.

A csipke virágkora

Magyaros mintakincset dolgoztak ki, és a következő évben tanfolyamot hirdettek Csetneken a horgolás technikájának, és a minták kialakításának megtanulására. Főként ruhadíszeket horgoltak, mint pl. gallért, ruhabetéteket. 1910-ben élte virágkorát a csipke, kiállításokra jártak, és oklevelekkel tértek haza. Híressé váltak itthon és külföldön, üzletük volt Budapesten. Kézimunka terveiket a csetneki lányok, asszonyok horgolták meg csipkének. 700 asszonynak adtak munkát, megrendelésre dolgoztak. Az I. világháború a vállalkozás kényszerszünetét jelentette. 1917-ben meghalt Erzsébet, de megígértette Arankával, hogy amint lehet, folytatja a munkát. 1921-ben lehetett újra kezdeni a vállalkozást, de az újfajta anyagú ruhákra nem illettek a csipkegallérok, ezért lakástextíliaként született újjá a csipke, például terítőket horgoltak az asszonyok. Aztán a II. világháború elfeledtette a csipkét. Erzsébet 1950-ben halt meg.

Kézimunka egy életen át

Medgyesiné Vághy Ida egész életét a kézművességnek szentelte. Mint annak idején minden iskolás lány, ő is megtanult kézimunkázni. A női szabó mesterséget választotta szakmájául, majd szakoktatói képesítést szerzett, és a debreceni Svetits katolikus gimnáziumban óraadó volt. Színházi varrónőként is dolgozott, a nehéz időkben, leleményesen, otthoni varrodájában varrta a jelmezeket. Később felnőtteket is oktatott kézimunkára, a Petőfi Könyvtár szakkörében. Makramézni (csomózásos technika), kötni, horgolni, hímezni tanította az asszonyokat. 1986-ban az Iparművészeti lektorátus zsűrizte munkái, a ruha kiegészítőket: gallérokat, blúzbetéteket. A budapesti Váci utcai népművészeti üzletben árusították kézimunkáit. A legjelentősebb rendezvény, amin megjelent munkáival, a Clara Szalon bemutatója volt a Hiltonban.

A foszlott csipke titka

A tanárnő 1996-ban, 75 éves korába határozta el, hogy régi-új kézimunkával készül a millenniumra. Egy századfordulós könyvben talált rá a csetneki csipkére. Múzeumokban, örökösöknél, budapesti gyűjtőknél lelt eredeti terítőkre, ruhadíszekre, a Szontágh családnál dokumentumokra. Egy foszlott csipkét tanulmányozva tanítványaival együtt megfejtette készítésének technikáját, és újra tervezték a motívumokat. Kiskunhalason mutatta be a régi-új csipkét. Ezzel felélesztette a századfordulón divatos kézimunkát. Az alkotó hívő ember volt, presbiter a Debreceni Evangélikus Egyházközségnél. Végakaratának megfelelően tovább gondozza a csetneki csipke örökségét az evangélikus egyház, múzeumot rendezett be Medgyesiné Vághy Ida kezei között megújult kézimunkának, és alkotója életművének Kézimunkák és a csetneki magyar csipke újjászületése címmel. A múzeum ingyenesen tekinthető meg.

Dohos pincéből múzeum

A Reformációi emlékutak-zarándokutak című turisztikai pályázaton nyert 50 millió forintot a Debreceni Evangélikus Egyházközség a Miklós úti templom és altemplom megújítására. Az altemplom eddig nem használták, dohos pince voltromos, penészes volt a folyosó, és a belőle nyíló helyiséget. A támogatásból kimélyítették az altemplomot, azaz földet hordtak ki belőle a nagyobb belmagasság érdekében. Kazánházat építettek, fűtést és világítás alakítottak ki. Rendbe hozták a négy helyiséget, két szobában a csipkemúzeum kapott helyet, a harmadikban a gyülekezet története című kiállítás, a negyedikben pedig ifjúsági szobát alakítottak ki. Illemhelyiségeket építettek ki, és a folyosó egyik részén teakonyhát. Modern nyílászárókat állítottak be, és számítógépes állomást internet hozzáféréssel a Reformációi zarándokút honlapjának elérésére. A munkához falat bontottak, és új falakat raktak.


Zenei műfajok kavalkádja: jön a KeszthelyFest

Zenei műfajok kavalkádja: jön a KeszthelyFest 

Teljes a 2026-os KeszthelyFest programja.
Balatontól Krakkóig: közös gondolkodás a turizmus jövőjéről

Balatontól Krakkóig: közös gondolkodás a turizmus jövőjéről 

2026. június 12-én a Pannon Egyetem adott otthont az Innovációs hálózatok a turizmusban című szakmai konferenciának.
TKI: javuló konjunktúra bővülő foglalkoztatással

TKI: javuló konjunktúra bővülő foglalkoztatással 

Az index értéke az előző havi erős csökkenés után nőtt az év hatodik hónapjában.
Strandok, amelyek nem nyitnak ki idén a Velencei-tónál

Strandok, amelyek nem nyitnak ki idén a Velencei-tónál 

Egyre súlyosabb a helyzet a Velencei-tó körül.
    Osztrák utazók: Magyarország a legkedvezőbb közeli úti célok között

Osztrák utazók: Magyarország a legkedvezőbb közeli úti célok között 

Magyarország továbbra is az egyik legkedvezőbb ár-érték arányú úti cél az osztrák turisták számára.
Ismét megtelt úszókkal a Lágymányosi-öböl

Ismét megtelt úszókkal a Lágymányosi-öböl 

Kétezren úsztak a kánikulában a 4. MOL Campus Öbölúszáson.
Vezetőváltás a Martfű Thermal Spa élén

Vezetőváltás a Martfű Thermal Spa élén 

Új vezető irányításával folytatja működését a Martfű Thermal Spa.
Egy napig bejárható az Iparművészeti Múzeum épülete

Egy napig bejárható az Iparművészeti Múzeum épülete 

Mielőtt elkezdődnének a felújítás előzetes munkálatai, a látogatók bejárhatják az épületet, és saját szemükkel láthatják annak jelenlegi, leromlott állapotát.
Duna Nap az újbudai Duna-parton

Duna Nap az újbudai Duna-parton 

Egész napos vízparti programok, zene, játékok, közös piknik és nyári Duna-parti hangulat.
MaReSz kutatás: ilyen most a hazai rendezvényszektor

MaReSz kutatás: ilyen most a hazai rendezvényszektor 

Növekvő piac, gyorsuló digitalizáció és erősödő fenntarthatósági szemlélet jellemzi a hazai rendezvényágazatot.

Interjú

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén 

Látogatás egy kortárs erdei házban a szakértővel – személyes élményeken keresztül.
Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón?

Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón? 

Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről

Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről 

Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.