Országmárka: mi jöhet a szívecskés logó után?

A minap új profilképet kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség magyar és angol nyelvű Facebook-oldala. A két kép alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy arculatváltásra készül a nemzeti turisztikaimarketing-szervezet. Erről azonban nincs szó, válaszolták kérdésünkre.

Mindenesetre a két új háttérkép kapcsán Bódis Gábor arculat- és márkaszakértő, a Hungary NEXT ország-márka-műhely képviselője áttekintette, hogyan változott a nemzeti turisztikai szervezet arculata az utóbbi években és javaslatot is tett, merre lenne érdemes továbbindulni egy esetleges arculatváltás során.

Örvendetes elképzelés lenne, ha a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) nekivágna a nemzeti turisztikai arculat modernizálásának. Elődje, a Magyar Turizmus Zrt. néhány alkalommal már nekifutott több-kevesebb sikerrel és erőfeszítéssel ennek a feladatnak, érzékelve azt, hogy ez nem más, mint a versenyképességünk egyik feltétele. Munkájukat egy evolúciós íven követhettük nyomon: a piros-zöld szalagpár viszonylagos állandósága mellett, az arányok, a méretek, az elhelyezés, az országnév betűtípusa, a szlogenek rendre változtak. Íme, egy válogatás a korábbi emblémákból:

Amennyiben visszatekintünk az elmúlt 20 évre, a trikolór „szívecske” alatt-mellett feltűnt a „Hungry for Hungary”, „A Republic with a Royal Touch”, a „Love for Life”, a „Rejtett vizek országa”, a „Vízben jók vagyunk”, vagy a legutóbbi „Minden élménnyel több leszel”, angol változatban a „More than expected”. Sőt, be sem vezették azt a változatot, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014–2024 tartalmazott: „Erőt adó Magyarország” szlogennel. Úgy értékelhetnénk, legalább grafikailag egész szépen kezdett összeállni valami, amiből már csak a lényeg, a tartalom, a fő mondanivaló hiányzott.

Álláspontom szerint ez utóbbinak, azaz a tartalom megtalálásának – feltétlenül – meg kell előznie a nemzeti turisztikai vizuális jelkép megalkotását. Az "országkoncepció", azaz mit akarunk Magyarországról bemutatni, milyen benyomás akarunk kelteni, mi jusson először eszébe az országról az idelátogatni vágyóknak, eminensen a munka tervezési részének kezdeti eleme. Ebben feltétlenül szerepet kell kapniuk azon szakembereknek is, akik közismerten és bizonyítottan a turisztikai ágazat szaktekintélyei. Csak ezután következhet a koncepció vizuális megfogalmazása.

A minap a Magyar Turisztikai Ügynökség közösségi oldalán megjelent két új háttérképhez kapcsolódva nézzük meg, mitől jó egy arculat és egy embléma, és mi a gond a „zöldnégyzettel”!

1. Folyamattervezés

Azt nem nehéz elfogadni, hogy egy komplett arculatváltás csak átgondolt módon, tervezetten valósulhat meg, a folyamat valamennyi lépését betartva, ideértve a kommunikációs szakmával történő egyeztetést is. Ez azért is lényeges, mert a rokonok, azaz a Hungarikum Bizottság és a Magyar Termék Nonprofit Kft. is nemrég kreáltak emblémát, vagy éppen tervezik azok ráncfelvarrását. Ideális lenne, ha ezek a rokonterületek, amelyeknek napi szinten is akár együtt, egymás mellett kell megjelenni, mutassanak közös vonásokat: legyen formai és/vagy színvilágbeli kapcsolat közöttük. Erre a horvát példák a legjobbak, ha a régiónkat nézzük.

2. Formavilág

A négyzetes befoglaló forma jó, a trendek is efelé haladnak. De önmagában kevés lehet, gondolni kell a hosszan elnyúló fekvő, vagy álló formátumú változatokra is. A most bevillantott zöldnégyzetes megoldás, pláne, ha a szlogen is kötelező tartozék, akkor nehezen gravírozható egy golyóstoll szárába úgy, hogy az olvashatóság is megmaradjon. Szakmai javaslatunk ebből a szempontból a betűkből formált logó ellen érvel. Ha egy motívum, vagy egy karakter kap hangsúlyt, amely bizonyos esetekben akár önállóan, azaz szöveg nélkül szerepelhet, azzal sokkal flexibilisebbé válik az egész rendszer. A teljes, szöveggel kiegészített alakzat esetén alul, felül, oldalt is helyet kaphat az ország neve, valamint a hozzá tartozó kiegészítő információ. Néhány példa a négyzetes elrendezésre:

3. Szöveggel kiegészített alakzat – logotípia

Sok szép cégnév-országnév embléma létezik, ez a műfaj azonban óvatosságra int. Mint az itt közölt mintákból is látszik, nem mutat jól, ha egyik nyelven hosszabb, több soros, míg egy másik nyelven rövidebb, kevesebb soros az elrendezés. A szabály az, hogy ilyen esetben a leghosszabb országnévből kell kiindulni, és ilyen módon a rövidebbek esetén nagyobb lesz a betű nélküli terület – ami az arányokat borítja fel. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a magyar nyelv „szerencsétlensége” a sokféle ékezet. Az ékezetes betűk alakzatba való beépítése a szövegorientált jelképek legnehezebben abszolválható grafikai feladata.

4. Elválasztás

Az elválasztás nem rossz ötlet egyébként: HUN – GARY, MA – GYAR – OR – SZÁG (persze elválasztó jelek nélkül is működőképes, ha nem vagyunk annyira szigorúak). De mi lesz a német verzióval, amit egyébként az MTÜ eddig nem is cserélt le? UN – GARN, vagy UNG – ARN? Az angolok felismernek minket a HUN-ról, a németek az UNG-ról, de nyelvtanilag az UN lenne következetes, ami a németben az egyik leggyakoribb fosztóképző. Azzal meg inkább ne hívjunk vendéget! Ezek, egyes nyelveken, akár „élő” rövidítések is lehetnek.

5. Színvilág

Ez a zöld nem más, mint a szlovének wellness-zöldjének kicsit világosabb, de összetéveszthető változata. Udvariatlanság, meg szegénységi bizonyítvány lenne lelopni. Persze, történt már ilyen, hiszen az „I feel Slovenia” ugyancsak logotípiából az I feel love szlogent a szlovákok megpróbálták így: I feel Slovensko. A szlovének erős rosszallására ezt gyorsan le is vették a napirendről. A színeknek van jelentése, üzenetet képesek hordozni. A piros is, a fehér is, és a zöld is, de a kék is. Mérjük fel, mi a kommunikációs fő üzenet, mi az, amiben különbözünk, illetve szeretnénk, hogy lássanak bennünket? Lesz a szlovéntől különböző is! A méregzöld szlogen szín nem mondható fiatalosnak, és magyarázatot sem találunk annak alkalmazására.

6. Betűválasztás

A logotípia és a szlogenek kifejezetten a szlovén betűtípushoz hasonlóak. Bár ők azért előrelátók voltak: saját, nemzeti fontkészletükkel is megkülönböztetik magukat, ugyanis valamennyi hivatalos és kormányzati szerv azt köteles használni. Így is lehet. Esetünkben azonban az ország megnevezése, ami a logó is egyben, nagyobb méretének köszönhetően vékonyabbnak tűnik, mint a szlogen. Felborulni látszik tehát a funkció: hangsúlyosabbnak tűnik a magyarázó elem a megkülönböztető elemnél.

7. Grafika

A betűk egymásra illesztése, a pontatlanságok, a rálógások, a térközök finoman szólva nem egy professzionális dizájner laza csuklómozdulatairól tanúskodnak. Ezen lehetne egyébként javítani, kérdés, hogy érdemes-e.

8. Tartalom

Azért ennél, mi magyarok többek vagyunk. A szlogen ezt sugallja. Valóban így van! Egyedi formák, jellegzetes és asszociatív motívumokban gazdagok vagyunk. Csak körül kell nézni. De ilyen a konkrét üzenet kérdése is. Az egyszerre pezsgő, fiatalos, kreatív és sokszínű országunk nyugalmat, békét és tradíciót képes közvetíteni. Hozzuk ezeket be a kommunikációba, akár egy-egy motívummal – Isten ments, hogy egyszerre mindet!

9. Márka

Sem a korábbiak, sem ez az embléma nem jelenik meg igazi életre kelni képes márkaként. Használjuk ki a márkázásban rejlő lehetőségeket! Olyan embléma és vizuális rendszer a jól működő és sikeres, amelyik meg is tud személyesülni, szerethetővé válik. Nézzük meg a jellegzetes figuráinkat, karaktereinket! Be tudjuk azokat csempészni a koncepcióba?

10. Tesztelés

Fontos továbbá az is, hogy a vadonatúj emblémánkat minden esetben tesztelni kell, forgatni, kicsinyíteni-nagyítani, inverzben megnézni. Sokszor a legképtelenebbnek tűnő szituációkba kell helyezni és úgy eldönteni: megfelel-e minden grafikai, művészi, műszaki, sokszorosítási feltételnek. Bízvást állítható, hogy az utolsó két helyen felsorolt tényező sokkal fontosabb, mint a grafikai tetszetősség. Ugyanis, hiába ötletes és „világszép” egy alakzat, ha a jelenlegi anyag–technológiai körülmények között feldolgozhatatlan és előállíthatatlan.

Tízpontos vélemény-csomagunk tekinthető szakmai vitaindítónak is, annak érdekében, hogy a lehető legjobb módon legyünk képesek értékeink becsomagolására és cégérünk kiválasztására.


Javult a természetes fürdővizeink minősége

Javult a természetes fürdővizeink minősége 

A 2024-ben 288 természetes fürdővizet tartottak nyilván Magyarországon. Ezek közül 193 kiváló, 58 jó és 4 tűrhető minősítést kapott.
Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.
 Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját

Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját 

Negyven nap, majdnem 30.000 kilométer, 3274 gyalogló.
Kulturális randevú Göcsejben

Kulturális randevú Göcsejben 

Az eseménysorozat a göcseji dombok között idén 22 településen több mint 60 programot és közel 100 élményt kínál a „fenntartható lassúság” jegyében.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.