Holczerné Szentirmai Ágnes elnök és dr. Kraft Péter alelnök köszöntötte a TUTSZ Szalon vendégeit, többek között a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Fürdőszövetség, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetsége, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége, a Magyar Idegenvezetők Egyesülete küldötteit, valamint a kerekasztal meghívott vendégét, Rippert Bálintot, a Price Waterhouse Coopers Magyarország (PwC) turisztikai tanácsadó csoportjának vezetőjét.

Milyen volt az idei év? 

Nem volt kiemelkedő rekord év, de nem is drámai a helyzet, a végleges egyenleg valahol a kettő között van, inkább pozitív irányban. Fontos azt látni ugyanakkor, hogy a számok összességében mutathatnak jól, de vannak olyan területek, illetve szegmensek, amelyek nincsenek könnyű helyzetben, míg egyes területek és szegmensek kimagaslóan teljesítettek. Ebből adódik az egész éves vita, hogy akkor most mi is a valóság. – jutottak konszenzusra a szakemberek a kerekasztalbeszélgetés során.

Az NTAK-ról

A szakemberek beszélgettek az NTAK rendszeréről, a szolgáltatásait hiányolták, megjegyezve azt, hogy az adatszolgáltató vállalkozások részéről érezhető (volt) ellenállás és ezen jobb kommunikációval, illetve valamilyen visszaadott, érdemi értéket képviselő adatokkal lehetett volna (lehetne) segíteni. Egyetértettek abban, hogy az NTAK a jövő alapja és az adatalapú döntéshozatalban rejlik a siker, amely viszont csak akkor valósulhat meg, ha majd közvetlen és aktív kapcsolat lesz a szakmai szervezetekkel, mert a hozzáférhető számokból nem lehet minden részletet, érzéseket, élményeket, igényeket kiolvasni.

Az idei év nézeteltérésének megértését, hogy mennyire jó, vagy rossz a helyzet, segítette volna és a jövőben segítené, ha az NTAK adatok anonimizáltan, de nyilvánosak lennének kutatási, statisztika és marketing stratégia készítési célra. Jelenleg gyakran fordul elő, hogy jelentéktelen adatokat emelnek ki pozitív példaként, míg fontos adatok, részletek kimaradnak a kommunikációból, ami végeredményben hátráltatja a döntéshozást is.

Jól jönne a Turisztikai Minisztérium?

A jelenlévők felvetették, hogy hiányzik Magyarországon a turizmus-vendéglátás szakmai irányító szervezete. A több, mint a GDP 10 százalékát kitermelő ágazat kiérdemelné, hogy legyen egy ilyen szakmai vezetése, ugyanis jelenleg nagyon alulreprezentált a döntéshozásban. Az MTÜ ugyan nagy munkát végez, de mint nevükben is benne van, alapvetően ügynökség, amely leginkább a kommunikációban és a marketingben jeleskedik.

Ezen túlmenően viszont hasznos volna egy olyan felelős ágazatirányítói szint, amely a megfelelő folyamatok mentén biztosítani tudná a szakmai szereplők, vállalkozások felé a kétoldalú kommunikációt, hogy a szolgáltató szektor egyfajta szolgáltatás szemléletű környezetben működhessen és fejlődhessen.

A TUTSZ és vendégei egyetértettek abban, hogy a turizmus fejlődésében még hatalmas lehetősége rejlenek, és a jelenleginél jóval nagyobb GDP hozzájárulást is képes lenne megtermelni az ágazat.

Kraft Péter, egykori turisztikai helyettes államtitkár utalt egy, a Kraft&Associates nemzetközi tanácsadó cég által elkészített tanulmányra, amelyet a Perui Szálloda Szövetség megrendelésére készítettek el. Ebben a világ összes országát megvizsgálták, szükség van-e Turisztikai Minisztériumra. Eredményül azt kapták, hogy amelyik országban ennek a gondolata érdemben felmerült, illetve ahol meg is valósult, aránytalanul nagy bevételt eredményezett az iparágban – már középtávon is.