A korábbi 129 centiméteres rekordot 2010. december 21-én állította be a tó, amikor a szeptember 15-én mért 114 centiméterről emelkedett arra a szintre. A legnagyobb problémát akkor az okozta, hogy a partvédő kőszórás nem tudta megállítani a part felé torlódó jeget, mert a magas szint miatt a jég elcsúszott felette. A zajló jég így közvetlenül a partfalnak csapódott, és hatalmas károkat okozott a partvédőművekben, strandok és más sétányok partközeli burkolataiban. A károkat sok helyen azóta sem tudták megfelelően kijavítani.

Legutóbb az idén május 3-án érte el a Balaton a 129-es vízszintet. Hiába nyitották meg akkor is a zsilipet, még a hónap közepén is 128 centiméteres volt a szint, amikor megérkezett Yvette, a szürke ciklon. A sok helyen orkán erejű szél kihajtotta a Balatont a part mélyebben fekvő részeire, strandokat, sétányokat, partközeli utcákat öntött el, sok helyen elárasztotta a szennyvízhálózatot és a csapadékvíz elvezető rendszert. A pusztítást elsősorban a déli part települései szenvedték meg.

Az idén a Balaton szintje február 10-e óta folyamatosan meghaladja a hivatalosan tartható maximális szintet. A Sió-zsilipet legutóbb szeptember 3-án nyitották meg, amikor 121 centiméteres átlagos vízszintet regisztráltak. Ez a szint akkor már 26 centiméterrel meghaladta az erre az időszakra meghatározott optimális vízszintet is, miközben a meteorológusok újabb esőket jósoltak.

Nehezíti a helyzetet, hogy a Sió-csatorna áteresztőképessége még optimális esetben is nagyon kicsi a gondozatlan mederszakaszok miatt. A jelenlegi időszakban tovább korlátozza az ereszthető mennyiséget a csatorna alsó szakaszát fenyegető árvízveszély. A helyzet tarthatatlanságát jól érzékeltetik a jelenlegi folyamatok. Miközben a zsilipen a lehetséges maximumhoz közeli, másodpercenkénti 25 köbméter a lefolyás mennyisége, a tó szintje mégis újabb 8 centimétert emelkedett az elmúlt 10 nap alatt. Szakemberek szerint a zsilip és a Sió-csatorna mai állapota szerint egy hónap alatt 12-13 centiméterrel lehetne csökkenteni a tó szintjét, ha közben nem kapna utánpótlást. A következő időszakban azonban inkább a befolyó vízmennyiség növekedésére számíthatunk, mert a folyamatos esőzés miatt feltelt a talaj nem tudja elnyelni a napokban lehullott esőt, így annak jelentős része a vízgyűjtőről továbbra is a Balatonba kerül. Ezért a következő napokban is újabb rekorddöntések várhatók a Balaton vízszintjében.

A magas vízszint ellenére a Balaton miatt a következő napokban nem várható a májusban tapasztalt rendkívüli helyzet kialakulása, mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint mostanában nem számíthatunk hosszabb időn át tartó erős szélre, ami kihajthatná a magasan álló vizet a partra. Bár közvetve a tó magas szintjének is szerepe van a Siófokon és máshol jelenleg is tapasztalható elöntésekben, de ezek elsősorban a nagy mennyiségű csapadék és a nem megfelelő vízelvezető rendszerek miatt következtek be.
Ha a későbbiekben az időjárás rosszabbra fordulna, közvetlenül is nagy gondokat okozhat a magasan tartott vízszint. Hisz eljutottunk arra a pontra, amikor már nem nagyon maradt lehetőség olyan emberi beavatkozásra, amivel egy esetleges komolyabb szélvihar esetén gyorsan csökkenteni lehetne a szintet, vagy érdemben meg lehetne védeni a parthoz közeli területeket.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy a tó szintjének a magasabban tartása lehet a legjobb segítség a csökkenő vízutánpótlás ellen. Ehhez azonban szerinte is biztonságos védőrendszert - például egy a mai vízszint felett 75 centiméterrel futó sétányt - kellene kiépíteni a déli part érintett településein, és a Sió-csatorna rekonstrukciójával növelni kellene a leeresztő képességét. Számításaik szerint ezeknek a munkáknak a költsége meghaladná a 12 milliárd forintot.
Amíg a fenti munkákat nem végzik el, a vízszint ilyen magasan tartása hasonló, mint amikor a 19-re lapot húzunk a huszonegyezésben.