Rendet vág a kormány az idegenvezetői engedélyek ügyében, azonban egy fontos elem kimaradt

Ahogy arról mi is hétfőn beszámoltunk, a kormány tervei közt szerepel, hogy 2025. január 1-vel szabályozzák a hazai idegenvezetők munkáját: Felülvizsgálják ennek során, hogy arra a megközelítőleg 20.000 idegenvezetői engedélyre, amellyel idegenvezetők rendelkeznek, valóban szükség van-e, és amelyekre nem, azokat visszavonják. A szaktárca megítélése szerint, hangzott el hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a valóságban mintegy -3-4 ezer idegenvezető dolgozik ebben a munkakörben, a piac pedig ma nem szabályozott, felülvizsgálatra szorul. 

Munkahelyet váltana, vagy új kollégát keres?

Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.

Adja fel hirdetését!

Amiről pedig mindenképp beszélni kell,

és döntést vár ez ügyben a szakma - az a helyi idegenvezetők kérdése.

Ugyanis majd' minden országban előírás, hogy kötelező helyi idegenvezetőt alkalmazni bizonyos turisztikai látványosságok vagy védett területek látogatásakor.Világörökségi helyszíneknél, múzeumokban vagy nemzeti parkokban pedig megszokott a helyi idegenvezető igénybe vétele - nálunk erről eddig megfeledkezett mindenféle jogszabály.

Miért előnyös helyi idegenvezetőt alkalmazni?

Először is, a helyi idegenvezetők alaposabban ismerik a történelmi, kulturális és társadalmi hátteret, így hitelesebb és érdekesebb információkkal szolgálhatnak. Másodszor, sokkal jobb hasznos helyi kapcsolatuk lehet, például éttermekben, szállodákban vagy egyéb szolgáltatók körében. A nyelvi kompetencia is meghatározó: a helyi idegenvezetők általában több nyelven beszélnek, így a kommunikáció könnyebb és gördülékenyebb részvételükkel. Tény, sok helyütt a helyi idegenvezetők alkalmazása számos előnnyel járhat, de nem mindig kötelező - ezért gyakran a költségek csökkentése okán  vagy más meggondolásból az utazási irodák nem is igen élnek ezzel a lehetőséggel. Sokszor inkább - szezonra, meghatározott időre - telepített magyar idegenvezetőkkel dolgoznak a hazai irodák - pedig a helyi idegenvezető kollégával gyakran eredményesebb lehetne a szolgáltatásuk. 


Fotó: depositphotos
Íme, a szakma véleménye a tervezett változtatásokról

Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) elnöke: - A továbbképzés kérdését mi is nagyon fontosnak tartjuk, hiszen egy idegenvezető akkor jó, ha képzi magát, ezért szervezünk rendszeresen study túrákat, bejárásokat, tartunk előadásokat, nyelvtanfolyamokat, valamint tagjaink egyéb szakmai képzéseken vehetnek részt. Jelenleg ennél fontosabb és előrébb való

szabályozandó kérdés például a megfelelő ellenőrzés, hogy azok vezessenek, akik levizsgáztak, hogy rendezésre és elismerésre kerüljön a szakma, vagy olyan kérdések, mint a védett útvonalak biztosítása. Ezekhez képest most annyi hangzott el, hogy bizonyos időszakonként vizsgázni kell az idegenvezetőknek.

Egyelőre nem tudjuk, mit jelent ez a vizsgázási kötelezettség. A MIE 2017 óta hat-hét ízben adott be jogszabálytervezetet, amelyben az idegenvezetők felülvizsgálata csak egy volt a sok fontosabb szabályoznivaló közül, amelyekkel foglalkozni kellene.  Korábban többször behívtak minket a MTÜ- be, mint szakmai szervezetet, elmondhattuk a véleményünket, de ebből most egy szó sem valósult meg.  Akkor arról volt szó – és ebben teljes mértékben egyetértettünk az MTÜ-vel – , hogy sokkal pontosabb regisztrációra lenne szükség, mert

amikor az engedélykiadás megkezdődött, akkor még papíralapú volt a rendszer, nem volt internet és email cím.

Ezért azt gondoltuk, hogy egy féléves-éves határidővel igazolványt kellene cserélni, és egy QR-kóddal ellátott, minden adatok tartalmazó új igazolvány megoldhatná ezt a problémát.  Évek óta harcolunk, hogy magasra emeljük a szakma presztízsét, de ez a továbbképzés csak egy a sok közül, van tíz sokkal fontosabb probléma, amellyel foglalkozni kellene.

Caesar Éva, Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének (MISZ) alelnöke:

Régi óhaj volt részünkről, hogy a közterületeken hatóságilag ellenőrizzék az idegenvezetőket, és a jogosulatlanul dolgozó kollégákat szankcionálják.

A jelenlegi jogszabály kimondja, hogy idegenvezetői munkát Magyarországon csak azok végezhetnek, akik erre jogosító igazolvánnyal rendelkeznek, és amely tanfolyam elvégzése után sikeres vizsgát követően szerezhető meg, egy komplexebb változáson kell hogy keresztülmenjen. Ugyanis hiába van jogszabály, nem érvényesül, mert nincs ellenőrzés.

Azért tartjuk szükségesnek új igazolványok bevezetését és a régiek megszüntetését, mert a közterületen a hatósági személy könnyebben tudja majd ellenőrzést végezni, ha egyfajta, egységes igazolvány mutatnak fel az idegenvezetők.

Ennek érdekében már sokszor tárgyaltunk és írtunk levelet a különböző szerveknek, és igyekszünk képviselni a szakma érdekeit, de ezeket a mai napig nem sikerült kiharcolni. Legutóbb 2020-ban nyújtottuk be a MIE-vel közösen a több, mint tízoldalas jogszabálymódosító javaslatcsomagunkat az MTÜ-nek. Ebben a fentieken kívül, többek közt az idegenvezetők megfelelő alap- és továbbképzése is szerepelt, valamint a múzeumok és közgyűjtemények ingyenes látogatása. Azt az ígéretet kaptuk, hogy bizonyos pontok könnyen megoldhatók, míg mások hosszabb átfutást igényelnek. Azóta több alkalommal került sor megbeszélésre az MTÜ-ben, amelyek során megerősítést kaptunk arra, hogy jogszabálymódosítással rendezik az idegenvezetők ügyét,

A helyi idegenvezetők alkalmazásának kérdése

Deák Judit: - Sajnos,

Magyarországon ez a terület teljesen szabályozatlan, annak ellenére, hogy mi évekig dolgozunk azon, hogy az illetékes szervezetek tudassák a külföldi turistákkal, hogy kötelező magyar idegenvezetőt igénybe venni.

Egyébként jelenleg is van olyan külföldi, például izraeli turistacsoport, akik kérnek egy úgynevezett „silent guide”-ot az idegenvezetőjük mellé. Nagyon jó lett volna, ha ez is bekerül a szabályozásba, mert sokan szabálytalanul, engedély nélkül dolgoznak és elveszik a magyar képzett idegenvezetők munkáját. És ami miatt még fontos lett volna, hogy egy inkompetens emberrel szemben egy jól képzett, helyi idegenvezető minden tud az országáról.

Caesar Éva : - A rendszerváltással egy időben,

ahogy megszűnt a szakma állami támogatása, nagyon sok idegenvezető az utcára került.

Ekkor alakult a MISZ, hogy felvállalja az idegenvezetők érdekképviseletét, és innen datálódik az a ma is jelenlévő probléma, hogy sok beutazó csoport nem vett igénybe helyi idegenvezetőt, hanem a saját csoportvezetőjük tartotta a vezetést. Ez ma is így van, sok szervezett külföldi csoport nem vesz igénybe magyar idegenvezetőt, mert nincsenek rákényszerítve és inkább elspórolják a díját. Így viszont

kontrollálatlan, hogy a „tour leader” mit mond.

Az a tapasztalat, hogy általában nincs aktuális információjuk vagy elavult információkkal rendelkeznek. A turisták így nem részesülhetnek abban az élményben, ahogyan egy itteni, helyi idegenvezető autentikus módon tudná bemutatni az országot és a magyar embereket. Ezért született meg idegenvezetői tevékenységről szóló 33/2009-es önkormányzati miniszteri rendelet szerint, csak az végezhet Magyarországon idegenvezetői tevékenységet, aki tanulmányai sikeres elvégzése után rendelkezik idegenvezetői igazolvánnyal. De mivel ez a jogszabály nincs végrehajtva, nincs ellenőrzés sem.

A legnagyobb problémát egyébként az ázsiai beutazó csoportok jelentik. 

Az indiai és kínai csoportok gyakran nem vesznek igénybe helyi idegenvezetőt, holott itt élő és dolgozó kínai idegenvezetőknek saját egyesületük van, akik azért szerezték meg az igazolványt, hogy itt kínai csoportokat vezethessenek.


Egy napig bejárható az Iparművészeti Múzeum épülete

Egy napig bejárható az Iparművészeti Múzeum épülete 

Mielőtt elkezdődnének a felújítás előzetes munkálatai, a látogatók bejárhatják az épületet, és saját szemükkel láthatják annak jelenlegi, leromlott állapotát.
Duna Nap az újbudai Duna-parton

Duna Nap az újbudai Duna-parton 

Egész napos vízparti programok, zene, játékok, közös piknik és nyári Duna-parti hangulat.
MaReSz kutatás: ilyen most a hazai rendezvényszektor

MaReSz kutatás: ilyen most a hazai rendezvényszektor 

Növekvő piac, gyorsuló digitalizáció és erősödő fenntarthatósági szemlélet jellemzi a hazai rendezvényágazatot.
Váratlan fejlemény a kivonulást tervező futárcégnél

Váratlan fejlemény a kivonulást tervező futárcégnél 

Mégis megkaphatták az engedélyt a magyarországi felvásárláshoz.
Csendes Olivér a turizmus jövőjéről

Csendes Olivér a turizmus jövőjéről 

Szó esik az osztrák és a magyar munkakultúra közötti különbségekről és hasonlóságokról, illetve arról is, milyen feladatmegosztás lenne ideális a két ország kulturális sajátosságait figyelembe véve.
Elmarad a JazzFest Budapest

Elmarad a JazzFest Budapest 

A szervezők lemondták a JazzFest Budapest 2026 fesztivált, így elmarad a június 27-től július 5-ig tervezett idei rendezvény.
KSH-kutatói elemzés 2025-ről

KSH-kutatói elemzés 2025-ről 

Határon innen és túl – Hogyan alakul a turisztikai ágazat teljesítménye?
Múzeumok éjszakája: rendhagyó séták, Morse adó-vevő és Mátyás király lakomája

Múzeumok éjszakája: rendhagyó séták, Morse adó-vevő és Mátyás király lakomája 

Több helyszín is különleges programokkal készül a Múzeumok éjszakájára.
Kutyával nyáron a Balatonnál

Kutyával nyáron a Balatonnál 

Hová induljon kutya és gazdája – segít egy kiadvány.
Humántőke, AI és napjaink demográfiai kihívásai

Humántőke, AI és napjaink demográfiai kihívásai 

A magyar versenyképesség jövőjéről tanácskoztak Budapesten.

Interjú

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén 

Látogatás egy kortárs erdei házban a szakértővel – személyes élményeken keresztül.
Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón?

Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón? 

Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről

Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről 

Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.