Šwierkiewicz alkotásait sem műfaji vagy mediális keretek, sem pedig irányzatok vagy trendek határozzák meg. Éppen ellenkezőleg; szétfeszít minden hagyományos művészettörténeti kategóriát.
Alapállása olyan elementáris szabadságtapasztalatról árulkodik, amely – nem törődve az aktuális trendekkel – mindig az éppen számára legmegfelelőbb megjelenési formát és médiumot választja.
Műveiben egyszerre jelennek meg az expresszív, informel, fluxus, gesztus és mail art művészet jellemzői, ugyanakkor az Arte povera, a Pop Art, a Process Art és a lettrizmus vonásai is feltűnnek.
A most nyíló kiállítás gerincét azok a művek adják, amelyek Stuttgartban készültek 1993-1995 között.
Ez, a magyar közönség számára eddig ismeretlen műcsoport akkor készült, amikor a művész több alkalommal is rövidebb ideig a város egyik negyedében, Leonbergben a Glaskasten (Üvegdoboz) alkotóház vendégeként alkotott.
Itt születtek a Fák sorozat sejtelmes gesztusokkal és erőteljes pasztell-kontúrokkal rajzolt monumentális kompozíciói, melyek egyszerre értelmezhetők máglyáknak, kévéknek, fénynyaláboknak, vagy pusztán festői erővonalaknak.
Az Abszolút sorozat képein Šwierkiewicz, dél-indiai utazásának tapasztalataival gazdagodva, a minimalista, kalligrafikus gesztusokkal eljut festészetének végpontjához, ahonnan elrugaszkodva majd ismét visszatér a figuratív, szimbolikus-expresszív kolorizmusához.
Europe’s Climatic Art címmel a nyolcvanas évek közepén festmény-kollázs-sorozatot készít. Ezeken Európa klimatikus hőtérképét saját, aznapi élményeivel és a Csobánc-hegy helyi időjárásával mixeli, melynek eredményeképpen korát jóval megelőző, rendkívül személyes művek születnek.
A teremtés örömei című 12 darabos, nagyméretű litográfia sorozat egyértelműen a Biblia gondolatrendszerét idézi meg, ikonográfiájában azonban sokkal inkább kapcsolódik a hindu hitrendszer szimbolikájához.
A Vízhez hasonló című kiállítás 2025. január 22-től tekinthető meg.