A szarvasbőgés erdeink egyik különleges jelensége. Azonban még a rendszeresen túrázó emberek is csak ritkán találkoznak vele, ami természetes, hiszen a gímszarvas bikák alapvetően a szaporulat fenntartása és nem a közönség elkápráztatása érdekében adnak évről-évre lenyűgöző koncertet. Bár nászidőszakban a felajzott bikák elsősorban a vetélytársak távoltartására és a szarvastehenek meghódítására koncentrálnak, a túlzott emberi érdeklődés zavarja az állatok nyugalmát, akadályozza a szaporodást. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei ezért szervezett túrák keretében biztosítják a gímszarvasok nászi énekének hallgatását. Az állatok nyugalma és a természetszeretők biztonsága érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kér minden érdeklődőt, hogy a vezetett túrákon és ne saját egyéni éjszakai kirándulásokon ismerkedjenek meg a szarvasok nászával.

A szarvasbőgés-túrák egy-egy alkalommal korlátozott létszámú érdeklődőt fogadnak, és a helyszínen fizetendő részvételi díj ellenében vehetők igénybe. A Parkerdő az érdeklődők számára több lehetőséget is biztosít, amelyekről további részletek a www.parkerdo.hu oldalon olvashatók.

• A Visegrádi Erdészet és a Madas László Erdészeti Erdei Iskola szeptember 20-án, szombaton 17:30-tól szervez túrát. Az érdeklődők a Mogyoróhegyen található Nagyvillám parkolóban találkoznak. A Fekete-hegyen keresztül kanyargó túra időtartama 2-2,5 óra, ezalatt nagyjából 2 km megtételével számolhatnak a résztvevők. A program szarvasbőgés-hallgatásból, erdészeti és vadászati ismeretterjesztésből áll, és még egy magaslesre is kiül a csoport. A magasles mérete miatt így maximum 25 fő vehet részt ezen a túrán, akiknek előzetesen, szeptember 19-ig kell leadniuk a jelentkezést a [email protected] e-mail címre. Nagyon fontos, hogy aki tud, hozzon magával távcsövet, hogy véletlenül se maradjon le semmiről!

• A Pilisszentkereszti Erdészet szintén szeptember 20-án, szombaton szervezi szarvasbőgés-hallgató programját. A találkozó 17.45-kor a Som-hegyi turistaházhoz vezető úton az ún. Fenyvesi rakodónál, a táblákkal jelzett helyen lesz. A túra 18.00 órakor indul, a program 2-3 órás lesz. A túrán maximum 15 fő vehet részt, jelentkezés szeptember 19-ig a [email protected] e-mail címen. Természetesen a távcső ezen a túrán is jó szolgálatot fog tenni. A találkozó helyszínét ábrázoló térkép a honlapon található.

• A Valkói Erdészet által szervezett túrákra a [email protected] e-mail címen tudnak a szarvasbőgés iránt érdeklődők regisztrálni – a túra időpontjáról visszajelzést küldenek mindenkinek. Megfelelő létszám esetén a szakvezetés naponta 17 és 20 óra között tart. A Valkói Erdészet kisebb csoportok számára a gímszarvasok mozgása alapján szervezi a szarvasbőgés megismerését garantáló túráit.

• A Budakeszi Vadasparkban szeptember minden péntekén éjszakai vezetett túrák indulnak, melyek során jó eséllyel találkozhatnak a résztvevők szarvasbőgéssel. Egy korábbi amatőr videófelvételen egy vadasparki látogató örökítette meg az élményt.

Ám mielőtt belevágnánk egy ilyen túrába, lássuk, mit érdemes tudni a szarvasbőgésről, mindez milyen szerepet tölt be a szarvasok életében!

Az erdők egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptembertájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek. Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban néhány ivarérett nőivarú egyedet – ünőt és tehenet – terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet. Fizikai erejüket fitogtatva arra törekednek, hogy az általuk őrzött hárem kizárólagos urai maradjanak.

Amíg minden nőivarú egyedet meg nem termékenyít, a bika a hárem körül marad, éberen vigyázza, hogy a „konkurencia” ne juthasson közelébe. Ha másik, háremet alakítani még nem tudó bika közelít, ezt észlelve a hárembika először hanggal figyelmezteti a trónbitorlót távolmaradásra; ha ez eredménytelen, megverekszenek a birtokjogért. Amelyik bika a párbajban alulmarad, az megfutamodik, és a párzási időszak végéig folytatja más háremek felkeresését. Az ilyen gyengébb, megfutamított, háremtől elkergetett, de ivarérett bikákat nevezik viselkedésük miatt „kereső” bikáknak. Ezt a viselkedést is a gímbikára jellemző hangadás kíséri, de más hangot hallat az imponálni akaró, mást a kereső, és mást a háremvédő, fajtársait riasztó bika. Sőt, a bőgés ezen túl az állat fizikai állapotáról, méretéről, és még a vérmérsékletéről is tanúbizonyságot adhat. Így alakul ki az a jellegzetes hangorkán, a többszólamú és változatos hangerejű szarvasbőgés, ami – mivel a nagyvad nem kedveli a hőséget – alkonyattól kezd erősödni, mikor már enyhül az idő. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában számíthatunk a jellegzetes hangra.

Szerencsés esetben ilyenkor még az egymásnak feszülő, verekedő bikák agancsainak csattogását is hallani lehet, habár a szakemberek óvatosságra intik a kirándulókat: a felajzott, harcra kész bikák közelébe menni nem biztonságos, így mindenképpen figyelemmel kell követni az erdészetek által kihelyezett figyelmeztetéseket!