A város kiemelkedő turisztikai látványosságát dr. Varga Lajos (1913- 2003) tanár alapozta meg. A jeles pedagógus nagyon szerette a természetet és a tanítványaival rendszeresen kirándult a Tisza mentén. Folyamatosan gyűjtötte a földrajzi, a régészeti, a néprajzi értékeket. Ezekből nőtt ki a múzeum, amelyet négy évtizeden át az egykori tanítványa, Sztankó István vezetett, megőrzött és a mának fejlesztett.
A közös értékeket mutatják be
Az első időszakban Tiszaföldváron több helyen is működött a múzeum. Aztán tíz évvel ezelőtt visszakerült az eredeti helyére, abba a valamikori három tantermes iskolaépületbe, amelyet közben felújítottak és a tetőterét is beépítették. Ott raktárat, könyvtárat és foglalkoztatóhelyiséget nyitottak, a földszinten pedig állandó kiállítás várja a látogatókat.
Béres Mária természettudományi muzeológus, igazgató 2007 óta vezeti az intézményt. Mint elmondta, mozgalmas évtizedet zártak le. Jelenleg Jász-Nagy-Kun Szolnok megyében ez az egyetlen természettudományi gyűjtemény, amelyet 2013 január 1-jétől a tiszaföldvári önkormányzat irányít. A város a Tiszazug legészakibb részén helyezkedik el, és a körülötte levő tájegységhez összesen 13 település tartozik. Így azok fennmaradt közös értékeit igyekeznek bemutatni a közönségnek.
2009-ben nyitották meg a Tisza, táj és ember a Tiszazugban című állandó kiállításukat, melyhez a Kubinyi Ágoston-program keretében pályázati támogatást nyertek el. Ezt követően pedig több sikeres pályázattal alakították ki a múzeumpedagógiai formákat, illetve tematikus órákat, valamint témanapokat szerveznek a gyerekeknek. A felnőtteknek folyamatosan k szabadegyetemi előadásokat tartanak, melyekre a hazai földrajztudomány kiemelkedő képviselőit sikerült megnyerniük.
Fedett közösségi tér kültéri kemencével
Idén júliusban és augusztusban például egy hetes ifjúsági tábort szerveznek a helyi fiataloknak. Emellett folyamatosan fogadják és segítik azokat az egyetemi és főiskolai hallgatókat is, akik a Tiszazug életéről, természeti értékeiről kívánnak szakdolgozatot írni. Béres Mária azt is elmondta, hogy a múzeum 2010-ben kapcsolódott a Jászkun kapitányok nyomában elnevezésű úthoz. Ekkor az intézmény udvarán tízmillió forintért egy fedett kerti pavilont építettek, kültéri kemencével. Ez az elmúlt években közösségi térré vált. Ott az érdeklődők - igény szerint - a helyi asszonyok által sütött krumplilángost is megkóstolhatják. Legutóbb szolnoki, kengyeli és szarvasi csoportoknak készítettek lángost. Májustól őszig az előadásokat a szabadtéren szervezik, télen pedig az oktatóteremben tartják azokat.
Megújult a Kossuth-ház, és tanulmányi kert is lesz
A múzeum vezetője arról is tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt hatvan évben közel százezer látogatót fogadtak. Jelenleg évente 10 ezer vendég érkezik hozzájuk. 2012-ben több mint 80 millió forintért sikerült teljesen felújítaniuk az intézmény udvarán található egykori Kossuth-házat, ahol a Tiszazugban összegyűjtött helytörténeti és néprajzi anyagot állították ki. Emellett oktatótermet is nyitottak, ahol előadásokat tartanak. A ház falán emléktábla hirdeti, hogy Kossuth Lajos kormányzó itt tervezte meg tábornokaival az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szolnoki csatáját.
A múzeum 2012-ben elnyerte az Év múzeuma címet. A fejlesztések jelenleg is tartanak az intézményben. A Kossuth-ház mögötti területen - ahol egykor a Tisza folyómedre volt - júliusban adják át a tanulmányi kertet. Ott - többek között - meteorológiai állomás, gyógynövényes kertészet és egy kisebb élménytó kap helyet. Mindezt a Kubinyi Ágoston-program keretében 11 millió forintos támogatással valósítják meg.
A hatvan éves intézményben a következő években is arra törekszenek, hogy minél több látogatót fogadjanak. Ennek érdekében időként az állandó kiállításukat is megújítják.
