A Kormány megtárgyalta és elfogadta a turisztikai térségekről szóló rendeletet, amely konkrét lehatárolással együtt határozza meg Magyarország turisztikai térségeit.

A térségek kijelölésével a cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS2030) céljaival összhangban. 

A Kormány az alábbi turisztikai térségeket jelölte ki:

1. Balaton turisztikai térség (angolul: Balaton)

2. Sopron-Fertő turisztikai térség (angolul: Sopron region)

3. Bük-Sárvár turisztikai térség (angolul: Bük and Sárvár)

4.Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség (angolul: Tokaj and Nyíregyháza)

5. Mátra - Bükk turisztikai térség (angolul: Eger region)

6. Gyula és térsége turisztikai térség (angolul: Gyula region)

7. Győr - Pannonhalma turisztikai térség (angolul: Győr and Pannonhalma)

8. Szeged és térsége turisztikai térség (angolul: Szeged region)

9. Pécs – Villány turisztikai térség (angolul: Pécs region)

10. Debrecen és térsége turisztikai térség (angolul: Debrecen and surroundings)

11. Budapest környéke turisztikai térség (angolul: Greater Budapest)

A témában tartott sajtótájékoztatón Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese elmondta: hosszú munka végére tett pontot a mostani rendelet, és egyfajta mérföldkőnek számít az MTÜ és a hazai turizmus életében.

A turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett, mostantól új szemléletmód érvényesül. Ezt tükrözi az is, hogy a térségek neveiből kikerült a „kiemelt” és a „fejlesztési” szó. Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre helyeződik át, eszerint szeretné az MTÜ a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe hozni. Hangsúlyosabban jelennek meg a jövőben a marketingelemek, mint az imázs, az arculat, a márka, a piaci pozíció, és az értékesíthetőség. A térségek angol elnevezései is szerepelnek a rendeltben, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy országhatárokon túlról is egyértelműen beazonosíthatóvá váljon az adott desztináció.

A turisztikai térségek meghatározásának célja továbbá a megfelelő pozicionálást követően a szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, a fogadóterületek versenyképességének javítása, a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá történő alakítása. Fontos szempont az is, hogy az egymástól jól megkülönböztethető desztinációk már rövidtávon képesek legyenek versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső, egyre igényesebb, valamint magasabb fajlagos költéssel bíró külföldi és belföldi vendégek számára.

 Ehhez kapcsolódóan a GINOP 1.3.4. keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van mind a 11 térség desztinációfejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának, márkájának kialakítása, piaci pozíciójának meghatározása.

 A Magyar Turisztikai Ügynökség tevékenységében eddig is fokozottan jelen volt ez a szemlélet a kampányok szervezésében, a régiós kisfilmek, illetve a térségi kiadványok elkészítésében, a célzott kommunikációban.

 Ugyanakkor a térségek kijelölése jó alapot teremt a jövő intézményrendszerének kialakításához is, amellyel az NTS 2030 kiemelten foglalkozik. A helyi összefogásra alapozva, a hálózatosodás elvei mentén, de egészen új működési modell szerint áll majd fel a 11 térség desztináció menedzsment szervezete, amelyek versenyképes alapegységei lesznek a hazai turizmusnak először belföldön, majd, ha már lehet, a külpiacok felé is.

 Az MTÜ bízik benne, hogy a térségi lehatárolás és a minden szinten érvényesülő desztinációs szemlélet történelmi lehetőséget hordoz magában a hazai turizmus fejlesztése szempontjából.