„Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet”
A családfőt, egyben a pincészetet alapító Feripapát, aki épp egy újabb szőlőültetvényes üzletet üt nyélbe valamelyik környékbeli atyafival. Hitvesét, Klári mamát, aki, amikor nem számoszlopok fölé hajol, isteni rétest nyújt a konyhán. Meg persze a gyerekeket. Ferit a nejével, Beával, akik átvették a szülőktől az irányítást a pincében, így a borokat ma ők készítik. Zsigát, a kisebbik Bujdosó-fiút, aki az értékesítésért felel, és ő viszi a vendéglátás vonalat. Orsi huguk bár nem a Balaton partján él a családi birtokon, hanem Pesthez közel, azonban mivel sommelier, rendezvények, borkóstolók alkalmával ő kínálja, népszerűsíti a Bujdosó borokat.
Széles kínálat, szeles kötődéssel
A család szőlőinek kétharmada fehérszőlő, de aki hozzáfér vörösboraikhoz vagy rozéikhoz– tudja, e téren sem vallnak szégyent, sőt.. Jelentős fajtáik a Tramini, a Királyleányka, a Szürkebarát és az Olaszrizling. Nagy területeken termesztenek még Chardonnay-t, Irsai Olivért és Sauvignon Blanc-t. Kékszőlőik közül kiemelkedő a Merlot, a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc és a Pinot Noir. Prémiumboraikat – mivel az egész család híresen nagy vitorlázó, és mindannyian a Balaton szerelmesei – a tó nevezetes hajóiról (Sirocco, Nemere, Tramontana), no meg híres tengeri szelekről nevezték el.
Élmény velük a vitorlázás
Boraik tükrözik a 2011-es nagy arculatváltást: frissek, gyümölcsösek, könnyen itatják magukat, több közülük fiatal ültetvények szőlőiből készült. 2011 azért is fontos év volt a család életében, hiszen akkor nyerték meg a Balaton rangos vitorlásversenyét, a Borász Regattát. A tókerülő legnagyobb viadal, egyetlen Kék Szalag sem múlhat el úgy hosszú évek óta, hogy a Bujdosó-család ne képviseltetné magát.
Náluk amúgy ismeretlen, ami véresen komoly vitorlásversenyzőknél nem ritkaság: még egy csepp vizet sem enged fel a kormányos a csapatnak, mert az gátolná a hajó gyorsaságát. Bujdosóék társaságában a győzelem minden áron történő hajkurászása helyett élmény a vitorlázás. Tó, napsütés, remek szél, dagadó vitorlák, közben előkerül a hajófenékről egy-két jóféle palack is – egy biztos, náluk sosem hal szomjan sem a személyzet, sem a kapitány.
