A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt-vel közösen havi gyakorisággal méri a konjunktúra várható alakulását a turizmusban. Ennek alapján rendszeresen közzéteszi a Turizmus Konjunktúra Indexet (TKI), hogy a piac és a közvélemény számára információt biztosítson a közeljövőben várható trendekről. A friss, januári adatok még mindig a negatív tartományokban mozognak, azonban reményt keltően mozdultak el a decemberi értékekhez viszonyítva.
A TKI 2023. januárjában -18 ponton állt (-100 és +100 közötti skálán értelmezve), ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplői továbbra is romlónak érzékelik helyzetüket. Decemberhez képest azonban a mutató értéke négy ponttal nőtt. A kormányzati támogatócsomag fokozatos életbe lépése, a kedvező évvégi forgalmi számok, a mérséklődő világpiaci energiaárak, az enyhébb téli időjárás és az európai recessziós veszély csökkenésének hatására az index értéke pozitív irányba mozdult a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban, míg az egyéb turisztikai szektorban csak enyhén csökkent.
A TKI index alszektorok szerint - 2022. május - 2023. január (pont)
Forrás: GKI; Megjegyzés: -100-tól +100-ig terjedő skálán (ahol -100 azt jelenti, hogy jelentősen romlik, +100 pedig azt, hogy jelentősen javul)
A régiók közül Közép-Magyarország vállalkozásainak helyzete a legkedvezőbb (-7 pont), de Budapest még ennél is kedvezőbben áll (-6 pont). A fővárosban már enyhén optimisták a szálláshely-szolgáltató vállalkozások, Pest vármegyében pedig a vendéglátóipari egységek. A közép-dunántúli és a dél-alföldi régiók konjunktúraindexei is magasabbak az átlagnál (-12, illetve -17 pont), míg a legrosszabb körülményeket Nyugat-Dunántúl (-32 pont) és Észak-Alföld (-29 pont) turisztikai vállalkozásai jelezték.
A TKI index régiók és alszektor szerint - 2023. január (pont)
Forrás: GKI; Megjegyzés: -100-tól +100-ig terjedő skálán (ahol -100 azt jelenti, hogy jelentősen romlik, +100 pedig azt, hogy jelentősen javul)
A foglalkoztatott létszám alakulása az elmúlt három hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva -8 ponton állt, mely azt mutatja, hogy lassú ütemben, de csökkent a kereslet a turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránt. A következő három hónapra vonatkozóan a teljes szektorra 0 pontot mért a kutatás, mely azt jelenti, hogy a cégek nem változtatnak munkaerőállományukon. A vendéglátás területén azonban az előző hónapokkal ellentétben a negyedév során már létszámbővülés várható (+7 pont).
A turisztikai cégek 82 százaléka az áraik, 91 százaléka a működési költségeik emelkedéséről számolt be az elmúlt három hónapra vonatkozóan. Az árszint-változás átlagosan 20 százalékot, míg a működési költségek növekedése 46 százalékot tett ki, vagyis a cégek nem tudták az összes költségnövekedést a fogyasztókra hárítani. Ráadásul ez az olló novemberben és decemberben jelentősen nyílt, majd januárban stagnált. Ezek az adatok is rámutatnak arra, hogy a szektornak továbbra is szüksége van a vissza nem térítendő támogatásra.
Januárban a turisztikai cégek 55 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban várhatóan emelni fogja szolgáltatásainak árát (decemberben ez az arány ugyanekkora volt), 45 százalékuk nem változtat az árakon, míg csökkentést senki nem jelzett. A szálláshely-szolgáltatásban az új szezon közeledtével 43 százalék az emelést tervezők aránya, miközben a vendéglátásban 56, az egyéb turisztikai szektorokban 62 százalék tervez emelni. A turisztikai cégek 46 százaléka a közelmúltban is emelt árat és a közeljövőben is emelni fog (ez az arány decemberben 47 százalék volt).
Az üzleti tevékenység eredményének indexe a jelenhez képest a következő három hónapra -16 ponton áll. Ez az érték önmagában nézve visszaesést jelez, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy decemberhez képest jelentős, 11 pontos javulást mutat.
Összességében tehát elmondható, hogy a turisztikai és a vendéglátóipari szektor körében a jövőre vonatkozó várakozások kismértékű, óvatos javulást jeleztek az idei év elején.
