2023-ban a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (muisz.com) a Blureen Marketing és Piackutatás Ügynökséggel (blureen.hu) közösen egy felmérést készített a hazai utazóközönség körében annak érdekében, hogy a pandémia hatásaiba, valamint az elmúlt években megváltozott utazási szokásokba részletesebb betekintést nyújtson.

A felmérésben 1.094 válaszadó véleményét és utazási szokásait ismerhetjük meg, ami egy átfogó képet nyújthat az utazási szokásokról és preferenciákról. Emellett megfelelő kiegészítésként szolgálhat az utazási irodák vezetőinek és munkatársainak az utazóközönséggel való személyes interakciók és tapasztalatok értékeléséhez.

Hogyan változtak az utazási szokások a pandémia óta?

A 2020-2021-es koronavírus járvány az egyik legnagyobb sokként érte az utazási szektort, ami rendkívüli helyzet elé állította nemcsak az utazni vágyókat, de az utazási irodákat is. A felmérésben kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a koronavírus járvány előtt és után milyen változásokat figyelhetünk meg az egyéni utazási szokásokban.
A felmérés alapján elmondható, hogy a válaszadók közel fele évente általában egy alkalommal utazik külföldre (44,5%), valamint a válaszadók szintén fele évente 2-3 alkalommal utazik belföldre üdülési célból (45,6%). Jól mutatják az eredmények, hogy a belföldi utazások szerepe az elmúlt két évtizedben jelentősen felértékelődött, hiszen az összes válaszadó 88,5%-a szokott évente legalább 1 alkalommal belföldre utazni a pandémiát követően.
Ugyanakkor a koronavírus járvány hatásaként elmondható, hogy valamelyest csökkent az utazások gyakorisága a válaszadók körében. A belföldi utazások esetén az látszik, hogy a válaszadók 2020 előtti szokásokhoz képest csökkentették az utazások számát, vagy el is halasztották a belföldi utazást, míg a külföldi utazások esetén valamivel nagyobb arányban szintén ez a tendencia figyelhető meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a válaszadók közel kétharmada esetén nem változtak az utazási szokások, míg az egyharmaduk körében kevesebben voltak azok, akik a pandémia óta gyakrabban utaznak. Ezek az eredmények jól mutatják azt, hogy a koronavírus hatásai – esetleges egészségügyi problémák kialakulása, munkahely elvesztése – nem mindenkinek voltak hatással az utazási szokásokra – sőt, a válaszadók egy szűk körében nőtt az utazások gyakorisága.
Az egyes korcsoportokat tekintve elmondható, hogy a 60 év felettiek 31,3%-a ritkábban utazik, mint a pandémia előtt, ami akár egészségügyi állapot vagy anyagi lehetőségek romlásával is magyarázható. A többi korcsoport esetén valamivel kevesebben számoltak be arról, hogy ritkábban utaznának, viszont a fiatal korosztály esetén a válaszadók egynegyede gyakrabban utazik, ami az önállósodással és ebből fakadóan első önálló utazási döntések meghozatalával is magyarázható.
 
Egyre többen utaznának repülővel és foglalnak online

Az utazási irodák munkatársai számára mindig fontos kérdésként jelenik meg, hogy milyen információforrásokból tájékozódnak az utasok. Mint a felmérésből kiderül, a válaszadók közel fele támaszkodik közösségi média oldalak (51,8%) által megosztott tartalmakra az utazásokkal kapcsolatos információgyűjtés során, ezt követően pedig az utazási irodák munkatársai (38,6%) és ismerősök ajánlásai (34,2%) segítik őket az utazási döntések meghozatalában. Érdemes még kiemelni a közösségi média csoportok szerepét (29,2%), hiszen közel minden harmadik válaszadó jelezte, hogy fontos információforrásként tekint ezekre a csoportokra, valamint a pandémia óta a konzuli szolgálat (25,3%) weboldalának használatát.

A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy az utazók jelentős része tagja valamilyen utazási ajánlatokra specializálódott Facebook csoportnak (76,4%), akik közül minden harmadik válaszadó 1-2 csoportnak tagja (38,6%), míg minden negyedik válaszadó 3-5 csoportnak tagja (22,6%) és vannak, akik több, mint 5 csoportnak is tagjai (15,2%). Ez az eredmény jól mutatja, hogy mennyire meghatározóvá vált az utasok közötti tapasztalat és tudásmegosztás, így az utazási irodáknak fontos felmérniük, hogy miként tudják az utazók elvárásait részletesebben megismerni ezekben a csoportokban megosztott tapasztalatok útján.

A közlekedési eszköz tekintetében válaszadók közel fele legszívesebben a repülős utazást választaná (48,5%), valamint egynegyede az autót preferálná (26,2%). A buszos csoportos utazásokat csak a felmérésben résztvevők 16,7%-a részesítené előnyben. A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy a busz szerepe a 20-29 évesek körében a legalacsonyabb (5,9%), míg a vonat pedig az egyik legtöbb (17,6%) említést kapta a többi korcsoport válaszaival összehasonlítva. Ez egy fontos megállapítás lehet arra vonatkozóan, hogy a fiatalabb korosztály számára olyan utazások szervezése és ajánlatok készítése is érdekes lehet, ahol az utazás vonattal történik.

Érdekes témaként merül fel, hogy vajon hány utazási ajánlatot szoktak kérni az utazók és mennyire erős az adott utazási irodához való kötődés az utazók részéről. A felmérés megállapításai alapján azt láthatjuk, hogy a válaszadók több, mint fele szokott utazási irodán keresztül utazást foglalni (59,1%), illetve a válaszadók háromnegyede szokott egyénileg is utazást szervezni (74,9%). Ezek az eredmények alátámasztják, hogy gyakran az utazási szokásokban egyaránt megjelenik az önálló utazásszervezés és az utazási iroda segítségével történő utazás is.
A válaszadók fele általában 2-3 utazási iroda ajánlatát tekinti át (49,2%), illetve jelentős azok aránya, akik 4 vagy annál több utazási irodától is kérnek ajánlatot (41,4%). A foglalás tekintetében viszont azt láthatjuk, hogy a válaszadók fele már csak online tájékozódik és a foglalást is online végzi el.  Fontos megállapítás, hogy az utazás lefoglalása a válaszadók meghatározó körében szinte teljesen az online térben zajlik.
Az utasok elsősorban a kedvező árak, a több évtizedes működés és széles desztinációkínálat alapján döntenek az utazási döntés meghozatalakor. A felmérés arra is rávilágít, hogy az utazási iroda munkatársával való személyes ismertség a legkevésbé fontos az utazni vágyók számára. Továbbá az utazni vágyók szerint az utazási irodák elsősorban a beutazási feltételeket illetően tudnak segítséget nyújtani, valamint az utasoknak kevésbé kell aggódniuk, ha nem beszélik az adott idegen nyelvet, illetve az utazási irodák segítenek az átverések és csalások elkerülésében és gyorsan tudnak reagálni a felmerülő problémákra.
 
A Magyar Utazási Irodák Szövetségének ismertsége

A felmérés során egy fontos kérdésként merült fel a Szövetség részéről, hogy vajon mennyire ismeri az utazóközönség a MUISZ-t, ezáltal pedig milyen hozzáadott értéket tud biztosítani a szervezet a tagirodák számára.
Egyrészt a válaszadók jelentős része úgy nyilatkozott, hogy számára fontos, hogy hivatalosan bejegyzett, engedéllyel rendelkező utazásszervezővel utazzon (87,5%). Ez jól mutatja, hogy az utazóközönség számára a biztonság és a hivatalos működés egy meghatározó elvárásként jelenik meg az utazási döntések meghozatalakor.
A MUISZ esetén elmondható, hogy a felmérésben résztvevők 59,7%-a valamilyen szinten ismeri a szervezetet, illetve a válaszadók közel fele tartja fontosnak, hogy MUISZ tagirodával utazzon. A Szövetség ismertségére vonatkozóan elmondható, hogy elsősorban a 40-59 közötti korosztály körében nagyobb a MUISZ ismertsége, ami arra is utalhat, hogy az elmúlt években elsősorban ezt a korosztályt sikerült elérni különböző marketingkommunikációs anyagokkal és kampányokkal.

Továbbá a válaszadók a MUISZ tagirodákról elsősorban azt gondolják, hogy más utazási irodákkal szemben nagyobb valószínűséggel rendelkeznek érvényes utazási engedéllyel, stabil pénzügyi háttérrel, kiterjedt szakmai kapcsolatokkal, valamint, hogy gyorsabban tudnak reagálni az utazások során felmerülő problémákra. Ezek alapján látható, hogy leginkább olyan állításokkal értettek egyet a válaszadók, amelyek az utazás biztonságával és az utazási iroda felkészültségével voltak kapcsolatosak. Emiatt érdemes lehet az utazási irodáknak aktívan kommunikálni, hogy MUISZ tagirodák, hiszen az utazóközönség jelentős része hallott a szervezetről és pozitív asszociációkkal rendelkezik a tagságot illetően.