2024. október 3-án az Akvárium Klubban a Rendezvény ReStart 2024 konferencián a  hazai rendezvényszakma legfontosabb szereplői harmincnál is több előadáson és panelbeszélgetésen a rendezvényszektor aktuális kérdéseit és trendjeit vitatták meg. 

Az előadások az aktuális trendekkel foglalkoztak, betekintést engedtek az aktuális szakpolitikai intézkedésekbe, bemutatták a rendezvényszervezők, illetve alkotók számára elérhető hazai és uniós forrásokkal, és szó volt Magyarország üzleti és szabadidős desztinációként történő pozicionálásáról és a szabadidősport turizmusra gyakorolt hatásairól is, illetve a fesztiválpiac aktuális kérdéseiről és problémáiról is. 

Mivel az idei fesztivál szezon rendkívül vegyes képet mutatott, és egyes rendezvények rekord nézőszámmal futottak, mások jegyeladási sokéves mélypontra estek vissza a panelbeszélgetés résztvevői többek között arra keresték a válaszokat, hogyan érdemes értelmezni ezeket a tényeket, és vajon a covid lezárások után milyen újabb kihívásokkal kell szembenéznie a szektornak.

Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója szerint nem válságról van szó, hanem a fesztiválok természetes átalakulásáról. „Mint minden termék esetében, itt is vannak jobb és rosszabb időszakok, amikor kihívásokkal szembesülünk, de ezekre meg kell találnunk a megfelelő válaszokat” – vélekedett.

Megélhetési válság, kevesebb pénz jut kultúrára

A résztvevők egyetértettek abban, a fesztiválpiac egyik legnagyobb problémája jelenleg a megélhetési válság, hiszen minden válságban a kultúrára költenek a legkevesebbet az emberek.  Az embereknek egyre kevesebb pénzük van, és hiába volt az idei évben is sok kultúrális esemény, nem sokan nem tehették meg, hogy megvegyék a jegyeket, az emberekenek szelektálni kellett, hogy mire költik el a pénzüket, fogalmazta meg Egyedi Péter, a Fishing on Orfű kommunikációs vezetője, majd hozzátette, hogy a 2021 júlusában megrendezett mini fesztiváljuk, amely a covid után tudtak megrendezni kifejezetten jól alakult, és az idei volt az első év amikor úgy érezték, hogy belassult a jegyértékesítés, ami szerinte annak is köszönhető hogy idáig olcsók voltak és most érték el a reális jegyáraikat. Ennek következtében egyes fesztiválok látogatószáma visszaesett, míg mások még talpon tudtak maradni.

Változóban a közönségigények

Lobenwein Norbert, a Strand Fesztivál és a MOL Nagyon Balaton programsorozat főszervezője is úgy látja, hogy a fesztiválipar új kihívásokkal küzd. „A közönség már nem úgy reagál, mint korábban. Ma már nem elég, ha nagy neveket sorakoztatunk fel, hiszen ez önmagában nem garantálja a sikert” – mondta. Szerinte az elmúlt években a fesztiválok megszoktak egy bizonyos bevételi szintet, de a közönség számára az árak egyre magasabbak lettek, amit már sokan nem tudnak megfizetni.

Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál vezérigazgatója szerint nincs túlkínálat a fesztiválpiacon, sőt, jót tesz a piacnak, ha minél több szereplője van, de az elmúlt évek gazdasági változásai jelentősen befolyásolják a rendezvények versenyképességét. „A nemzetközi közönség számára egyre nehezebb idehozni őket, hiszen az utazási költségek és a szállásárak drasztikusan megemelkedtek, ráadásul a fesztiváljegyek áfája Magyarországon az egyik legmagasabb Európában, ami szintén nehezíti a piaci helyzetet – magyarázta.

A Z generációnak más kell

A panel egyik kiemelt témája volt, hogyan lehet megszólítani a Z generációt, amely a jelenlegi fesztiválok fő célcsoportjává vált. Süli András szerint ennek a generációnak az élmények és a kapcsolódás fontosabb, mint a fellépők nevei, és sokkal mobilisabbak, mint elődeik. „Ebben a versenyben nemcsak az élményre kell fókuszálnunk, hanem arra is, hogy érzelmi kapcsolatot építsünk a közönséggel” – mondta. Az új generáció sokkal inkább hajlandó kísérletezni, és évente változtatni fesztiválcélpontjait, így a szervezőknek folyamatosan újítani kell és lépést tartani a gyorsan változó igényekkel.

A beszélgetés során szóba került a magyar fesztiválpiac nemzetközi versenyképessége is. Kádár Tamás hangsúlyozta, hogy a nemzetközi sztárfellépők egyre magasabb gázsikat kérnek, miközben Magyarországon az adóterhek és a költségek miatt egyre nehezebb fenntartani a versenyképességet. Süli András ehhez hozzátette, hogy a hazai előadók között is megjelent az a trend, hogy a fesztiválos produkciókat ugyanolyan igényességgel akarják megvalósítani, mint egy budapesti nagykoncerten, ami további költségnövekedést eredményez. Ehhez kapcsolódva Egyedi Péter megjegyezte, hogy már most látszik, hogy náluk jövőre 15 százalékos jegyáremelkedéssel kell majd számolni. 

A stadion az új fesztivál?

Ez volt a címe a következő panelbeszélgetésnek, amelyen Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál ügyvezetője, Kelemen Zsófia a Budapest Park stratégiai és üzletfejlesztési vezetője és Horváth Máté, a Live Nation Magyarország promótere vett részt. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű helyszínein egyre több hazai és nemzetközi koncert valósul meg kiemelt érdeklődés mellett. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai fesztiválok többsége csökkenő látogató számmal kellett, hogy szembesüljön. A fesztiválszervezők szerint az okok összetettek, melyhez hozzájárul a piaci környezet, a változó közönségigények és fogyasztói magatartás is. A megújulás, a fiatal generáció megszólítása érdekében az évtizedeken keresztül bevált fellépőkre fókuszáló stratégia helyett az egyedi élmény és a közösségépítés egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon.

Úgy tűnik, komoly kihívásokkal néz szembe, de a panel résztvevői egyetértettek abban, hogy nem válságról van szó, inkább egy átalakulásról, amelyhez új stratégiákra van szükség. A változó közönségigények és a gazdasági helyzet mind-mind nehezítik a helyzetet, kiderül majd, hogy kik azok akik a legjobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott piaci körülményekhez.  

Mindenesetre a nagyrendezvények kiemelt hajtóerői a magyar gazdaságnak, és több ágazaton keresztül is hozzájárulnak a GDP-hez. Egy nagyobb koncert, fesztivál, üzleti- vagy sportrendezvény idején akár 25-30 %-kal is emelkedhet a vendégéjszakák száma az adott régióban, míg a szálláshelyek bevételei harmadával múlják felül az átlagos értékeket a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján.