Gál Pál Zoltán elnöki köszöntőjében elmondta, a Turizmus Konjunktúra Indexet (TKI) négy éve azzal a céllal hívták életre, hogy szolgáltató szervezetként olyan információs rendszert adjanak a szakmának, amely túlmutat az utólagos értékeléseken. „

Valódi következtetéseket akartunk levonni

– hangsúlyozta az elnök és rámutatott, a TKI mára eljutott arra a szintre, hogy már hivatkozási alapként használható, és reményeik szerint ismertsége a szakmában tovább nő, hiszen egy olyan előrejelző eszközről van szó, amely pontosan jelzi a várható folyamatokat.

Hozzátette, napjainkban a gazdasági kilátásokat több kulcstényező határozza meg. A devizaárfolyam jelentősen befolyásolja a turizmusban dolgozók mindennapjait. Ennek tartós fennmaradása komoly kihívásokat jelenthet, ahogy a közel-keleti háború elhúzódása is, amely új üzleti kihívásokat hoz a be- és kiutaztató szektor számára.

Gazdasági kilátások a választás után

Ezt követően Delikát Zsuzsa, az Oriens kutatási vezetője és az MGYOSZ vezető közgazdásza előadásában azt a témát járta körül, hogy milyen hatással lehet a kormányváltás a gazdasági életre.

A jelenlegi helyzet hátteréről elmondta, az elmúlt három évben a gazdaság gyakorlatilag nem növekedett: 2023 óta az átlagos növekedés nulla százalék körül alakult, ami korábban nem volt jellemző. „Még nehezebb években is 2–3 százalékos bővülés volt megszokott.” 

A hazai gazdasági helyzetet nehezítette, hogy még a jelentős reálbér-növekedés ellenére is hosszú ideig alacsony maradt a fogyasztás

- mondta a szakértő. 2026 első negyedévében már látható volt erősödés, de még mindig elmaradt a béremelkedés ütemétől, illetve problémaként említette azt is, hogy jelentősen visszaestek az elmúlt négy évben a beruházások, amelynek hátterében a munkaerőhiány és az EU-források elapadása állt.

A magyar gazdaság erősen a német feldolgozóiparra épül, amely jelenleg mély válságban van

– fogalmazott a kutatási vezető. A gazdasági visszaeséshez az is hozzájárult, hogy átalakult a német növekedési modell, amint Németország folyamatosan a teret vesztett Kínával szemben.

Ez nem tűnik gyorsan visszafordítható folyamatnak, így Magyarország sem számíthat erre a növekedési forrásra

- emelte ki. Rámutatott arra is, hogy nem kedvező a költségvetési helyzet sem, ráadásul ebbe a helyzetbe ütött be az iráni válság és az olajárak drámai alakulása. Mint mondta, minden azon múlik, hogy milyen gyorsan sikerül a válságot megoldani: jelenleg az látszik, hogy ha hirtelen és gyorsan megoldódna, akkor is csak év végére állnának helyre az ellátási láncok, vagyis év végéig számolni kell a 100 dollár körüli olajárakkal, de tartós válság esetén még magasabb árak is jöhetnek.

Infláció, árfolyamok, eurózónához való csatlakozás

Inflációs szempontból kedvezőbb helyzetben vagyunk:

az alapfolyamatok jelenleg stabilabbak, ezért egy esetleges olajár-emelkedést a magyar gazdaság várhatóan jobban ki tudna védeni.

Az árfolyam alakulását befolyásoló legfontosabb tényezőkről elmondta, 2026 áprilisában, a kormányváltást és az erős politikai felhatalmazást követően azonnali piaci reakcióként megindult a forint jelentős felértékelődése, amelynek eredményeképpen néhány hét alatt 400-ról 360 körüli szintre erősödött.

Minden jel arra utal, hogy Magyarország néhány hónapon belül jelentős EU-s forrásokhoz jut, amelyek rövid idő alatt megérkezhetnek, ami ismét forinterősítő hatással járhat

– magyarázta a közgazdász, majd ezt azzal egészítette ki, hogy a növekedés szempontjából 2026-ban az EU-források hatása még korlátozott lehet, mivel a pénzek várhatóan csak az év második felében érkeznek, 2027-ben azonban már érdemi növekedési hatás jelentkezhet.

Az eurózóna-csatlakozás ígérete is alapjaiban javíthatja a magyar gazdaság kilátásait: az euró bevezetés kapcsán elmondta, egyelőre még kérdés, hogy ez pontosan mikor és milyen ütemben valósulhat meg, de már a várakozás is jelentősen növeli a magyar államkötvények vonzerejét, hiszen a befektetők magas hozam mellett számíthatnak az euróhoz való közeledésre.

„Ennek hatására a külföldi befektetők jóval pozitívabban tekintenek Magyarországra, ami hozamcsökkenéssel és a forint erősödésével jár.”

A szakember kitért arra is, hogy a jegybank egyelőre komolyan veszi az iráni válság okozta inflációs kockázatokat „ha a helyzet fennmarad és nem kerül sor kamatcsökkentésre, a magas kamatszint tovább növelheti a forintba irányuló befektetések vonzerejét. Természetesen egy súlyos, eszkalálódó válság és tartós infláció forintgyengítő hatású lehet, de egy mérsékeltebb forgatókönyv mellett inkább támogató tényezők érvényesülnek.”

Kiemelte még, hogyha a magyar költségvetés helyzete javul és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika alakul ki, a hitelminősítők általi felminősítése is reális lehet, ami szintén erősítheti az árfolyamot.

A szakember összegzésképpen úgy fogalmazott, hogy

a piaci konszenzus a 360 körüli euróárfolyamot tartja valószínűnek a következő időszakban.

A szerdai konferencia további, szintén fontos és sokakat érintő témáiról hamarosan szintén részletesen beszámolunk.

További cikk a témában: