2011 első félévében 17,6 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 4%-kal több, mint 2010 azonos időszakában. A külföldiek ez év első felében 4%-kal több napot töltöttek el Magyarországon, ami összesen 42 millió napot jelentett.

A külföldiek magyarországi fogyasztása 523 milliárd forint (1944 millió euró) volt, ami jelentéktelen, 1%-os csökkenést mutat. Ezen összeg több mint kétharmada (360 milliárd forint) kapcsolódott a turisztikai fogyasztásokhoz. A külföldre látogató magyarok* ugyanekkor 227 milliárd forintot költöttek, 2%-kal kevesebbet, mint 2010 első félévében.

Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 295 milliárd forintot tett ki, ami megegyezik az előző év azonos időszakának egyenlegével. 2011 I. félévében 17,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 4%-kal több, mint 2010 első félévében. A látogatók 75%-a csupán egy napra érkezett, éjszakázás nélküli látogatás céljából.

Az egy napra látogatók száma a II. negyedévben tapasztalt 5%-os növekedésnek köszönhetően a vizsgált időszakban 2%-kal bővült. Az egy napra látogatók jelentős része (40%-a) átutazó, számuk az előző év azonos időszakához viszonyítva 6%-kal nőtt. A vásárlók aránya szintén meghatározó (34%), számukat tekintve 2%-kal kevesebben érkeztek hazánkba, mint a tavalyi év első hat hónapjában.

Az egynapos utazásokon belül a turisztikai céllal érkezők aránya viszonylag csekély (19%), az elmúlt év első félévéhez viszonyítva – a szabadidős utak élénküléséből kifolyólag – szintén növekedést mutat (4%).

Az egy napra hazánkba látogatók 86%-a szomszédos országokból érkezett. Ezen belül a szlovák (27%), a román (21%) és az osztrák (19%) látogatások aránya meghatározó. Egy napra, turisztikai céllal a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok 40%-a kiránduló volt, a szlovákok esetében ez az arány 19%.

A több napra látogatók száma 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. Ezen belül 19%-kal nőtt a hazánkban éjszakázó átutazók száma, s közel ennyivel esett vissza a munkavégzési célú utazásoké.

A turisztikai célú látogatások száma szintén nőtt, 7%-kal. Valamivel több mint 8%-kal többen érkeztek szabadidős céllal, de kismértékű növekedés (2%) az üzleti utazóknál is érzékelhető volt. A több napra érkező 4,4 millió látogató 85%-a érkezett turisztikai céllal, ebből 13% volt az üzleti utazók aránya.

Az átutazók aránya 8, a munkavégzés céljából érkezőké 4% körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek. A külföldiek összesen 42 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 4%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,5 nap, ez 0,2 nappal volt kevesebb, mint 2010 I. félévében.

A Németországból érkezők – akik számukat tekintve meghatározók a hazai turizmus szempontjából – átlagosan egy hetet töltöttek el nálunk, míg az Egyesült Államokból érkezők itt töltött átlagos ideje volt a legmagasabb, 9,4 nap.

Az Ausztriából érkezőknél 5 nap, a többi szomszédos ország esetében 3 nap körüli tartózkodási idő volt a jellemző. A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régióink 2011 első félévében Budapest (43,2%) és Nyugat-Dunántúl (27,3%) voltak. Budapest részesedése a többnapos külföldi látogatásokból 1 százalékponttal nőtt, miközben a főváros környéki területek (Közép-Duna-vidék) látogatottsága 1,4 százalékponttal visszaesett. A külföldi látogatók ez év első felében 523 milliárd forintot költöttek el termékek és szolgáltatások ellenértékeként. A több napra érkezők 379 milliárd forintot adtak ki az utazásuk során. A turisztikai motivációval érkezők kiadásainak aránya 69% (360 milliárd forint) a látogatók összes kiadásain, vagyis az utasforgalmi exporton belül. A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (20%-a, 102 milliárd forint) a német látogatóktól származott. A második legnagyobb összesen kiadás az osztrákokhoz kötődik (55 milliárd forint), mely a teljes külföldi fogyasztás 10%-a. Egy főre és egy napra vetítve az amerikai, a francia és a brit látogatók turisztikai fogyasztása a legmagasabb a kiemelt – mintavétel szempontjából jelentős érkezőszámmal rendelkező – országok sorában.

A turisztikai kiadások aránya az összes kiadáson belül a hollandoknál a legmagasabb (96%), míg Ukrajna esetében a legalacsonyabb (13%). A további szomszédos országokra – Ausztria kivételével – a turisztikai célú látogatások és kiadások alacsony szintje jellemző. A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezetének időszakos adatai közel állandóak, nagy eltolódások ezen időszakban sem figyelhetőek meg a kiadási elemek között. Az egy napra látogatók kiadásaik 67%-át élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 45%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték.

A vizsgált időszakban mindkét csoportban nőtt a szállásra fordított kiadások aránya, míg csökkent. az egészségmegőrzési és gyógyászati szolgáltatásokra, valamint az egyéb árucikkek vásárlása fordított kiadások aránya, az egy napra érkezőknél jelentősebben. 2011 első félévében a magyar állampolgárok 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre. Az előző év első félévéhez képest mind az egynapos, mind a többnapos utak száma nőtt.

Az utazások héttizede éjszakázás nélküli, egynapos út volt. Az egynapos utak mindössze 30%-a, a többnapos utak 87%-a turisztikai célú volt. Az év első félévében a turisztikai motivációjú utak száma 8%-kal bővült, a szabadidő eltöltése céljából tett utak növekedésének köszönhetően.

Az üzleti turizmus az egy napra utazók körében visszaesett, a több napra látogatók esetében 7%-kal nőtt. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. Az egynapos utak közel fele vásárlási célú, ezen utak száma 3%-kal csökkent. A 15%-ot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma 11%-kal nőtt, az egynapos utak jelentős bővülése miatt.

A külföldre utazó magyarok több mint 22,2 millió napot töltöttek külföldön, az utazások átlagos hossza az év első felében 2,9, a többnapos utazásoknál 7,3 nap volt. A külföldre látogató magyarok 227 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. A kiadások közel háromnegyede (165 milliárd forint) turisztikai motivációjú, 22%-a (50,5 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott.

A kiadások összességében 2%-kal csökkentek, a több napra külföldre látogatók kiadásaiban bekövetkezett 3%-os csökkenést a jóval kisebb volument képviselő egynapos kiadások 1%-os növekedése nem ellensúlyozta.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete – csakúgy, mint a hozzánk érkezőknél – lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön. 2011 első félévében nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző év azonos időszakához képest, különösen az egy napra látogatók esetében.

A több napra látogatók arányaiban kevesebbet költöttek szálláshelyi és vendéglátó-, valamint kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra, mint egy évvel korábban. Az utasforgalom egyenlege 2011 első félévében 295 milliárd forint, illetve 1099 millió euró volt. Ez közel azonos az előző év azonos időszakának egyenlegével.

A forint az euróhoz képest 2011 első félévében átlagosan 1%-kal volt erősebb, mint 2010 első félévében. A teljes jelentés és a statisztikai táblázatok ezen a linken érhető el.