A tanácskozás egyik leginkább várt előadója, dr. Probáld Ákos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője sem tudta túl sok jóval kecsegtetni az egybegyűlteket az ez idei első negyedév statisztikáinak értelmezése során. Előadásából kiderült, hogy az év első három hónapjában 866 ezer vendég 2,3 millió vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken, ami külföldiek vonatkozásában 4, belföldiek esetében 3 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A külföldi látogatók száma azonban 4 százalékkal csökkent, viszont 3 százalékkal több magyar határátlépőt regisztráltak, mint egy évvel ezelőtt. A forgalom azonban csak az ukrán és a szlovák határszakaszon nőtt. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint az idegenforgalomból 696 millió euró devizabevétel származott, ami forintra átszámolva 17 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Január–március folyamán a hazai szállodák átlagosan 35 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, ami megfelel az előző évi adatnak. A legmagasabb foglaltságot, 52 százalékot, szokás szerint az ötcsillagosok érték el ezen időszakban. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatban az árak 11 százalékkal emelkedtek.
Dr. Probáld Ákos arra is vállalkozott, hogy az immár véglegesnek tekinthető adatok birtokában értelmezze a tavalyi évet. Véleménye szerint a kormányzat pozitív kijelentései ellenére is ellentmondásos a turizmus tavalyi eredménye, ugyanis a kulcsmutatók kettő kivételével visszaesésről tanúskodnak. Ráadásul a csökkenő számú beutazó között tovább csökkent a Németországból, Ausztriából és a többi OECD-államból származók száma, és meglepő módon hosszú idő után a vendégéjszakát tekintve még a belföldi turizmus is visszaesett. 2001 végén 996 utaztató szervezet működött Magyarországon, a szervezett formában hazánkba látogató külföldiek, illetve a külföldre látogató magyarok száma az előzetes adatok szerint 2001-ben 8, illetve 11 százalékkal esett vissza. Továbbra is igaz az a tény, hogy a Magyarországra beutazó külföldiek többsége nem valódi turista, aki csak egy napot marad nálunk, és nem vesz igénybe kereskedelmi szálláshelyet.
A főosztályvezető kitért arra is, hogy az EU-s jogharmonizáció keretében előbb-utóbb szükség lesz a nonprofit szálláshelyek forgalmának, illetve a lakossági keresletnek a mérésére. A KSH további tervei között szerepel egy internetes szállodai gyorsjelentés összeállítása is, amely a tárgyidőszak után 8-10 nappal már megjelenhetne. A szakma így szinte azonnal megtudhatná az aktuális tendenciákat. Ehhez önkéntes adatszolgáltatókra van szüksége a KSH-nak. Niklai Ákos étteremtulajdonos, az IMOSZ elnöke azt a sokak által sokféleképp megválaszolt kérdést szögezte a statisztikus mellének, hogy a GDP vajon hány százalékát adja a turizmus hazánkban. Van ugyanis, aki 4, meg van, aki 10 százalékra teszi ezt az arányt. Probáld Ákos válaszában kifejtette, hogy objektív módon a jelenlegi adatok birtokában nem lehet egyértelműen válaszolni erre a kérdésre. Ehhez a sokat emlegetett turizmus szatellit számlára lenne szükség, ami vélhetően 2-3 éven belül megvalósul. A legnagyobb gondot az adja, hogy el kellene dönteni széles körű megkérdezések révén, hogy egyes területek, például a vasúti személyszállítás teljesítményét milyen arányban lehetne a turizmusnál beszámítani.
Budapesti tendenciák
A közgyűlésen Üsztöke Botond, a Szállodaszövetség budapesti tagozatának vezetője ismertette a fővárosi szállodák körében végzett felmérésük eredményét. A 47 budapesti házra kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy a múlt év során a szállodai forgalomcsökkenés nem szeptemberben kezdődött, hanem jóval korábban. Az ötcsillagosok már tavaly év elején sem tudták hozni az egy évvel korábbi kapacitáskihasználtságot, a négycsillagosoknál szeptember volt a vízválasztó, míg a háromcsillagos kategóriában csak október környékén jelentkeztek a bajok. Általános tendencia, hogy a kapacitáskihasználtság visszaesése után két hónappal a szállodaigazgatók csökkentik az átlagárat. Az árcsökkentés pedig tavaly általános volt mindhárom szállodai kategóriában. Az egy kiadható szobára jutó árbevétel is visszaesett ennek megfelelően. Az idei első negyedévben ugyan némi emelkedést mutat a kihasználtság a 3-4 csillagosoknál, de még nem éri el a tavalyi szintet. Szomorú tény ugyanakkor az üzemeltetők számára, hogy az átlagár tovább csökkent.
Pesszimista jóslatok
Múlt és jelen számbavétele után következett Hegymegi János, a Horwath Consulting tanácsadójának előadása a magyar szállodaipar ez évi várakozásairól. A cég felméréséből az derült ki, hogy a szállodások többsége továbbra sem bízik a kereslet növekedésében, különösen rövid távon nem. Az európai uniós csatlakozás ugyan hozhat konferenciákat és üzleti utazókat elsősorban Budapestre, de a folyamatosan bővülő fővárosi kapacitások miatt ezt kevés szálloda fogja megérezni. (Csak az idén 800 új szállodai szobát adnak át Budapesten.) A vidéki szállodások körében többen vannak, akik a forgalom növekedésére számítanak.
A Business Monitor 2002 felmérésének keretében sokan minősítették egyébként gyengének a Magyar Turizmus Rt. külképviselőinek munkáját. A felmérés kiterjedt az on-line foglalási eszközök használatára is. 56 szálloda megkérdezése alapján úgy tűnik, hogy 93 százalékuk rendelkezik saját honlappal, ezzel szemben saját foglalási lehetőséggel már csak 72 százalék bír.
A foglalásoknak azonban még mindig csak 2 százaléka történik ezekben a házakban elektronikus úton, ami nem is csoda, mivel 94 százalékuk csak a rack rate-et teszi fel a világhálóra, akciós ajánlatot nem. A Szállodaszövetséggel kapcsolatos információk egyébként immár elérhetők a szakmai szervezet honlapján, a www.hah.hu cím alatt is.
