Az ágazati vizsgálat szűkös időtartama, valamint a minta nagysága és összetétele nem teszi lehetővé a pontos ajánlások megfogalmazását. A Szallas.hu összegezte a GVH ajánlásaira irányuló észrevételeit, és támogatja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara októberben közzétett javaslatait is. Ebben két jelentős korlátra világítanak rá.

„Bár a GVH által választott gyorsított ágazati vizsgálat eszköz előnye, hogy a hatóság rövid időn belül képes egy adott kérdéskörben információhoz jutni és azok alapján következtetéseket levonni, hátránya ugyanakkor, hogy éppen a rendelkezésre álló idő szűkössége miatt korlátozott egy ilyen eszköz hatóköre – ismertette álláspontjukat Szabó Tamás, a cég Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója. – Így a piac átfogó megértését és több szempontból történő értékelését célzó mélyebb vizsgálat lefolytatására nem feltétlen alkalmas.”

A szakember azt is hozzátette, hogy jelen esetben a GVH is csak egy aspektusra, az online szállásközvetítőknek a szálláshelyek szempontjából megragadható működésére koncentrált. Kimaradt viszont az online szállásközvetítők fogyasztói megítélésének vizsgálata, ahogyan elmaradt az online és a nem online szállásközvetítés szegmenseinek értékelése, vagy éppen a fogyasztói érdeklődés közvetlen célját jelentő, a szálláshelyek közötti versenyre vonatkozó fogyasztói percepció elemzése is. A gyorsított ágazati vizsgálat így viszont csak részbeni informáltsággal bírhat, és az abból levont következtetések is meghatározott rész-kérdések megválaszolására alkalmasak, nem pedig ezen összetett, kétoldalú piac újraszabályozására tett általános javaslatok megfogalmazására.

Másfelől a GVH által megkeresett szálláshelyek nagy részének passzivitása miatt az eredetileg a hatóság által tervezett reprezentatív felmérés helyett a mintába beválasztott szálláshelyek alig egynegyede válaszolt a hatósági kérdésekre. Mindezek mellett elveszítette eredetileg megvalósítani kívánt reprezentativitását is azzal, hogy a megkérdezett szálláshely típusok jelentősen eltérő arányban voltak hajlandóak válaszadásra.

A fenti észrevételek mellett a Szallas.hu szerint a GVH vizsgálata hasznos felvetéseket azonosít, amelyek további objektív vizsgálata hozzájárulhat a piac egészséges fejlődéséhez és a piaci verseny tisztaságának növeléséhez. „A portál elkötelezett a fogyasztói érdekek érvényre juttatása mellett és támogatja az árverseny érvényesülését a szálláshelyek és a szálláshely-közvetítők viszonyában egyaránt – mondta Szabó Tamás. –  E cél elérése ugyanakkor szabályozói eszközökkel csak a piac egészének vizsgálata, a piaci folyamatok és hatásmechanizmusok megértése alapján valósítható meg.”

A Szallas.hu összegzi észrevételeit a GVH által megfogalmazott ajánlásokra irányulóan:

• A paritásos kikötések piaci logikán alapulnak, azok alkalmazása a hazai piaci folyamatok értékelése nélkül nem lehet jogalkotói tilalom tárgya.
• A Szallas.hu a fogyasztók saját szempontjain alapuló részletes szűrési és sorba rendezési lehetőséget biztosít a releváns szálláshelyek tekintetében.
• A Szallas.hu magyar nyelven elérhető, hatékony panaszkezelési és ügyfélszolgálati rendszert működtet, amely mind a fogyasztók, mind a szálláshely partnerek megelégedésére szolgál.
• A Szallas.hu által alkalmazott óvadéki számla rendszer kizárja a szálláshelyeket hátrányba hozó visszásságok felmerülésének lehetőségét, és biztosítja, hogy a partnerei hozzájussanak az őket megillető összegekhez. A Szallas.hu javasolja e megoldás általánossá tételét a szálláshely-közvetítők számára.
• A Szallas.hu fontosnak tartja a magyar digitális cégek bevonását a törvényalkotási folyamatok előkészítésébe, hogy erősíteni lehessen a Magyarországon adózó, és értéket teremtő cégek szakmai tudását egy versenysemleges és fogyasztóbarát szabályozási környezet kialakításához.

Továbbá a portál támogatja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját is és a javaslatait, melyek szerint még átfogóbb szabályozásra van szükség, amely a jelenleginél jobban védi a szállásadók érdekeit. Így egyetértenek a BKIK azon törvénymódosítási szándékával is, hogy kapuőr szolgáltatók esetében a fizetési határidő ne lehessen 45 napnál hosszabb, és hogy az árfolyamkockázatot ne csak a magyar vállalkozások viseljék. Valamint azt is szorgalmazzák, hogy törvény írja elő a kapuőrök és a magyarországi vállalkozások közötti szerződések esetére a magyar jog alkalmazását, vagy a kapuőr szolgáltató esetén a magyar nyelvű jogi tanácsadást egy esetleges vitás kérdésben.