Az Európa Kulturális Fővárosa projekt sikere nyomán indította tavaly az Európai Unió az Európa Zöld Fővárosa programot, amelynek célja a környezetbarát városi élet és városfejlesztés népszerűsítése a 200 ezer főt meghaladó lakosú városok körében. Az első nyertes Stockholm lett, a svéd fővárost jövőre Hamburg követi a sorban. A 2012-es és 2013-as jelöltek listája is elkészült, de Budapest pályázata nem jutott be a második körbe. A győztesek Barcelona, Malmö, Nantes, Nürnberg, Reykjavík és Vitoria-Gasteiz közül kerülhetnek majd ki.

Bár az Európai Unió népességének közel nyolcvan százaléka városlakó, az első pályázatra csupán harmincöt város jelentkezett, ezek közül érdemelte ki Stockholm a címet. A pályázati kiírás szerint az elismerésben olyan városok részesülhetnek, amelyek következetesen teljesítik a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is, javítják a környezet állapotát és követik a fenntartható fejlesztés elveit. A pályázatok elbírálására tíz környezetvédelmi – többek között az éghajlatváltozással, a közlekedéssel, a levegőminőséggel, a hulladékkezeléssel és a vízminőséggel kapcsolatos – szempont alapján kerül sor. A svédek úgy vélik, hogy a város a sikert elsősorban a víztisztítás hatékonyságának, valamint a városi közlekedési díj bevezetésének köszönheti. Stockholm a zöld címet kívánja felhasználni a város erőteljesebb turisztikai promóciójához is. A helyi vállalkozók az utóbbi időben egyre több, egyedi városnéző túrát kínálnak, amelyek között számos „zöld” túra is található. Stockholm fekvése kifejezetten kedvez a szelíd, illetve vízi turizmusnak, hiszen 14 szigetre épült a főváros. A város 40 százalékát fedi zöld terület: közel száz park található a városban, ebből hatvan a belvárosban. A városközpont saját nemzeti parkkal is büszkélkedhet, a közelben pedig hét természetvédelmi terület várja a fővárosiakat. A kerékpáros, kajakos és vitorláshajós városnézések mellett unikumot jelentenek a tetőtéri séták túra, amely a várost egy szokatlan perspektívából mutatja be. Stockholmot a XIII. században alapították, a mai városkép nagyrészt négy évszázaddal fiatalabb épületekből áll.

Budapesten a közösségi közlekedés kiépítettsége és sűrűsége versenyképes, a kerékpárutak tekintetében azonban nagy a lemaradás. Míg Stockholmban 760 kilométernyi kerékpárút van, Hamburgban pedig 1700 km, addig Budapesten csupán 187 km kijelölt kerékpáros útvonal található: 43 km kis forgalmú úttesten kijelölt útvonal, 8 km kerékpársáv, 64 km önálló kerékpárút, 49 km osztott gyalog- és kerékpárút, valamint 23 km osztatlan gyalog- és kerékpárút. A meglévő kerékpárutak használhatósága is kívánnivalót hagy maga után. A járdából sárga festékcsíkkal leválasztott útvonal ugyanis balesetveszélyes. A tömegközlekedés állapota lesújtó és sok kritika éri a szelektív szemétgyűjtést is.

Egy másik fenntarthatósági listán ugyanakkor Budapest a középmezőnyben helyezkedik el. A tanulmányt tavaly év végén a The Economist Intelligence Unit készítette. A mutatót nyolc kategória alapján számolták ki: széndioxid kibocsátás, épületek, energia, víz, közlekedés, víz- és földhasználat, környezetvédelmi irányítás. A “European Green City Index” élén Koppenhága végzett, melyet Stockholm, Oslo, Bécs és Amszterdam követ. A legkevésbé „zöld”-nek Zágráb, Belgrád, Bukarest, Szófia és Kijev bizonyult. Budapest a listán a 17., közvetlenül Varsó mögött, 7 hellyel megelőzve Prágát.