Annak ellenére, hogy Vlagyimir Iljics Lenin a moszkvai Vörös téren nyugszik, halálának színhelyén, Gorki Leninszkije (1924-ig Gorki) faluban is egy érdekes „Mauzóleumot” alakítottak ki az oroszok a szovjet halottkultusz iránt érdeklődőknek. A kiállítótér ugyanis nemcsak az egykori államférfi, pontosabban államférfiak preparátumainak, halotti maszkjaiknak a gyűjtőhelye, hanem egy olyan államilag finanszírozott biológiai-kémiai laboratórium is, ahol a mumifikálás újabb és újabb módszereit kutatják.

Ilija Zabarszkij patológus egész pályafutását Lenin holttestének kezelésével töltötte, ahogy annak idején az apja is. A Lenin bebalzsamozásakor csupán tízesztendős Ilija túlélte Sztálin tisztogatásait, és megélte a labor újjászületését is a Szovjetunió szétesése után. Bár a technika fejlődött, a szertartásos gyakorlat keveset változott 70-90 év alatt - vallja a „test őrzője” -, hiszen a balzsamozás gyakorlata már az orosz ortodoxok között is bevett eljárás volt évszázadok óta. A Moszkvában kiállított porhüvelyt hetente kétszer-háromszor vizsgálják át Zabarszkij vezetése mellett. Ilyenkor a korpusz kezeit, lábait és az arcot is benedvesítik balzsamozó folyadékkal, majd eltüntetik az apróbb bőrhibákat.

A nagyobb sérülések, rothadások kijavítása érdekében egy-másfél évente szállítják le a holttestet a Gorki Leninszkije-i „klinikára”, hogy ott egy hónapig tartó vegyszeres fürdőben részesíthessék az öreg Iljicset, illetve, hogy további átvizsgálások után különféle megelőző eljárásokat végezhessenek a testen. Az intézet, hogy gördülékenyen végezhesse munkáját, hatósági engedéllyel évente két-három frissen elhunyt, hozzátartozó nélküli holttesten is kikísérletezhetik az új eljárásaikat. Természetesen a rekreációs fürdő ideje alatt a Vörös téri emlékhelyen egy másik bebalzsamozott Lenint állítanak ki. Hogy pontosan hány pót-Iljicset tárolnak ilyen célból a Vörös téri Mauzóleum alagsorában az oroszok, az a mai napig államtitok.

Az Anatolij Rejnbot főúr megrendelésére a XVIII. században átadott, klasszicista stílusú Gorki Leninszkije-i kastélyra/dácsára egyébként csak azért esett a bolsevikok választása a laboratórium megalapításakor, mert itt élt Lenin 1918 szeptemberétől 1924. január 21-én bekövetkezett haláláig. A halál pillanatában, este 6 óra 50 perckor megállították az ingatlan falióráit, majd Szergej Merukov szobrász azonnal másolatokat vett Lenin arcáról és kézfejeiről, hogy a gipszmodellek később országszerte pontos alapjai lehessenek az államfőről készült monumentális szobroknak. Lenin földi élete után a települést 1924-ben nevezték át Gorki Leninszkije-re. A kutatóközpontot azonban nem ekkor, hanem 1958-ban költöztették a házba. Ekkor született meg az ötlet is, hogy a felújított épületben egy preparátorműhelyt nyissanak meg a nagyközönség előtt, ahol az orosz kommunizmus nagyjainak kiállítják a halotti maszkjait.

Lenin mellett jelenleg további 13 másik jelentős szovjet államférfi arcmását lehet megtekinteni a múzeumban. A halotti maszkok között így ott találjuk Sztálin, és a Koba parancsára jégcsákánnyal Mexikóban agyonvert Lev Trockij képét; Feliksz Dzerzsinszkijt, aki egyes források szerint beszéde után pár órával hunyt el szívszélhűdés következtében, ám más történészek úgy vélekednek, hogy egy tőrrel döfték le, és egy "Így járnak az árulók" feliratú cédulát helyeztek el a mellére. Mellette látható Jakov Szverdlov arcmása, aki állítólag influenzában hunyt el, de az exhumálása a mai napig nem történt meg.

Picivel arrébb Mihail Frunze katonai parancsnok arca fedezhető fel, akit kloroformmal mérgeztek meg gyomorműtétje alatt Sztálin utasítására, tőle jobbra Szergej Kirov, az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt (ÖK(b)P) leningrádi szervezetének főtitkára „látható”, akit tarkólövéssel likvidáltak az élők sorából. Őt követi a sorban Lev Kamenyev és Grigorij Zinovjev, akiket szintén golyó általi halálra ítéltek, Nagyezsda Krupszkaja, Lenin egykori felesége, akit sokak szerint szintén Sztálin tett el láb alól mérgezés útján, illetve Georgij Plehanov mensevik, aki tuberkulózisban hunyt el. A kiállítás végén a Natalia Mushits vezette múzeum egy üres termet alakíttatott ki, ahol arra kérik a látogatókat, hogy kinek a halotti maszkját szeretnék még viszontlátni. A válaszadók 90 százaléka Putyint jelölte meg.