Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a turizmusban tavaly trendfordulót jelentett, hogy a belföldi turizmusból származó szállásdíj-bevételek - a beutazáshoz hasonlóan - közel 10 százalékkal növekedtek. A KSH januárban a kereskedelmi szálláshelyeken további 16 százalékos belföldi vendégéjszaka-szám növekedést mért. A belföldi turizmus bevétele januárban több mint 20 százalékkal bővült, meghaladta a SZÉP-kártya költést, ami azt jelenti, hogy több forrás jutott pihenésre, egészségmegőrzésre. A szolgáltatók beszámolói szerint a februári adatok is hasonlóan jónak ígérkeznek - tette hozzá.

A beutazó forgalom bővülésében jelentős szerepet játszott az orosz forgalom 34 százalékos emelkedése, bár tudni kell, hogy a január Oroszországban kiemelt szezonnak számít a pravoszláv karácsony miatt - mondta. A hétvégén megérkezett az első menetrend szerinti járat is Moszkvából Sármellékre. Az orosz piac nagyon ígéretesnek látszik, ha politikai események nem szólnak közbe - közölte.

Egyre nagyobb az igény a SZÉP-kártyára

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az első két hónapban 17 százalékkal több pénzt töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, mint egy évvel korábban. Elmondta, az NGM már ősz óta szorgalmazza, hogy minél több kis- és közepes vállalkozó éljen a béren kívüli juttatások - ezen belül a SZÉP-kártya - nyújtásának lehetőségével. Az elmúlt hónapokban a tárca munkatársai számos megyei fórumon vettek részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködve annak érdekében, hogy felhívják erre a vállalkozók figyelmét.

A SZÉP-kártya program nemcsak gazdaságfejlesztési és ösztönzési eszköz, az egészségmegőrzés fontosságára is fel szerették volna hívni vele a figyelmet - fejtette ki a helyettes államtitkár.

Kifejtette: ez azért is fontos, mert csak az egészséges munkavállalók tudnak jól teljesíteni. Az a dolgozó, aki nem pihen, előbb-utóbb a munkahelyén piheni ki magát vagy megbetegszik a stressztől. Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a számok visszaigazolták a törekvéseiket. Úgy véli azonban, hogy a kkv szektorban e téren még van tartalék, mert sokan nem ismerik a béren kívüli juttatások rendszerét.

Horváth Viktória kifejtette: a belföldi turizmus mindig jelzi a gazdaság állapotát. Biztatónak tartja, hogy most egy kicsit több jut a béren kívüli juttatásokra, mint korábban, ahogy azt is, hogy nem csak a SZÉP-kártya húzta a belföldi turizmust, a vendégeknek a cafeterián felül is volt forrásuk pihenésre, egészségmegőrzésre.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályozás tavaly kétszer is kedvezően módosult: a május 31. előtt fel nem használt összeget ezután visszautalják a munkáltatónak, s most már nem csak a szállást, hanem a fürdőbelépőket is fizetni lehet mindhárom zsebből. Az utóbbi azért fontos, mert a magyar turizmus egyik húzóereje a gyógyvizek és a gyógyvizekre épülő turizmus - mutatott rá.

Tovább növelnék a versenyképességet

Az NGM az év hátralévő részében is az eddigi trend folytatását várja, amit segít, hogy az elmúlt hét évben a közel 290 milliárd forint uniós forrásból Budapesten és országszerte sok új attrakció született. Az ágazat a következő ciklusban is hasonló összegű uniós forrásra számíthat, a cél a minőség fejlesztése és a versenyképesség növelése - ismertette a helyettes államtitkár. Nagyon fontos, hogy a szállodák a válság után visszanyerjék erejüket, mert a kereskedelmi szálláshelyek fontos motorjai a turizmusgazdaságnak - hangsúlyozta.
"Az a szándékunk, hogy Magyarországot, mint turisztikai terméket tökéletesítsük a 2014-2020 közötti időszakban, hogy a minőségfejlesztésre és a versenyképesség javítására, a szezonalitás, az üzemeltetési költségek csökkentésére legyen forrás" - jelentette ki.

A 2014-2020 közötti források tervezése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepción (NTK) alapul, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztési céljait. Az NTK szakmai vitája lezajlott, a kormány elfogadására vár, a turizmus törvény ezt követően kerülhet vissza a kormány, majd a parlament elé - ismertette a helyettes államtitkár.

Legalább 10 turisztikai nagyprojekt a cél

Horváth Viktória az NTK-ban rögzített célok közül kiemelte: szeretnék elérni, hogy a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása a jelenlegi 9-ről 10 százalék fölé emelkedjen, a turizmusban és a hozzá kapcsolódó területeken foglalkoztatottak száma pedig a másfélszeresére nőjön. Emellett cél az is, hogy a 2014-2020-as ciklusban legalább 5 nemzetközi gyógyhely és legalább 25 regionális jelentőségű gyógyhely és/vagy gyógyfürdő fejlesztésére kerüljön sor, és ezeken kívül legalább 10 új, nemzetközi jelentőségű turisztikai nagyprojekt valósuljon meg. Az összes turisztikai fejlesztés célja a munkahelyek számának növelése - mondta. Javítani szeretnék az adatszolgáltatás rendszerét is, a vendéglátásról ugyanis jelenleg nem rendelkeznek teljes körű adatokkal.

A helyettes államtitkár a közelmúlt sikerei között említette, hogy megkezdődött a Kongresszusi Központ létrehozásának előkészítése, ami régi kívánsága volt a turisztikai szakmának. Az NGM koordinálásával elkészült a gyógyvíz-kutatási program is, amit ugyancsak régóta kért a balneológiai szakma. Az ehhez szükséges forrásokat is betervezték. A gyógyvízalapú egészségturizmus forgalma jelenleg évente mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, a kutatások eredményeként új piacok nyílhatnak meg - mondta Horváth Viktória.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azonban megkérdőjelezi azt a kijelentést, miszerint jelenleg trendforduló zajlik hazánkban - annak ellenére, hogy dinamikus növekedés és fejlődés figyelhető meg az előző évhez képest. Bár optimista, úgy látja, a szakmának még nagyon sokat kell tennie annak érdekében, hogy ez a trendforduló valóban bekövetkezzen. A számok szerinte ugyanis még mást mutatnak. Niklai Ákos nyilatkozata ide kattintva olvasható.