"Az egyéni, kifejezetten turisztikai céllal utazók esetében nagyon komoly fellendülést látunk. Augusztusban a Sziget fesztivál pedig elképesztő keresletet szokott jelenteni a fővárosban. Korábban rengeteg német, olasz, spanyol turista érkezett busszal, azonban itt még nem tapasztaljuk a visszarendeződést. Továbbá nem tértek még vissza a távol-keleti, amerikai vendégek sem. Márciusban háromszor annyi brit turistánk volt, mint januárban, de ez még mindig 40 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Ötször annyi amerikai vendég érkezett, mint januárban, de ez a harmada a 2019-esnek. Kína komoly küldőpiac volt, ahogy Japán, Szingapúr és Korea is, ők egyelőre egyáltalán nem utaznak. A kínaiak esetében érthető, hogy elzárkóznak az utazástól, hiszen hazaérve három hét karantén vár rájuk egy szállodában, saját költségre. A Covid-helyzet miatt egyelőre meg se lehet jósolni, hogy a kínai turisták mikor térhetnek vissza" - mondta el Kovács Balázs a portálnak.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a szektor egyelőre nem heverte ki a koronavírus-járvány okozta válságot, egy sikeres húsvéti hétvége nem húzza ki az ágazatot a csávából. Ezenkívül pedig úgy véli, a fővárosra jóval nagyobb teher hárul. "Az utolsó járvány előtti békeévben, 2019-ben az országos szállodapiac bevételének a fele Budapesten keletkezett, a Danubius fővárosi szállodái a bevételünk 73 százalékát adták, így számunkra kevésbé megnyugtató, ha csak vidéken van minden rendben" - tette hozzá.
Kerülőúton érkeznek oroszok is
Elmondta azt is, hogy a hivatásturizmus visszaesése miatt alternatív hasznosítást kellett találniuk két szállodájuknak, és hogy továbbra is rettentően hiányoznak a nagy vállalatok által szervezett céges rendezvények, meetingek és továbbképzések, melyek piaca csak 2023-ra, 2024-re rendeződhet.
Kovács Balázs az orosz-ukrán háború hatásaival kapcsolatban elmondta, hogy az első negyedévben a Danubiushoz nagyon sok orosz vendég érkezett, mivel Magyarország elfogadta a Szputnyik oltást, szemben a nyugat-európai országokkal. Az orosz vendégek számára népszerű turisztikai célpont volt Budapest és Hévíz. "Vannak elszántak, akik kerülő úton - Belgrádon vagy Isztambulon keresztül - még most is jönnek hozzánk".
A vidéki szállodáikban a háború miatt volt egy kis megtorpanás, de ez alapvetően nem befolyásolja a belföldi turisták hazai foglalási kedvét. A SZÉP-kártyák felhasználhatósága azonban annál inkább: "a téli intézkedés, miszerint a kártyán lévő egyenleg felhasználható élelmiszerboltokban is, el is vitte a számlákon található összegek negyedét - szögezte le a szakember, aki reméli, a július 1-ig hatályos rendeletet nem hosszabbítják újra.
Egy dedikált kongresszusi központra még szüksége lenne Budapestnek
A Danubius-vezér óvatos optimizmussal tekint előre: "A Budapest Airport 2019-hez képest 80 százalékra várja a kapacitások visszarendeződését, tehát turista lesz, és ha minden jól megy, lesznek olyan hónapok, amikor meg fogjuk közelíteni a 2019-es évet. Vidéken kiváló a foglaltság, bár a háború a kieső orosz vendégek miatt bizonyos desztinációk - például Hévíz - nagyon megsínylik. A fővárosban egyelőre 50-60 százalékos foglaltság látható".
A szakember hozzátette, hogy a nemzetközi sportesemények komoly forgalmat hoznak a fővárosba, elismerően szólt a turizmus céljait szolgáló infrastrukturális fejlesztésekről, így a Hungexpón épült konferenciaközpontól is, de úgy gondolja, egy igazi, dedikált kongresszusi központ még sokat tudna lendíteni a hazai hivatásturizmuson. Az idei árakról szólva elmondta, hogy az energiaárak és a bérinfláció következtében az önköltség nagyon erősen megnőtt, és ez magával húzta az értékesítési árakat is. Tavaly voltak olyan kiemelt időszakok, amikor 20-30 százalékkal is magasabbak voltak az áraik, hasonlóra számít idén is.
A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.