Lényegében az egészségügy és az egészségturizmus határterülete az orvosi vagy egészségügyi turizmus (medical tourism), A páciensek nem élményszerzés, hanem egy-egy konkrét orvosi beavatkozás elvégzése céljából utaznak. Magyarország szakértoi becslések szerint a világon az elso háromban van a fogturizmus területén, és más esetben is igen jelentosek a potenciálok. Ki kell emelni a rehabilitációs kezeléseket, amelyeket általában már a gyógyturizmus körébe sorolunk. Szintén határterületnek tekintheto a medical wellness. Mivel a világ nem is használja a hazai értelemben az egészségturizmus fogalmát (spa and wellness industry-ról beszélnek), ha mi továbbra is megtartjuk a gyógyturizmusra és a wellnes turizmusra használt, megszokott kifejezést, akkor célszeru tartalmát kitágítani az egészségügyi (orvosi) turizmussal. Jelenleg Magyarországon az egészségügyi turizmus szinte kizárólag csak a magánszférában, kis és közepes rendelokben muködik. Alapja az itt elérheto versenyképes ár/érték arány. Szakmailag elsosorban fogorvoslás és az esztétikai célú plasztikai sebészet terület sikeres. Ennek oka, hogy egyrészt ezeken a területeken lehet viszonylag kis befektetéssel, a hivatalos egészségügy rendszerétol lényegében függetlenül orvosi tevékenységet folytatni, másrészt e területeken a magyar orvosok képzettsége világszínvonalúnak mondható, harmadrészt a betegek viszonylag könnyen át tudják látni a rájuk váró procedúrát, kevésbé merül fel a bizalom kérdése. A vendégek megnyerése a wellness turizmusétól eltéro módon történik: néhány kivételtol eltekintve kevésbé fontosak a brand-ek, lényegesebb a teékenységre vonatkozó országimázs, a statisztikailag is megjelenítheto szakmai eredmények és a minoségbiztosítás különbözo formái. üzletet többnyire külföldi A páciensek többségét a küldo országokban muködo tour-operatorok közvetítik, amelyek rendszere a világon már jól kiépült.

A fejlesztés lehetoségei és korlátai

A fogkezeléseknél bonyolultabb beavatkozások felé történo elmozdulás, a magánrendelok felol a nagyobb intézmények felé történo érdemi bevonása az egészségügyi turizmusba csak aktív állami szerepvállalással és induló támogatással lehetséges. Ennek fo területe az ortopédiai mutéteket is magában foglaló mozgásszervi betegségek kezelése lehet, valamint a szemészet és még néhány kisebb mutétes szakmai terület. Ideális esetben tovább erosödhet a plasztikai sebészet, viszont a fogturizmusban elért piaci részesedést még a látható kormányzati támogatás ellenére is nehéz lesz megorizni. Központilag a marketing mellett eroteljesebben kellene foglalkozni a problémák, szövodmények kezelésével, valamint a részben ezeket szabályozó, a bizalmat erosíto minoségbiztosítási rendszerekkel.

Az Új Széchenyi Tervben az egészségturizmus helyett az egészségipar kiemelt támogatása került, ami a piacképes egészségügyi, egészségturisztikai területek és hátterük együttes kezelés miatt szakmai szempontból üdvözölheto. Emellett azonban az egészségügyi turizmus tekintetében tisztában kell lenni azzal, hogy a téren nagy a verseny a világban, és Magyarországnak fókuszálnia kell egyes területekre, amellett, hogy egy pozitív országképhez rendbe kell tenni az alulfinanszírozott, romló színvonalú egészségügyi ellátó rendszerünket, ami nagyon sok pénzbe kerül. Emellett az egészségügy konszolidációja nélkül olyan mértéku a humán eroforrás kiáramlása, ami a terveket megvalósíthatatlanná teszi.

A világ orvosi turizmusa

Európában kifejezetten jellemzo, hogy a nagy gyógyturisztikai központok professzionális gyógyító tevékenységet is végeznek, de fürdovárosként szereznek ismertséget. Ez elsosorban a német területekre jellemzo (pl. Baden Baden, Bad Kissingen), de Svájc (pl. Bad Ragaz), Ausztria (Bad Gastein), Olaszország (pl. Abano), Csehország és Szlovákia (pl. Marienbad, Pöstyén). illetve hazánk (pl. Hévíz) is ide sorolható. Hasonló imázsa van Lausanne-nak is, ahol Európa egyik legnagyobb presztízsu magánklinikája, a Clinique La Prairie muködik. A világtrendekre jellemzo, hogy nemrég ez a klinika is egy spa részleggel bovítette a szolgáltatásait. Ezt az intézményt, illetve a marketing-kommunikációját érdemes részletesen is megvizsgálni. Lényege a minoség, a nemzeti egészségügynél magasabb színvonal, és néhány speciális, drága fiatalító, illetve egyéb ossejt alapú, csak itt elérheto kezelés, valamint a vendégek összetételére történo hivatkozás. A csúcsintézményeknél turisztikai szempontból jelentosebbek a nagy tömegeket ellátó klinikák. Az egészségügyük terén magas színvonalú, de általában drága országok mellett így az ágazat vezeto országai, így Törökország, Thaiföld, India jó ár/értékarányú szolgáltatásokkal sikeresek a világpiacon. A tényleges motiváció általában összetett: a páciens a betegségét gyorsan, megbízható, de viszonylag olcsó helyen szeretné kezeltetni, és vagy otthon elérhetetlen kezelést, vagy hazájánál jobb ár/érték arányú szolgáltatást szeretne igénybe venni. A Chicago-ban megrendezett legutóbbi világkonferencián is elhangzott, hogy a közkeletu vélekedéssel ellentétben nem az ár az elsodleges szempont és hajtóero.

Az EU-s betegjogok szabályozása

Az egészségügyi turizmus sikerét alapvetoen befolyásolja, hogy az Európai Unió miniszteri tanácsa 2011. február 28-án jóváhagyta az Európai Parlament által korábban elfogadott uniós jogszabályt, amely a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokat határozza meg. A direktíva annak érdekében ír elo szabályokat, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló biztonságos és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint támogatja a tagállamok közti együttmuködést, „tiszteletben tartva a tagországok nemzeti illetékességét az egészségügyi ellátás megszervezésére és nyújtására”. A jogszabály elfogadásáról a tagországok minosített többséggel döntöttek. Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia ellene szavazott, Szlovákia tartózkodott, azaz Magyarország EU-tag szomszédjai nem támogatták a szabályozást, és ez a részletes szabályok kidolgozása során problémákat, korlátozásokat valószínusít. Igaz, ha az egészségügyi turizmust nézzük, Magyarország számára a fo küldo piac szomszédjaink mellett Nagy-Britannia és a skandináv országok lehetnek. A tagországoknak két és fél évük van, hogy az irányelv eloírásait nemzeti jogrendjükbe ültessék. A határon átnyúló betegjogokra vonatkozó irányelv tervezetét 2008-ban terjesztette elo az Európai Bizottság. Az Európai Bíróság korábbi ítéleteire alapozva az irányelv fo célja olyan szabályok létrehozása volt, amelyek megkönnyítik az európai betegek számára a biztonságos és magas színvonalú, határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az irányelv tisztázza, hogy milyen jogok illetik meg a külföldön ellátást igény - be vevo beteget, illetve hogy ezzel párhuzamosan milyen kötelezettségei és jogai vannak az ellátás, valamint a biztosítás helye szerinti tagállamnak.

Az irányelv foszabályként mondja ki, hogy a külföldön ellátást igénybe v evo beteg gyógykezelését csak a hazai költség mértékéig köteles megtéríteni a biztosítás helye szerinti tagállam. Ma még nem látható kello mélységben, hogy ezeknek mi lesz a következménye, illetve mi lesz az érvényesítést lehetové tevo gyakorlati szabályrendszer. Az viszont biztos, hogy az egészségügyi turizmus további felfutása várható, és Magyarország csak gyors és szakszeru lépések esetén lehet igazán sikeres.