Budapest az utóbbi években az egyik, ha nem a legfontosabb dunai kikötőállomássá vált. Sokszor utak kiindulópontja, vagy itt végződnek a túrák. 2011-ben Budapesten 2495 szállodahajó fordult meg a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságának tájékoztatása szerint. 2012 nyarának végéig 1651, de még hátravan az őszi szezon. Az utasok száma hajónként 140-150 volt. 30% volt a németek, 30% az amerikaiak, 15% az ausztrálok, 15% a nyugat-európaiak és 10% az egyéb földrészekről érkezők aránya. Ha a forgalom állandónak tűnik is, a budapesti kiszolgáló infrastruktúra semmiképpen sem az. Idén hattal kevesebb ponton szolgálta ki a fővárosban kikötő hajókat. Budapest I. kerülete visszavonta a Magyar Kikötő Zrt. (MK) által a Lánchíd és az Erzsébet híd között üzemeltetett hat pontonból négy kikötői engedélyét; üzem azonban egyiken sem folyik. A hivatkozott ok, hogy az áramellátással nem rendelkező kikötőkben álló hajók a fedélzeti áramellátását biztosító segédmotorok túl zajosak voltak, a lakók panaszkodtak. Ahogy az sem aratott osztatlan sikert, hogy szerintük a buszok a zajokozás mellett utasfelvételkor feltartották az alsó rakpart forgalmát.

Az eset nagy visszhangot váltott ki a szakmában. Az engedélyek visszavonása ideiglenes, a Budavári Önkormányzat 2012. január l-jétől 2013. december 31-ig nem járult hozzá a közforgalmú kikötőkhöz kapcsolódó közterület használatához. Az is valószínű, hogy a visszavonás lejártát követően az eddigi üzemeltető aligha tér vissza. Hogy mi történik jövőre, azt az első kerülettől nem sikerült megtudni. Írásban feltett kérdéseinkre szűkszavúan annyit árultak csak el, hogy évek óta folyamatos a lakossági panasz. Az önkormányzat azért most „jutott el az intézkedésig”, mert a kikötő üzemeltetőjének ötéves szerződése volt, amely 2011 decemberében járt le. Hozzátették még, „az a tény, hogy az ügyfél korábban rendelkezett közterület-használati hozzájárulással, nem jelent számára alanyi jogot a közterület további használatára”. Nagy Gábor Tamással, a kerület polgármesterével Varga Istvánnak, a MK ügyvezetőjének a korábbi rendszeres személyes kapcsolata egy éve megszakadt.

Az első kerületben évente több tízezer vendég szállt partra. A MK évi 12 milliót csengetett ki közterület-használatért. Tekintettel a forgalom állandóságára, idén is nagyjából ennyi utast és az őket szállító hajókat kellett elrendezni megnyugtató módon – valahol máshol. A hajók részben átmentek a pesti oldalt domináló Mahart PassNave Kft. pontonjaira, illetve a Bravo Dock Kft.-hez, részben pedig a XI. kerületbe. Utóbbiak a város megközelítése szempontjából kevésbé szerencsés helyen vannak.

A Mahart PassNave közlése szerint a hajóstársaságok jelentős része tisztában volt a Magyar Kikötő Zrt. kikötőinek helyzetével, és már 2011 végén biztosította hajói számára a biztos szolgáltatási szerződés megkötését a céggel. Spányik Gábor ügyvezető igazgató azt is elárulta, hogy forgalmukat jelentős mértékben nem dobta meg az elmondása szerint 15%-os piaci részesedésű MK kiesése; két hajó a XI. kerület osztrák tulajdonú, míg hat a Bravo Dock Kft. pontonjaihoz ment át. „Az sem járja, hogy hármasával állnak egymás mellett a hajók” – háborognak a hajóstársaságokkal dolgozó beutaztatók, katasztrofálisnak tartva a Belgrád rakparton kialakult helyzetet. Egyfelől a vendégnek kell olykor három hajón is átmásznia, mire a partra jut, a parton pedig a garantált programok kezdete előtt a budainál sokkalta kaotikusabb forgalmi helyzetek alakulnak ki, mivel az ottani buszparkolók száma kisebb. A kilenc busznak helyet adó öbölben ráadásul gyakorta várakoznak – többnyire – taxisok a huncut fajtából. A Belgrád rakpart az engedélyt visszavonó I. kerület érintett partszakaszánál jóval sűrűbben beépített, a lakók még közelebb vannak a hajókhoz. Igaz, hogy itt van hálózati áramellátás. A Mahart PassNave a Dunán Budapest mellett jelenleg kilenc helyen – Komárom, Esztergom, Visegrád, Vác, Százhalombatta, Solt, Kalocsa, Baja, Mohács – üzemeltet kikötőt, de további, nemzetközi hajók fogadására is alkalmas kikötők nyitását tervezi Kalocsán és a komáromi Monostori Erőd mellett. A vállalat 2012 végéig összesen csaknem 1800 kikötést és 120 ezer utast regisztrált a Dunán. Lapzártánk környékén készül a főváros közgyűlése áldását adni a Mahart PassNave 51 százalékának felvásárlására. Értesülések szerint a tranzakciónak a városi és regionális hajóforgalomban lenne jelentősége. Kormánykörökben merült fel szeptember végén az ötlet, hogy létrehozzák a Mahart Holdingot, amely a kormány szerint a Duna vezető hajózási társaságává válhatna, ők alakítanák ki és üzemeltetnék a szállodahajókat kiszolgáló kikötőket. Az elképzelés része, hogy a csepeli szabadkikötőben jelölnék ki a szállodahajók helyét és alakítanák át az igényeknek megfelelően. Azt talán kevésbé vették figyelembe, hogy az egy-egy dunai útért kemény valutában igen sokat kifizető utas igénye nem az, hogy egy ipari negyedből küzdje be magát abba a belvárosba, amelyet drága pénzért megnézni jött.