A március 15-én hatályba lépett, új polgári törvénykönyvben (Ptk.) számos, az utazásszervezéshez és -közvetítéshez kapcsolódó fogalmat írtak át.

Salamon András jogi szakértő az Utazás kiállítás szakmai konferenciáján elhangzott előadásában arra hívta fel a fgyelmet, hogy perekre adhat okot például az utazásszervezés defniálásából származó félreértés. Ez a  jövőben nem részszolgáltatásokból össze álló szolgáltatás teljesítése lesz, hanem a desztinációra történő utazás és az út állomásain tartózkodás megszervezése. Szó esik közbenső és előzetes szerződésszegésről, sérelemdíjról. Utóbbit egyebek mellett személyiségi jogokra hivatkozva követelheti az utas az eddigi nem vagyoni kártérítés helyett.

Azonban a szakmán belül egyelőre az utazásközvetítőnek járó jutalék megfzetését szabályozó részek váltják ki a legnagyobb izgalmat. A közvetítő köteles a megbízója és har- madik személy közötti szerződés megkötésének elősegítésére, de nem a szerződés megkötésére. A közvetítői díj jár a közvetítőnek a szerződés megkötésének időpontjában. A közvetítő tevékenysége a szerződés megkötésével véget is érne. Ha az utas lemondja az utat, vagy az út bármely egyéb okból meghiúsul, a jutalék akkor is jár, hiszen a szerződés megköttetett.

Nem fogadták kitörő lelkesedéssel a Ptk. ezen változását az utazásszervezők. A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövet- sége (MUISZ) korábbi álláspontja szerint a módosítás olyan visszaélésekre adhat okot, mint fktív utasok befoglalása és útjuk lemondása. A közvetítők azonban nem osztják a MUISZ ezen aggodalmát. Szerintük az utazások csupán öt–nyolc százalékában hiúsulnak meg, így a jutalék kötelező kifzetése akkora terhet nem jelentene. Ráadásul nagyobb anyagi biztonságot biztosítana számukra.

Ugyanakkor Salamon András magyarázataiból úgy tűnik, hogy bármit is mond az immár hatályba lépett Ptk., akármilyen új fogalmakkal is operál, a szervező és közvetítő közötti szerződés tartalma az új Ptk. által sem korlátozott szerződési szabadság szerint továbbra is sza- badon formálható.

Tehát a jövőben is kötheti az utazásszervező a jutalék kifzetését az utazás megvalósu- lásához. Vagy – mint azt az egyik hozzászóló felvetette – ennél árnyaltabban: a jutalék akkor jár, ha az utas megfzette a részvételi díjat, az utazásszervező az utazást visszaigazolta, a közvetítő pedig kiállította a jutalékszámlát. A fentieket szintén elősegíti az Ptk. azon új rendelkezése, amelynek értelmében a szokások a szerződés részévé válhatnak régóta egymással szerződésben álló felek között.

Továbbá a közvetítői szerződés kombinálható más szerződési formákkal. A Ptk. rendelkezései csak abban az esetben lépnek életbe, ha a felek között nem létezik egyéb megállapodás, vagy jogvitájukat a meglévő közvetítői szerződés alapján képtelenek rendezni.