Az internetezők többsége moderálna

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével (MTE) együttműködve az Ipsos felmérte a magyar kommentkultúrát. 

A Magyar Telekom és az Origo megbízásából, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével együttműködve az Ipsos még 2011 októberében mérte fel a magyar kommentkultúrát, de az eredmények összegzése és kiértékelése csak az utóbbi időben készült el. A minta olyan internetező válaszadókból állt, akik ismerték a komment kifejezést, ez pedig 1437 főt jelent az első körben megkérdezettek után. A teljes, közel száz oldalas kutatást innen töltheti le, mi csak a legfontosabb, és az MTE által is a legérdekesebbnek tartott eredményeket részletezzük elsőként.

A demográfiára vonatkozó adatok csak esetenként meglepőek, a férfiak alapvetően többet kommentelnek, mint a nők, viszont a nők több hozzászólást olvasnak el. A 18-29 évesek több mint 40 százaléka szól hozzá rendszeresen a cikkekhez, blogbejegyzésekhez, egyéb tartalmakhoz, a végzettség szerint pedig az érettségivel rendelkezők a legszorgalmasabbak írásban és olvasásban egyaránt. Település szerinti bontásban a leginkább kommentelők nem Budapestről és nem is a megyeszékhelyekről kerülnek ki a legnagyobb számban, hanem az egyéb városokból. A szokások közül még megemlítendő, hogy minél többet internetezik valaki, annál többet szól hozzá a tartalmakhoz.

Megítélés

A beszámoló szerint a válaszadók a valóságosnál jóval kevesebbre teszik a kommentelők számát, negyven százalékuk szerint az internetezők mindössze tíz százaléka ír hozzászólásokat. A válaszadók döntő többsége szerint a kommentelés alapvető szabadságjog, a véleményalkotás lehetősége pedig pontosan a kommentelhetőség lényege. Nincs ekkora konszenzus azonban abban, hogy az anonimitás eltörlésével kevesebb szélsőséges hozzászólás termelődne. Még ennél is szélesebb a szórás abban a tekintetben, hogy vajon a moderálás elengedhetetlen-e, bár 56 százalék szerint a moderálásra szükség van. Elég nagy azok aránya, 41 százalék, akik szerint a moderálás nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

A legtöbb válaszadó szerint a kommentek elsősorban azért születnek meg, mert az emberek ki akarják nyilvánítani a véleményüket és ennyi. A többi ok közül, ha minimálisan is, de kilóg valamelyest a felgyülemlett indulatnak való hangadás, illetve harmadik helyen az unalom! Az ökörködés, trollkodás, poénkodás a válaszadók szerint nem olyan jellemző motiváció. Míg a kommenteket nem írók/nem olvasók általában negatívabb motivációkat látnak a hozzászólások mögött, addig a sűrű kommentelők sokkal összetettebben vélekednek a kommentek mögött húzódó motivációkról.

Ösztönzők

A hozzászólások elolvasása annál jellemzőbb, minél inkább érdekelt az olvasó az eredeti cikk tartalmában, a válaszadók kíváncsiak az értelmezésekre. Sokan olvasnak kommenteket pusztán a kommentek miatt, ennél kisebb ösztönző az eredeti bejegyzés megjelenési helye, a vita intenzitása vagy stílusa. Az érdeklődési lánc első három helyén a belpolitika, a gazdaság és a kultúra szerepel, a külpolitika, a sport és a divat pedig az utolsó három helyen.

A kommentírók (974 fő) többsége rendes, jól nevelt kommentelőnek tartja magát, és saját bevallásuk szerint igyekeznek tárgyilagosak maradni, harmaduk úgy véli, hogy hatással lehetnek az olvasókra, negyedük pedig úgy érzi, hogy odafigyelnek a véleményükre. Érdekes ugyanakkor, hogy a kommentekkel kapcsolatban felmerülő negatív véleményeket magukra nem tartják érvényesnek, márpedig az offolásokat, az elsőzéseket, a trollkodásokat valakiknek szintén el kell követniük. Érdekes eredmény az is, hogy noha a kommentelők többsége álnéven ír, pusztán negyedük jelezte, hogy számukra az anonimitás a kommentkultúra szerves része, negyven százalékuk azonban nem tartja a névtelenséget elengedhetetlennek.

Moderálás

A válaszadók többsége úgy látja, hogy legtöbbször értelmes vitával találkozik a kommentek olvasása közben, a gyakorisági sorrendben a trágárság, az offolás és a trollkodás szerepel. Érdekes az is, hogy valamivel többen találkoztak már orbánozással, mint gyurcsányozással, ugyanakkor az olvasók szerint a zsidózás, spammelés, a sunázás, az elsőzés és a bankározás viszonylag ritkának számít.

A többség ugyan legtöbbször értelmes vitával találkozik, a zavaró tényezők kiküszöbölésére elviekben a moderálást is támogatják. A megkérdezettek 30 százaléka számára nagyon, de összességében 60 százaléka számára fontos a moderálás. A moderálás megítélésében nincs lényeges különbség a kommentírás/olvasás gyakorisága között, tehát a szorgalmasak nagyjából ugyanúgy vélekednek, mint az egyáltalán nem kommentelők. A moderálást leginkább a trágárságok ellen vezetnék be a válaszadók.

A moderálás alapelveiről és lehetségek módjairól is összetetten gondolkodnak a válaszadók. A moderálás lehetőségét azonban elsősorban a maguk kezébe adnák, vagyis valamilyen pontozási rendszert vezetnének be, vagy pedig a felhasználókra bíznák azt a döntést, hogy kiknek a hozzászólásait szeretnék látni és kikét nem. A központosított, előzetes moderálással kapcsolatban főként a gyakori hozzászólók idegenkednek.

A válaszadók szerint az anonimitás megszűnésének legfontosabb hozadéka az lenne, hogy a trágár, oda nem illő kommentek megszűnnének, viszont sokuk véli úgy, hogy alaposan lanyhulna ezáltal a kommentelési kedv is az interneten. Az anonimitás eltűnésétől viszonylag sokan várnák azt, hogy sokkal több értelmes beszélgetés alakulhatna ki, és a kommentek is érdekfeszítőbbek lennének.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk:  Dizájn hotel a tó közepén

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: Dizájn hotel a tó közepén 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023.évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”

Klasszis TopDesign 2023 győztesünk: „Nem vagyunk azok a feladós típusok”  

Interjú a Klasszis TopDesign 2023 verseny egyik díjazottjával.
Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.