A Magyar Telekom és az Origo megbízásából, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével együttműködve az Ipsos még 2011 októberében mérte fel a magyar kommentkultúrát, de az eredmények összegzése és kiértékelése csak az utóbbi időben készült el. A minta olyan internetező válaszadókból állt, akik ismerték a komment kifejezést, ez pedig 1437 főt jelent az első körben megkérdezettek után. A teljes, közel száz oldalas kutatást innen töltheti le, mi csak a legfontosabb, és az MTE által is a legérdekesebbnek tartott eredményeket részletezzük elsőként.

A demográfiára vonatkozó adatok csak esetenként meglepőek, a férfiak alapvetően többet kommentelnek, mint a nők, viszont a nők több hozzászólást olvasnak el. A 18-29 évesek több mint 40 százaléka szól hozzá rendszeresen a cikkekhez, blogbejegyzésekhez, egyéb tartalmakhoz, a végzettség szerint pedig az érettségivel rendelkezők a legszorgalmasabbak írásban és olvasásban egyaránt. Település szerinti bontásban a leginkább kommentelők nem Budapestről és nem is a megyeszékhelyekről kerülnek ki a legnagyobb számban, hanem az egyéb városokból. A szokások közül még megemlítendő, hogy minél többet internetezik valaki, annál többet szól hozzá a tartalmakhoz.

Megítélés

A beszámoló szerint a válaszadók a valóságosnál jóval kevesebbre teszik a kommentelők számát, negyven százalékuk szerint az internetezők mindössze tíz százaléka ír hozzászólásokat. A válaszadók döntő többsége szerint a kommentelés alapvető szabadságjog, a véleményalkotás lehetősége pedig pontosan a kommentelhetőség lényege. Nincs ekkora konszenzus azonban abban, hogy az anonimitás eltörlésével kevesebb szélsőséges hozzászólás termelődne. Még ennél is szélesebb a szórás abban a tekintetben, hogy vajon a moderálás elengedhetetlen-e, bár 56 százalék szerint a moderálásra szükség van. Elég nagy azok aránya, 41 százalék, akik szerint a moderálás nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

A legtöbb válaszadó szerint a kommentek elsősorban azért születnek meg, mert az emberek ki akarják nyilvánítani a véleményüket és ennyi. A többi ok közül, ha minimálisan is, de kilóg valamelyest a felgyülemlett indulatnak való hangadás, illetve harmadik helyen az unalom! Az ökörködés, trollkodás, poénkodás a válaszadók szerint nem olyan jellemző motiváció. Míg a kommenteket nem írók/nem olvasók általában negatívabb motivációkat látnak a hozzászólások mögött, addig a sűrű kommentelők sokkal összetettebben vélekednek a kommentek mögött húzódó motivációkról.

Ösztönzők

A hozzászólások elolvasása annál jellemzőbb, minél inkább érdekelt az olvasó az eredeti cikk tartalmában, a válaszadók kíváncsiak az értelmezésekre. Sokan olvasnak kommenteket pusztán a kommentek miatt, ennél kisebb ösztönző az eredeti bejegyzés megjelenési helye, a vita intenzitása vagy stílusa. Az érdeklődési lánc első három helyén a belpolitika, a gazdaság és a kultúra szerepel, a külpolitika, a sport és a divat pedig az utolsó három helyen.

A kommentírók (974 fő) többsége rendes, jól nevelt kommentelőnek tartja magát, és saját bevallásuk szerint igyekeznek tárgyilagosak maradni, harmaduk úgy véli, hogy hatással lehetnek az olvasókra, negyedük pedig úgy érzi, hogy odafigyelnek a véleményükre. Érdekes ugyanakkor, hogy a kommentekkel kapcsolatban felmerülő negatív véleményeket magukra nem tartják érvényesnek, márpedig az offolásokat, az elsőzéseket, a trollkodásokat valakiknek szintén el kell követniük. Érdekes eredmény az is, hogy noha a kommentelők többsége álnéven ír, pusztán negyedük jelezte, hogy számukra az anonimitás a kommentkultúra szerves része, negyven százalékuk azonban nem tartja a névtelenséget elengedhetetlennek.

Moderálás

A válaszadók többsége úgy látja, hogy legtöbbször értelmes vitával találkozik a kommentek olvasása közben, a gyakorisági sorrendben a trágárság, az offolás és a trollkodás szerepel. Érdekes az is, hogy valamivel többen találkoztak már orbánozással, mint gyurcsányozással, ugyanakkor az olvasók szerint a zsidózás, spammelés, a sunázás, az elsőzés és a bankározás viszonylag ritkának számít.

A többség ugyan legtöbbször értelmes vitával találkozik, a zavaró tényezők kiküszöbölésére elviekben a moderálást is támogatják. A megkérdezettek 30 százaléka számára nagyon, de összességében 60 százaléka számára fontos a moderálás. A moderálás megítélésében nincs lényeges különbség a kommentírás/olvasás gyakorisága között, tehát a szorgalmasak nagyjából ugyanúgy vélekednek, mint az egyáltalán nem kommentelők. A moderálást leginkább a trágárságok ellen vezetnék be a válaszadók.

A moderálás alapelveiről és lehetségek módjairól is összetetten gondolkodnak a válaszadók. A moderálás lehetőségét azonban elsősorban a maguk kezébe adnák, vagyis valamilyen pontozási rendszert vezetnének be, vagy pedig a felhasználókra bíznák azt a döntést, hogy kiknek a hozzászólásait szeretnék látni és kikét nem. A központosított, előzetes moderálással kapcsolatban főként a gyakori hozzászólók idegenkednek.

A válaszadók szerint az anonimitás megszűnésének legfontosabb hozadéka az lenne, hogy a trágár, oda nem illő kommentek megszűnnének, viszont sokuk véli úgy, hogy alaposan lanyhulna ezáltal a kommentelési kedv is az interneten. Az anonimitás eltűnésétől viszonylag sokan várnák azt, hogy sokkal több értelmes beszélgetés alakulhatna ki, és a kommentek is érdekfeszítőbbek lennének.