A barlangterápiák alanyai tehát – azok a betegek, akiknek szükséges légzőszervük tisztítása – egyre többen vannak. Összeállításunkban annak jártunk utána, mi a helyzet jelenleg hazánk gyógybarlangjaiban. Olvasóink azt is megtudhatják, miért zárták be az egyiket a gyógyulni vágyók egyre növekvő száma ellenére, illetve merre indulhat az, aki egy hosszú kúra alatt kirándulni is szeretne.
Miskolc-Lillafüred: Petőfi nyomai
Ma Anna-barlangnak hívják azt a fiatalkorú cseppkőépítményt, amelyet korábban „Csepegő-kő-barlangnak” neveztek, nem véletlenül. Hiszen a szokatlanul finom, csipkeszerű mészkőképződményekkel díszített vágatokban és üregekben, hatalmas termekben megkövesedett mohafüggöny mögül gyakran csepegett a víz. Az 1833-ban felfedezett barlangban annak idején még Petőfi is járt: 1847 nyarán csodálta meg a különös képződményt.
A híres Anna-barlang közelében található a Szent István-cseppkőbarlang, mindkettő a Bükki Nemzeti Park kezelésében áll. Ez utóbbit korábban, akárcsak nevezetes szomszédját, kizárólag idegenforgalmi célra hasznosították, ám az 1980-as években megállapították gyógyító hatását is, ezért 1991 óta folyamatosan tart a gyógykezelés az ún. Fekete- teremben. A levegő kémiai összetétele, valamint biológiai tisztasága teszi alkalmassá felső légúti panaszok és asztma gyógyítására. A felnőttek közül naponta 30-an három órán keresztül látogathatják, a gyerekek közül 15-20 főt engednek be két óra időtartamra. A terápiák rendszerint két hétig tartanak, és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (OEP) száz százalékban támogatja a rászorulók kezelésének költségeit.
A környéken kirándulások tehetők az erdei kisvasúttal, érdemes felkeresni a függőkertet, vagy gyönyörködni lehet a közeli vízesésben. Rosszabb idő esetén a Kohászati Múzeum és a Hermann Ottó Emlékház megtekintése javasolható szabadidős programként.
Tapolca: kettőt egy csapásra
A Balatonhoz közeli Tapolca legismertebb látnivalója, a Tavas-barlang páratlan természeti képződmény, amelyet 1902-ben fedeztek fel, és amelynek járataiból két és fél kilométernyi terület csónakkal bejárható. A barlangot október végéig lehet látogatni, és mindig kígyózó sorok állnak a pénztár előtt.
Tapolca másik, kevésbé ismert barlangja, amely ráadásul gyógyító hatású, szerencsére egész évben nyitva tart. A pollenmentes gyógyhely a négycsillagos Hunguest Hotel Pelion tövében található. Egyedülálló az országban, hogy egy szálloda majdnem egybeépült a barlanggal. Délelőttönként az OEP által támogatott, arra rászoruló betegek látogatják a közeli kórházból, délután pedig egy fedett folyosón keresztül a szállóvendégek kereshetik fel. A barlang tulajdonképpen egy karsztvíz által kivájt mészkőbarlang, amelyet ugyanúgy az 1900-as évek elején fedeztek fel, akárcsak a közeli Tavasbarlangot. 31 éve nyilvánították gyógyhatásúnak, azóta folyamatosan zajlanak az orvosi kezelések a 14-16 °C hőmérsékletű, 98 százalékos páratartalmú barlang mélyén. A beutalt betegek, illetve a szálloda fizetős vendégei 1,5-3 órát tartózkodnak a föld alatti teremben. Orvosok szerint 6-7 nap eltelte után kezdi kifejteni gyógyhatását a tiszta levegő. A hotel gyógyászati részlegének vezetője, dr. Budai Balázs kérdésünkre elmondta, náluk 1, 2 vagy 3-hetes kúrára lehet jelentkezni, a csomagokban pulmonológiai orvosi vizsgálat, naponta orvosi felügyelet mellett kezelés a barlangban, valamint légzőtorna, frissítő masszázs és félpanziós ellátás szerepel szállodai elhelyezéssel. A barlang 1200 nm-nyi területű, benne 50-60 vendég fér el kényelmesen. Délelőttönként tele van, a délutáni időszakban kevesebb Egyre népszerűbbek és keresettek a világon mindenütt a barlangterápiák. Nem véletlenül, hiszen a XX. század végén robbanásszerűen megnőtt az allergiás, asztmás és egyéb légutakkal kapcsolatos megbetegedések száma. Ez egyenes következménye annak, hogy főként a nagyvárosokban élők légzőrendszerét nap mint nap irritáló szennyeződések tömege éri. Mivel a levegőszennyeződések káros hatása szinte kivédhetetlen, a szervezet a felgyülemlett, számára idegen anyagtól szabadulni próbál, majd amikor ez nem sikerül, különféle ellenreakciókat produkál. Így jön létre az allergia, majd ennek jóval súlyosabb változata, az asztma, vagy más légzőszervi megbetegedés. A környéken felkereshető a helyi Malom-tó, érdekes és tanulságos program lehet a Városi és Iskolamúzeum, Batsányi János szülőháza, valamint bebarangolható a közeli badacsonyi táj borútja.
Budapest: séta a gyógyulásért
1990 óta működik gyógyhelyként a 2 km hosszú budapesti Szemlőhegyi-barlang, amelyből egy 300 méteres szakasz látogatható. A János kórház tüdőgyógyásza, dr. Laczkovits Gabriella felügyelete alatt, OEP-támogatottsággal érkeznek a beutaltak a kezelésekre, amelyek időtartama minimum 3 hét. A kezeléseket hétköznapokon tartják a télen-nyáron +10 °C-os, közel 100 százalékos páratartalmú levegőben. Rendszerint telt ház van, 20-22-en férnek el egyszerre a budai barlang mélyén. Ha mozdulatlanul feküdnének a betegek, nyilván többen is járhatnának az egyetlen fővárosi gyógybarlangba, azonban a terápia fontos része a mozgás, a speciális torna vagy idősebbeknek a séta és a speciális légzőgyakorlatok végzése. Hiszen így a virágpor- és pollenmentes levegőt mélyebben lélegzik be a betegek, hatásosabb tehát a szakemberek szerint az eljárás.
A közelben található a Pálvölgyibarlang, valamint bejárható az egész Budai-hegység, és szép időben látványos programot ígér a vitorlázórepülő- tér felkeresése.
Jósvafő: változó tulajdonosi kör
Az aggteleki cseppkőbarlang Közép- Európa legnagyobb barlangrendszere 24 km hosszával, amelyből egy 5,6 km-nyi szakasz átnyúlik Szlovákiába. Az Aggtelek és Jósvafő közt húzódó főág 6,6 km hosszú, átlagosan 10 m széles, 7-8 m magas, és néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A jósvafői bejárat közelében található az a gyógyhely, amelyet 1967 óta üzemeltetnek, korábban állami tulajdonossal, jó ideje pedig magánkézbe került.
Mint Tóth László, az egyik jelenlegi tulajdonos elmondta, éppen átalakulóban van az üzemeltetés, mivel mostanában szűkült a tulajdonosi kör. A Tengerszem-tó közelében, a Jósva-patak mellett vendégházat is üzemeltetnek. Mivel az OEP nem támogatja a kúrára jelentkezők költségeit, jelentősen szűkült a barlangba gyógyulni érkezők köre. A tulajdonosok pályázati úton nyertek pénzt a vendégház fűtésének korszerűsítésére és szigetelésére, így ide már télen- nyáron jöhetnének a gyógyvendégek, akik azonban évről évre egyre kevesebben vannak. Pedig a barlangot asztmában és más légzőszervi megbetegedésben szenvedők sikerrel használhatják, az allergénmentes környezet háromhetes kúra során a legeredményesebb.
A közelben érdekes program lehet a Tohonya-völgyi hucul ménes, valamint a jósvafői tájház megtekintése, és a vendégház melletti Tengerszem- tó is páratlan látnivaló.
Mátraderecske: gázfürdő
Bár nem barlangban történik és nem a légúti megbetegedésekre irányul a gyógyítás, mégis e gyógyhelyek között említik a mátraderecskei mofettát, ahol 1995-től kezelnek betegeket. Az elvégzett vizsgálatok alapján a földből feltörő szén-dioxidgáz- fürdővel történő kezelések főszereplőjét 1999-ben gyógygáznak nyilvánították.
Ahogy Zám Ferenctől, a település polgármesterétől megtudtuk, jelenleg napi 120 beteg ellátását tudják megoldani, ám ennél sokkal többre lenne igény. Már építés alatt áll az az új épületszárny, ahol az átadás után újabb 180 beteg kúráját tudják megoldani. Az építkezéshez szükséges összeget Széchenyi-hitelből (185 millió Ft), az illetékes minisztérium (40 millió Ft), illetve a Heves megyei önkormányzat támogatásából (4 millió Ft), valamint önerőből és hitelből sikerült megoldaniuk. Bár a mofettával történő kezelést jelenleg az OEP nem támogatja, a polgármester elmondása szerint ez ügyben is hamarosan kedvező döntés várható. Egy kezelés egyébként átlagosan 15–25 percig tart, vérkeringési, mozgásszervi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati problémák orvoslására javasolják, és 15 kezelés már jótékonyan fejti ki hatását.
A kezelések szünetében fel lehet keresni Egert és több borvidéket, Parádot, a Cifra-istállót, a Palócházat, valamint a Parádi Üveggyárat. Az újkori történelem iránt érdeklődők megtekinthetik Recsket, valamint a Bányásztörténeti Kiállítóhelyet.
Abaliget: eltűnt betegek
Korábban, mintegy húsz éven át az abaligeti barlang is szerepelt a magyarországi gyógyhelyek között. Ám négy éve, a pécsi tüdőszanatórium felszámolásakor a gyógybarlang is hasonló sorsra jutott. Pedig 527 m-es hosszával, 97 százalékos páratartalmával, télen-nyáron 12,5 °C-os hőmérsékletével ideális gyógyhelye volt a környékről és az ország más településeiről érkező légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekeknek és felnőtteknek. A Dél-Dunántúl legnagyobb, patakos barlangját ma már csak csoportban érkező turisták látogathatják.