A workshopot Rosta Sándor, a Balatoni RIB elnöke nyitotta meg. Őt dr. Becskeházy Attila kandidátus, az ITD Hungary Beszállítói Központjának igazgatója követte első előadóként, s arról beszélt, hogyan lehet egy ötletből projektet létrehozni. A befektetés- és piacorientált turisztikai projektmodell felvázolásakor felhívta a hallgatóság figyelmét több fontos elemre. A prezentációs anyag elkészítését meg kell előznie a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének, adatgyűjtésnek, az anyagnak pedig tartalmaznia kell például a forrástérképet, a marketingtervet.
Szabó Lajos, a Veszprémi Egyetem adjunktusa és volt tanítványa, Dani Barbara hasonló témát boncolgatott:
„Hogyan adjuk el projektünket? Hogyan készítsük el projektünk prezentációs anyagát?” címmel igyekeztek a hallgatóságnak receptet adni a fenti kérdések megválaszolásához. Tanczer Anita, a GM Turisztikai Helyettes Államtitkársága főosztályvezető-helyettese az egészségturisztikai alprogramról, az ahhoz kapcsolódó pályázatokról és az eddigi pályázatok tapasztalatairól számolt be. Őt Küszné Scheuring Judit, az ITD Hungary tanácsadója követte, aki a befektetők megtalálásának és megnyerésének módszereiről szólt.
Ötödikként Deme Lóránt, a DHV Magyarország igazgatója tartott előadást a befektetésösztönzési lehetőségekről egy esettanulmány kapcsán, majd Nádasi Tamás, az Aquaprofit Hungary ügyvezető igazgatója következett: a sikeres pályázatok elkészítésének módszereiről beszélt. Minden kétséget kizáróan az ő előadása keltette a hallgatóságban a legnagyobb érdeklődést. Mondanivalója teljes mértékben gyakorlati tapasztalatokon alapult, hiszen cége idén 11 sikeres pályázatot nyújtott be a Széchenyi terv keretének terhére, s valamennyiben termálprojektekhez igényeltek pénzt.
Előadása nem csak azért bizonyult érdekesnek, mert tapasztalatai valóban jól hasznosíthatók mindenki számára, aki pályázni szeretne, hanem mert egy komoly problémára hívta fel a figyelmet. Nevezetesen, hogy a TU–1-es pályázati kiírásban néhány feltételt megváltoztattak, ami gyakorlatilag megakadályozhatja, hogy az elkövetkező hónapokban bárki is sikeres pályázatot nyújtson be. Az idei Széchenyi terv-pályázatok TU–1-es kategóriájában a melléklet szerint elvi építési engedélyre volt szükség a pályázatok benyújtásához, ezzel szemben 2002-re jóváhagyott kiviteli terv szerepel a feltételek között. Ennek beszerzése hoszszú hónapokat, esetleg több mint egy évet vesz igénybe, a költsége pedig akár tízszerese egy elvi építési engedélyének. A jelenlévők közt több önkormányzati képviselő és polgármester volt, akik rögtön konkrét példával támasztották alá, mit jelent a gyakorlatban ez a kis változtatás. Egymilliárdos fürdőprojekt esetén az elvi építési engedély kb. nyolcmillió forint, a jóváhagyott kiviteli terv százmillió forint felett van. Vagyis a költségeknek akár tíz százaléka is lehet, amit előre kell befektetni. S ha nem kapják meg a támogatást, akkor vagy saját erőből kell a teljes összeget előteremteni, vagy elveszett a 100 milliós befektetés. Ráadásul aki most kezdene termálfürdőprojektben gondolkozni, az biztos, hogy nem tud jövőre pályázni, mert a határidő lejártáig lehetetlen beszerezni az engedélyt.
A minisztérium képviselője tucatnyi kérdést kapott a jóváhagyott kiviteli tervvel kapcsolatban. Válaszában először úgy vélekedett, a szigorításra szükség volt, mert csak megalapozott pályázatokat akarnak elbírálni, márpedig egy jóváhagyott kiviteli terv azt mutatja, megfelelő háttérrel rendelkezik a pályázó. Kérdésünkre, hogy akkor a 2001-ben kiosztott milliárdok megalapozatlan terveket támogattak-e, természetesen nemmel válaszolt, mint ahogy azt is kizárta, hogy egyszerű elírás történt volna, s azzal a felvetéssel sem értett egyet, hogy akkor a minisztérium esetleg így kívánja megakadályozni, hogy további termálfürdő-fejlesztési pályázatok érkezzenek. Végül megígérte, hogy továbbítja a felmerült kérdéseket és kéréseket a minisztérium vezetőinek.
Érdekes színfoltja volt a vitának, mikor Dani Barbara, az RMI projektmenedzsere védelmébe vette a Széchenyi terv vitatott előírását, s ismét közölte, hogy igenis megalapozott pályázatokra van szükség, ezért fontos a jóváhagyott kiviteli engedély. Ám a reakciók láttán pár perccel később már azt kérte a jelenlevőktől, hogy írják le gondjaikat, s akkor majd ő gondoskodik róla, hogy a projektiroda továbbítsa azokat a minisztériumba. A workshopon még két előadás hangzott el: Taschner Tamás, a klaszterek szerepéről, Hegyi Zsuzsanna, a DDRMI igazgatója pedig a dél-dunántúli kastélyok hasznosítási lehetőségeiről beszélt. Végül – a jelenlevők javaslata alapján – Rosta Sándor vállalta, hogy a BRIB eljuttatja a megfogalmazódott javaslatokat a Gazdasági Minisztériumba.