A jelentésből kiderül: Budapestre az esetek többségében több napra látogatnak a külföldiek. Ezek 1-3 napos, vagy 4 illetve annál több napos tartózkodások. Az ilyen időtartamú ittlétek száma 2007 kivételével mind az öt vizsgált évben emelkedett. A 2006-os mintegy 3,5 millió látogató száma 2010-re 4 millióra dagadt, mintegy 14%-os növekedéssel.
A turisták 9/10-e
érkezik turisztikai céllal, ők elsősroban a 4 vagy annál több napot Budapesten töltők táborából kerültek ki. Az így itt lévők meghatározó része vett részt városnézésen. 1-3 napot jelentős mértékben üzleti célból töltöttek itt. Küldőpiacok tekintetében Európa vezet; a Budapestre látogató külföldiek 8/10-e érkezett az öreg kontinens, főleg az uniós országaiból. Európán belül pedig Németország, Egyesült Királyság viszik a prímet. A vizsgált időszak utolsó évében Európát Amerika követte 12 százalékos részesedésével, majd jött Ázsia 6,9, Ausztrália 1,5, Afrika 0,5 százalékkal.
Az érkezések száma nőtt, de
nőtt a szálláshelyi kapacitás is; kisebb arányban, mint az érkezések száma. 2010-ben 244 kereskedelmi és 1059 egyéb (2009-ig magán-) szálláshely várta a pihenésre vágyókat, 28-cal, illetve 374-gyel több, mint öt évvel korábban. Bár a magánszálláshelyek férőhelyeinek száma öt év alatt a kereskedelmi szálláshelyekénél kétszer nagyobb mértékben bővült, a szálláshelykínálat egészét tekintve részarányuk még mindig elég csekély. Szállodából 2010-ben 165 működött Budapesten, 32-vel több, mint öt évvel korábban. Ezen fejlesztések kivitelezésével a fővárosi szálláshelykínálat 3212 szállodai férőhellyel bővült 38212-re. A szállodák számának növekedése meghaladta a külföldi érkezésének növekedési ütemét, ugyanakkor a férőhelynövekedés allatt maradt annak.
A gyógyszállodák száma az elmúlt öt évben nem változott - állapítja meg a jelentés. Nem úgy a wellness szállodák száma, mely a kereslet bővülésével 2006-ról 2010-re 4-ről 8-ra nőtt, férőhelyeinek száma pedig megháromszorozódott. Szintén nőtt az apartmanszállók száma az elmúlt 5 évben 10-ről 15-re. Szállodák számát tekintve az V. VII. és I. kerület vezet.
Fájv sztár rúlz
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának 4/5-ét adják a külföldiek, akik legnagyobb arányban az ötcsillagos kategóriát választják, ennek mértéke közel 50%, míg a négycsillagosban 27%-uk szállt meg, 24%-os a háromcsillagosok aránya. Ennek a vendéglétszámnak a 8/10-e európai, míg 11% ázsiai. Innen különösen Japán, Izrael, Kína és a Koreai Köztársaság számított kiemelt partnernek. Európából itt is a németek vezetnek, de jelentős a francia, spanyol, olasz és 2007-től a román vendégek száma. Amerika 9%-ot képvisel, 1-1%-ot Afrika és Ausztrália. Szállodai vendégforgalom tekintetében 2008-ról 2009-re az európai országok közül a legjobban a Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból érkező vendégek száma esett vissza, de jelentős forgalomcsökkenés következett be az Egyesült Államok és Japán esetében is. A 2010-es adatok ismét a vendégforgalom élénküléséről tanúskodnak, de a vendégek száma – Japán kivételével – egyik említett ország esetében sem érte el a válság előtti, 2008-as szintet - olvasható.
