A Gawker-családhoz tartozó Io9 tudósblog mindig megbízható forrás, ha szeretnénk egy kicsit belemerülni a jelen és a jövő technológia újdonságaiba és kíváncsiak vagyunk arra, merre halad a tudomány és a technológia következő néhány éve. Egy friss összeállításukban tíz olyan dolgot szedtek össze, ami ma még scifibe illőnek tűnik, de szerintük 2030-ra hétköznapi dologgá válik.
A jóslás mindig veszélyes terep, ugyanakkor persze valójában tét nélküli is, hiszen úgysem gondolja senki komolyan, hogy majd valaki 2030. július 10-én számon kéri a cikket jegyző George Dvorskyn, hogy tévedett és mégsem lesznek minden háztartásban gondolkozó óriáskukacok. Dvorsky egyébként maga is teljesen tisztában van azzal, hogy jósolni nehéz, bevezetőjében 50-50 százalékra teszi, hogy amiket mond, bejön, ami lássuk be, elegáns megoldás, hiszen valójában azt mondja, hogy vagy így lesz, vagy nem.
Azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy biztos lesznek, akik konzervatívnak gondolják majd, de szándékosan hagyta ki a felsorolásból az emberi agy emulációját, a molekuláris nanorobot-építést vagy az élet radikális meghosszabításának lehetőségeit, mert nem hisz abban, hogy ezekre a következő húsz évben reális esély van. Mindenesetre tessék vele szigorúnak lenni, és betenni egy emlékeztetőt a naptárba, addigra úgyis szinkronizálódik az egész az agyunkkal!
Íme a lista, amit majd röhögve vizsgálgathat mindenki az űrrepülőjén üldögélve:
1. Mesterséges intelligencia alapú személyes asszisztensek
Mind a Microsoft, mind az Apple próbálkozik már ma is ilyen helyettünk gondolkozó megoldásokkal szoftvereiben és eszközeiben, az előbbi a Clippy nevű, sokak szerint jelenleg inkább még idegesítő, mint hasznos megoldást használja irodai szoftvereiben, utóbbi a Siri-vel kísérletezik az Iphone-okban. Dvorsky szerint a terület óriási fejlődés előtt áll, ezek a hanggal vezérelhető szoftverek hamarosan képesek lesznek nem csak bármilyen nyelvet, de egyéni dialektusokat is értelmezni és megtanulni, így a nap 24 órájában rendelkezésünkre állhatnak. Ismerni fogják a szokásainkat és igényeinket, és ezek segítségével tulajdonképpen helyettünk gondolkozhatnak és dolgozhatnak is majd, megírhatják az emailjeinket vagy elvégezhetik online bevásárlásainkat.
2. Mindenhol jelenlévő, láthatatlan számítógépek
Mára a Google Glasst nem kell bemutatni senkinek, de az egyre kisebb számítógépek a következő húsz évben beköltözhetnek a ruháink szöveteibe, az ételeink csomagolásába és a kontaktlencséinkbe is.
3. Virtuális állatok digitális aggyal
Ahogy már korábban is említettük, Dvorsky nem hisz abban, hogy a emberi agy emulálása, azaz mesterséges körülmények közötti újraalkotása a következő 20 évben lehetséges, szerinte erre a 21. század közepéig várnunk kell még. Ugyanakkor olyan, az emberi agynál egy fokkal kevésbé komplex szisztémákkal, mint példásul egy hengeresféreg idegrendszere, ugyanez már a közeli jövőben megvalósítható. A következő két évtizedben pedig lehetőség nyílhat arra, hogy hangyák, méhek, sőt, akár kisebb emlősök, például egerek agyát is teljes egészében digitalizáljuk.
4. Időjárásszabályozás
Dvorsky szerint, akár tudomást veszünk a klimaváltozásról, akár makacsul nem, azt el kell fogadnunk, hogy a tudomány segítségével létre tudunk hozni pozitív irányú változtatásokat a környezetünkben. Szerinte hamarosan rohamos fejlődésnek indul az angolul geoengeneeringnek, azaz a környezeti vagy időjárási mérnöki projekteknek nevezett terület fejlesztése, amelyek a mesterséges fák létrehozásától az óceánok lúgosításától a valódi időjárásszabályozásig terjedhetnek.
5. Bolygóközi internet
A jelenlegi állás szerint 2030-ig valaki jó esélyjel elérheti a Marsot, márpedig ha egyszer az ember odamegy, akkor Dvorsky állaáspontja szerint az első dolga az lesz, hogy felállít egy jól működő internetkapcsolatot a két bolygó közt. Azt kell hogy mondjuk, hogy sanszos, hogy igaza van, ha mi mennénk, nekünk is fontos lenne, hogy mielőbb posztoljuk az első képeket a Facebookra.
6. Az első valóban működő öregedés elleni cuccok megjelenése
Ugyan ahogy az elején mondtuk, az emberi élet radikális meghosszabításának hamarosan bekövetkező lehetőségében Dvorsky nem hisz, abban viszont igen, hogy a következő húsz évben lehetőségünk nyílik arra, hogy valóban elkezdhessünk sikeresen foglalkozni az öregedés lelassításának problémájával. Szerinte azok a cégek, amelyek jelenleg ilyesmi megoldásokat kínálnak a piacon, vagy ügyesen marketingelik a kozmetikumaikat vagy egyszerűen hazudnak. 2030-ra azonban ez a helyzet radikálisan megváltozhat, bár hogy pontosan hogyan, abba azért nem lehetünk még biztosak, de a szépkorúak körében jelenleg is zajló kiterjedt genetikai vizsgálatok komoly esélyt kínálnak arra, hogy valóban elindulhassunk a hosszú élet titkának megismerésében.
7. Gyilkos robotok
Ha nem is a Terminátorra számítsunk, de számtalan olyan fejlesztés zajlik jelenleg is, természetsen elsősorban amerikai (és nyilván kínai, orosz, iráni, észak-koreai és még ki tudja, milyen) katonai laboratóriumokban, amelyek célja, hogy az emberáldozatok csökkentése és persze a gyilkolási hatékonyság növelése érdekében gépek vegyék át az élőlények helyét a harcmezőn, legalábbis a támadó oldalon.
8. Laboratóriumban növesztett emberi szervek
Nem kérdés, hogy már jelenleg is egy sok mindent elsöprő biotechnológiai forradalom közepén tartunk, ami a következő két évtizedben csak fokozódik majd. A génkutatások eredményeképpen részben személyre szabható gyógyszerekhez juthatunk majd, részben pedig lehetőség nyílik arra is, hogy sérült vagy beteg szerveink pótlásánál ne legyünk donorokra szorulva, hanem ezek saját sejtjeinkből is előállíthatók, “kinöveszthetők” lesznek majd. Szóval, ha minden igaz, aki igazán gusztustalan, és egyszersmind profitábilis iparágban szeret tevékenykedni, annak a szervkereskedelem helyett a nem túl távoli jövőbe más területre kell majd átnyergelni. Javasoljuk esetleg a drogkereskedelmet, abban valószínűleg sosem kell csalódni.
9. Személyre szabott gyárak minden egyes otthonban
Ha a világ egyik legbefolyásosabb megmondóembere, Chris Andrson korábbi Wired-főszerkesztő valamiről azt mondja, hogy az lesz a trend, akkor akkor is az lesz, ha amúgy nem lenne, szóval van egy fogadásunk arra, hogy ebben a pontban Dvorsky nem tévedhet nagyot. Anderson nemrégiben egész könyvet szentelt az új ipari forradalomnak, a Csinálók vagy készítők mozgalmának (makers movement, bátran szóljon, aki szebb magyarítást javasolna!). Anderson és Dvorsky is azt mondja, hogy eljött az idő, amikor az egyre olcsóbbá váló 3D nyomtatási technológia lehetővé teszi, hogy a bútororktól az eltört kerékpáralkatrészekig bármit (és tényleg bármit) el fogunk tudni otthon is készíteni, felhasználva az interneten szabadon terjedő tervfájlokat.
10. Az óceánok megoldják a világ ivóvízproblémáit
Sokszor, sok helyen elhangzott már, hogy a 21. század nagy háborúi az ivóvízért folynak majd, Dvorsky úgy véli, van rá esély, hogy mégsem teljesen így lesz. A napelemek árának csökkenésével lehetőség nyílik olyan hatalmas napenergiát használó erőművek építésére, amelyek energiája segítségével elérhetővé válik az óceánvíz sótartalmának lepárlása és nagy mennyiségű, megfizethető árú ivóvíz előállítása.
Forrás: Kreatív Online
Forrás: Io9